Esztergom és Vidéke, 1999
1999-06-24 / 25-26. szám
1999. Július 8. Esztergom és Vidéke AAJWOWXAV O OOQW^^ CW 1! A költő centennáriumának aktuális buzgalmai után a művészetéről önálló könyvekben olvasható értékelések Nemes Nagy Ágnes, Németh G. Béla és Csányi László jelhagyó elemzései, a szekszárdi, pécsi és esztergomi apróságok mellett szinte kizárólagosan a nyomdásztanulók, fáradhatatlan tanáruk, Téglás János nagyszerű áldozatából kiadott, remek esemény- és adattörténeti gyűjteményeiből állt. Felsorolásuk nem kevés sorral dúsítaná ezt a kurtára tervezett beszámolót, és persze reménykedünk, Téglás tanár úr maga foglalja össze majd a kezdetben csupán egyszemélyes, mégis megkerülhetetlenül kivételes értékű, húsz esztendőn át folyamatos vállalkozás történetét Elszomorít, hogy ez a sorozat befejezettnek tekinthető. A jelzett időszak a Babits-reprezentáció, históriájában is érdemi változást hozott. Beértek és megjelentek az ünneplés nyomán formálódó ,Jiabits-összefogás" műhelyeinek első eredményei. Legalább öt dokumentációs kötet és tanulmánygyűjtemény, amely nemcsak a korábbiak összegzése egyben, de a mindinkább elmélyülő irodalomszemlélet bizonyítéka, amely gazdagítóbb lehetőségeket teremt az árnyaltabb megismerés és az alaposabb fel tárulások korántsem árnyas ösvényein. Még a kezdeti állítás is könnyen ellenőrizhető lett, hiszen a kéziratok és a levelezés négy súlyos katalógus-kötete után (1993) tovább szilárdult a ,Jiabitsépítmény" alapzata: Stauder Mária és Varga Katalin Babits-bibliográfiája. stabüizálta a fundamentumot. Alapos, gazdag és hatalmas adattár ez, a sokrétű mutatókkal együtt 810 dús könyvoldalon. Lett tehát mire összefoglaltan „visszapillantani", és hogy ez a szinte felbecsülhetetlen értékű munka „mennyit ér", a ma még beláthatatlan folyamú megközelítések eredményei igazolják majd, általa felfrissülhet és még sokáig eleven marad a „Babits-kutatás". Az áldozatos szolgálat hatását követően bizonyára megindul előbb a leg főként „helyi pótlások" és korrekciók várható sora, de még az is a hangyaszorgalmú bibliográfusok elidegeníthetetlen érdeme marad, hogy lehet mit kiegészíteni, van mire építeni á további szinteket. Művük csupán a már-már legendás Ady-bibliográfia (Vitátyos László-Orosz László — 1980, 1990) értékével és erényeivel mérhető, századunk első felének két meghatározó e honi irodalmi állócsillaga kapott így méltó könyvészeti feldolgozást. És persze remélhető folyamatossággal készülhetnek majd a „kiegészító- és pótkötetek" a továbbiak során. Hasonló „kiegészítendőkre" a bits-termés" egyforma három kötete aligha szorul, ezek a Sipos Lajos szerkesztésében ültetett és ápolt Babits Könyvtár első gyümölcsei. Buda Attila a Babits- és a Kelemen-család 18581945 közötti, ezidáig ismert levelezését közli itt válogatottan egy izgalmas „családtörténeti kismonográfia" kíséretében, majd a felleltek teljes regestáját nyújtja és kellő mutatókkal szolgál a jelesebb dokumentumok és a jó részben ismeretlen családi fényképek, iratok reprodukciói után. A példamutatóan rendelkezésünket szolgáló gyűjtemény küBabits-tükör — 1996/98 lön értéke a pontos geneológiai táblázat a Kelemen- és a Babits-család törzséről és elágazásairól, mellékletül még az Ujfalussy-rokonság családfája is. Mindazok, akik a levelek írói vagy címzettjei voltak, akikről a familiáris híradásokban szó esik, az említett családtörténet fő- és mellékszereplői voltak és lettek az évek során. Érdeklődve ismerkedem velük, elszomorodva végül azon, mennyire megritkult a soktörzs ű és ág bogas família Két hasonló kötet foglalja keretbe a kedves családi levélgyűjteményt Az elsőben (A vádlott: Babits Mihály - Dokumentumok, 1915 —1920) három korábban megjelent könyvének új szerkesztésű és bővített foglalatát formálta eggyé Téglás János: a király és a zászló megsértésének, az istenkáromlás vádjának, majd a proletárdiktatúra önkéntes támogatásáról szóló irodalmi és hivatali per pontos történetét és ügyiratait Még alaposabb gyűjteményt ad nyolc év baráti és hivatalos levelezéséből, a költő és a kortársak ez idő táji írásaiból, közölve egyben a vádaskodás és a processzus lírai alapját és emlékeit a vesszőfutás legbensőbb titkait. A Babits Könyvtár legutóbbi kötete a Babits-interjúk, nyilatkozatok, vallomások eddig legteljesebb antológiája lett (Jtt a halk és komoly beszéd ideje" — 1997), egybefoglalva és ismét kibővítve a korábban megjelenteket Téglás János természetesen itt is (mint az előzőekben ugyanígy) maradéktalan értékű jegyzetanyaggal szolgál, mutatói eligazítást nyújtanak az említettek és megjelentek kilétéről, az elementáris ,Jiabits-élmény" pedig bennünk gyűrűzhet tovább. A költőhöz méltó tudományossággal képzett eligazítást kapunk. A tükör mögötti rejtelmeket a BabitsSzilasi levelezés, az 1933-34 közötti Kosztolányi-napló, az utóbbi időkben megjelent Babits-összesek alapos szöveggondozója, Cs. Szabó László, Kérész tury Dezső Babits-emlékeinek intexjúvolója: Kelevéz Ágnes tárja fel. ,A keletkező szöveg esztétikájával bíbelődve genetikai közelítésében", melyben az alkotó és a kézirat kapcsolatának kölcsönösségeit vizsgálja, a lírai mű keletkezésének és alakulásának folyamatában fürkészi és elemzi kedvence költészetét Az irodalomtudomány megújulásának egyik friss ígéretű lehetősége ez, alkalmat a számítógép memóriájába táplálható szövegváltozatok izgalmas analízise adott A születő és alakuló, végül az érettnek ítélt mű variánsainak sokoldalú vizsgálata, ebben a teremtődés stiláris, esztétikai és lélektani, akár történeti (stb.) nyomkövetése és a folyamatban formálódó, végül megállapodottnak tekintett alkotásig, akár tovább. A kiadói szándék és a cél - hogy ti. az író közlendőit a leghívebben formált leghitelesebb, nyelvileg a legkifejezőbb „szöveg" felmutatása szolgálja - ugyanaz, amivel az alkotó is küszködik a nem ritkán csábító nyelvi útvesztők varázsos rétjein. Többszörösen megmunkált verziók árulkodnak erről, a tipográfus elé pedig nem minden alkalommal a legszerencsésebb változat kerül. Vagy éppen maga vét akárcsak egy betűt - Ady verscímében pl. így gyökeresedett meg a „sereg-szemle" a kéziratban olvasható ,jereg-számla" helyett A példa mutatós: a kézirat szava mindmáig nem nyert befogadást, pedig a versben kétszer is Mucsi András emlékére A jólnevelt kisfiúk mindig szolgálatkész hajlékonysága és a messzi célra törekvő elhivatott férfiak szikár elszántsága ötvöződik személyiségében, ezért első látásra megbízható, tiszta ember benyomását keltette. Ugyanakkor volt benne valami macskaszerű, surranó fürgeség is, ami sajátos derűt kölcsönzött karakterének. Szerette és élvezte az életet, a finom ételeket a jó sört, ám mélységes pesszimizmussal szemlélte a társadalom önpusztító tendenciáit az értékekkel szembeni közönyt az igénytelenséget Szakemberként nem csupán elképesztő ténybeli tudás és memória jellemezte, hanem az a kivételes képesség is, hogy a művészet egész történetét egységben tudta szemlélni, és ezért otthonosan mozgott az ókori és középkori alkotások világában csakúgy, mint a kortárs művészetek útvesztőiben. Ugyanakkor a művészetet nem csak történetiségében, hanem mindenkori teljességében is képés volt élvezni, mert nem csupán a hagyományos értelemben vett képzőművészetben, de az irodalomban, a zenében, sőt a fotó és a film világában is nagy jártassággal rendelkezett Tudta, hogy a művészet egy, de megnyilvánulási módja végtelenül sokféle lehet Nem csak nyüatkozni tudott a művészetről, de képes volt élvezni és átélni a műveket A hozzájuk fűződő élményéit újra és újra felidézve szinte személyiségének részévé tette őket. Emberi kapcsolatai roppant gazdagok és szerteágazóak voltat Szeretetreméltó egyénisége szinte kizárta azt hogy ellenségei legyenek. Soha senkit meg nem sértett, de azért mindig megtalálta a módját annak, hogy nemtetszésének is hangot adjon. Kitűnő humorérzéke volt imádta a szóvicceket a nyelvi tréfákat Rajongásig szerette Esztergomot. Igazán itt érezte otthon magát Közös sétáink, kirándulásaink feledhetetlen emlékei maradnak a tájról, a fákról, a madarakról vagy a gombákról rögtönzött remek kis eszmefuttatásai, és azok a keserű kifakadások, amelyeket a város sorsáért érzett jogos aggodalom táplálL Mindig kevesellte azt amit tehetett... Öt éve halt meg. Az idén lenne hetven éves. Kaposi Endre így olvasható. De ennél ígéretesebb következményekkel is szolgál „a genetikai textológia". Szinte mikroszkopikus érvénnyel követheti az alkotói folyamatok lélektanát és a lírai alkat változékonyságait, felmutatva az önmagát folyamatosan ellenőrző és az eredménnyel nem ritkán elégedetlen író lelkiségét a maga sajátos esztétikai törvényeit A teremtés öngyötrő folyamatait és összefüggéseit Akár utólagos javítgatások vagy az íráskép, néha a névaláírás vagy a tintahasználat változásainak mélyrétegeit. Mindazt ami lassanként eltűnik a gépi szövegszerkesztés kopár sziklafennsíkjain, hiszen itt „nyom" aligha marad. A nagyszerű monografus elsőként a költő ifjúkorának gyűjteményeit az ,Angyalos könyv" összefűzött kéziratanyagát fektette górcsöve alá, és nyugtalanító következtetésekre jut nemcsak a megírtak és megjelentek megszokott időrendjét illetően, de az emberi és költői szerepvállalás, a költői gyakorlat megíratlan törvénykönyvében is, hasonlóképpen a belső küzdelmek felszínre csak a legritkábban került viharzásairól. A részleteiben megjelent majd egybefoglalt oeuvre, a dokumentumgyűjtemények és adattárak színesítően gazdag sorozatai főként a költő és kora, az ember és környezete, a lírikus és a nagyvilág (stb.) vallomásosan előtört lávatengerének hullámzásait követhetik, a genetikai közelítések és vizsgálódások azt is, „ami még nincsen ... egészen megírva, s talán sohasem lesz" a költő szerint. Amikor 1933 őszén „a legértékesebb könyvről" ábrándozik, melynek kései változata Kelevéz Ágnes munkájaként megszületett Vezetésével a költői lét mélyvilágában kalandozhatunk, megismerkedhetünk eddig feltárhatatlan indítékaival. A ,Jceletkező szöveg esztétikája" egyben a legértelmesebb válasz a strukturalizmus dogmatikusan merev szövegfetisizmusára, hiszen az alkotás formálódását követi nyomon, előnyben részesíti a teremtést a teremtménnyel, az írást a leírttal, a születést a véglegessel szemben, ... a dinamikust a statikus fölé, a formálódást a végleges fölé helyezi..." miként az eljárás bemutatásában olvasható. Az ekként elemző szemléletmódja igazolásául egy-egy Flaubert és Proust, Joyce és Kafka mű új kiadását említi, József Attila Szabad ötletek jegyzékének ilyentén vizsgálatát. Irodalomjegyzékében a .módszer" főként francia, emelett hazai alapvetésének főműveit a korábbi Babits-filológia évülhetetlen könyveit és tanulmányait. Elemzései pedig a mindeddig csupán feltételezett „belső áramlatok" bizonyosságának lehetséges irányait jelölik, következtetései szinte reflektort gyújtanak a felfrissült ,Jiabits-érzékenység" körül. Ne feledkezzünk meg végül a lehetőséggel szolgáló műhelyekről {MTA Irodalomtudományi Intézet, Petőfi Irodalmi Múzeum), egyben a kiadókról (PauzWestermann, Argumentum, Universitas) sem a könyvek körül. A gólyakalifa új kiadását a levelezés további köteteit ígérik, egy ,Jiabits-kronológiát és -olvasókönyvei" a megjelentek után. Helyrebillent bizalommal várakozunk. Bodri Ferenc
