Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-24 / 25-26. szám

1 : Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek regesztái I. 1638-1702* Az utóbbi évtizedekben már több regesztakötet megjelent. így a kutatók rendelkezésére állnak már Gömör, Győr, Pest-Pilis-Solt, Sopron, Szatmár, Tolna, Vas, Zala és Zemplén vármegyék közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, illetve ezek egy része, mert a megjelent kötetek a jegyzőkönyveknek még csupán egy részét dolgozták fel. Ebbe a sorba csatlakozik az „Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái" címen most megjelent kötet. A török korban Esztergom megye hódoltsági terület volt. A vármegye is más megyék területén működött. Először vélhetőleg Komáromban volt, majd a 17. század első évtizedeitől Ersekújvárosn találjuk. Újvár eleste (1663) után Esztergom vármegyének nincs székhelye, ezért gyűléseit Révkomáromban tartja. Esztergom felszabadulása (1683) után hamarosan újjászerveződött a vármegye, és gyűléseinek helyszíne is Esztergom lesz. A forráskiadvány két részből áll: a közgyűlési jegyzőkönyvek 1. kötete az 1638-1659, a 2. kötet az 1691-1702 közti közgyűlések jegyzőkönyveit ismerteti. A jegyzőkönyveket a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzik. A szerző a közgyűlések minden napirendi pontjáról tartalmi kivonatot, regesztát készített. A regeszták tartalmazzák az összes előforduló hely- és személynevet. A regesztákat 1-től folyamatos sorszámmal látták el. A közgyűlések napirendjén először kihirdették a királyi, nádori, főispáni és egyéb főhatóságoknak a megyéhez intézett leveleit, intézkedtek ezek tárgyában, majd foglalkoztak egyéb levelekkel és az egész megyét érintő kérdésekkel, végül beadványok és adminisztrációs kérdések következtek. Az ügyek tematikája igen változatos: foglalkoztak többek között az adó kivetésével és behajtásával, építésekkel, ingyenmunkával, katonai beszállásolássál és élelmezéssel, összeírásokkal, a nemesi felkeléssel, tisztújítással, napidíjakkal, panaszokkal, szabályrendeleteket alkotKönyvespolcukra ajánljuk! tak, számadásokat vizsgáltak, nyugtákat hagytak jóvá. A kötet használatát megkönnyíti gazdag mutatórendszere. A mutatók a regeszták sorszámára utalnak. Helyés személynév mutató mellett tárgymutató is készült, amelyben az anyagi kultúra, a tárgyi környezet szavai mellett az ügytípusokra, jogi és közigazgatási fogalmakra vonatkozó tárgyszavakat vett fel a szerző. A könyvet illusztrációk díszítik, ezekre is jegyzék mutat. A kötetet szlovák és német nyelvű tartalmi összefoglaló teszi teljessé. A közgyűlési és törvény széki jegyzőkönyvek regesztáinak kiadásával a kutatást és az oktatást akarja szolgálni a kiadó. A mű nemcsak Esztergom vármegye történetének kutatásakor nélkülözhetetlen forrásanyag, de Magyarország történetéhez is értékes adatokat szolgáltat. * Esztergom, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, 1999. (Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltára Évkönyvei; 4. Jegyzőkönyvi regeszták I.) * Baranyay József: Kalandozások Komárom vármegyében* Baranyay József (1876 - 1951) újságírói, szépirodalmi és történetírói munkássága is jelentős. 1906-tól 1945-ig könyvtáros Komáromban. 1945-ben mint magyar nemzetiségű köztisztviselőt megfosztották állásától. Komárom város és vármegye (a csehszlovák fennhatóság alatt a komáromi járás) ismert kutatója, történésze volt. Sok lapnak és kiadványnak volt a szerkesztője. Ezt a könyvet Virág Jenő szerkesztette Baranyay többnyire helyi lapokban megjelent cikkeiből és tanulmányaiból. A kötetben először részleteket kapunk az 1928-ban megjelentig/ utazások Komárom vármegyében című műből. Ebben a szerző azokat a forrásokat tekinti át, amelyek utazóktól maradtak fenn a 19. századig. A következő írást, a Fejedelemjárás Komárom vármegyében című könyvét még az első világháború előtt, 1912-ben adta ki. Ebben a magyar, a külföldi és az egzotikus fejedelmek, uralkodók, főhercegek, diplomáciai követek, hadvezérek tartózkodását írta meg Komáromban és Komárom megyében a rómaiak korától. IV. Bélával kezdődnek azok a fejedelemlátogatások, amelyeknek okleveles nyoma is fennmaradt Nagyon sok király megfordult Komárom vármegyében. Zsigmond és Mátyás királynak tatai és komáromi palotái világpolitikai megbeszélések színhelyei is voltak. Zsigmond idején egész Európa tudta, hogy hol van Tata, ahol székelt a magyar király, aki német-római császár és cseh király is volt. Ezután részleteket kapunk az 1928ban megjelent A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története című műből. Huszár Gáltól a Komáromi Kalendárium történetéig tekinti át a nyomdászat történetét Komáromban. A Komáromban 1941-ben megjelent A Komáromi magyar színészet története 1811-1941 című műből kapott részletek a megjelölt időszak színjátszását ismertetik. Áz eddigi művek levéltári kutatásokra épültek. Baranyay József még tanulmányozhatta a vármegyei és a városi levéltár anyagát akkor, amikor azokat határváltozások, államfordulatok és közigazgatási átszervezések még nem tették tönkre. Akövetkető fejezetbe „színes" hírlapi cikkek kerültek. Ezekben sok helyismereti érdekességről olvashatunk, többek között ásatásokról, hidakról, a Kocs községi kocsiról, intézményekről és molnárokról. Legjelentősebb írás a „színesek" között az a tanulmány, amely a kormáromi magyar népdalokkal foglalkozik és amely hosszas gyűjtés eredménye. A mű utolsó fejezete, a Csallóközi képek, a Csallóköz vidékének múltját, egykori szokásait, helyneveit, közmondásait ismerteti. A kötethez Mácza Mihály révkomáromi muzeológus írt utószót. Ismerteti Baranyay életét, munkásságát, majd több komáromi történész, helytörténész munkásságából ajánlja egy-egy hasonló válogatás kiadását. * Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat - Kemstok K. Művészeti Alapítvány, 1998. (Castrum könyvek.) * A XX. század krónikája* Századunk világtörténelmén, művelődéstörténetén vezet végig a könyv. A mű időrendben hoz 20 000 adatot, több mint 4500 cikket, 3000 fotót. A fényképek színesek és feketefehérek, gazdagon illusztrálják a kronologikus rendben leírtakat. Az adatokat havi bontásban hozza, külön ismertetve neves személyiségek születési és halálozási adatait. Az adatokat kísérő cikkek színesebbé, közérthetőbbé teszik a dátumokhoz kapcsolódó száraz tényeket. A műben a magyar történelem bemutatása is arányosan szerepel. A kötet évtizedekre bontva hozza a történéseket. Végül több mint 10 000 személynév szerepel a névmutatóban, könnyebbé téve a keresést a kézikönyvben. A „boldog békeidők" bemutatásával indul a mű. A századelő gyors fejlődését kísérhetjük nyomon. Ekkor készült el az első autó és repülőgép; Budapesten átadták a forgalomnak a világ akkor legnagyobb nyílású közúti lánchídját, az Erzsébet hidat Majd tények és képek alapján ismerhetjük meg a haditechnika fejlődését a helyi és a világháborúk eseményeit, a békekötéseket a többször átrajzolt térképekből fakadó feszültségeket. A mű bemutatja a milliók pusztulását hozó ideológiák - a fasizmus és a kommunizmus kialakulásának és bukásának történetét A második világháború után a világ két részre szakad: egyrészt a fogyasztói társadalom jellemzőinek kialakulását figyelhetjük, másrészt a szocialista kísérlet csődjét követhetjük nyomon. A XX. század történelme azonban nemcsak szomorú és véres eseményeket hozott, hanem a tudomány és technika hatalmas fejlődését is. A kötet 1994 májusával zárul. *Bp., Officina Nova, 1998. Czékli Béla