Esztergom és Vidéke, 1999

1999-01-14 / 2. szám

1999- |anuári4. Esztergom és Vidéke (...) Nem az Európai Unió brüsszeli bizottságán múlt, hogy máig kihasználatlan maradt az az 5 millió ecus segély, amelyet még 1995-ben ítéltek Magyarországnak és Szlovákiának az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd helyreállítására. Az ECU döntéshozóit nem hivatalosan azzal sikerült az ügy mellé állítani, hogy a híddal lehetett (volna) szimbolizálni a két ország javuló kapcsolatát; a hivatalos érvek között a regionális kapcsolatok fejlesztése szerepelt. Esztergom vonzáskörzetében - a tavaly alakult kistérségi régióban - közel 90 ezren, Párkány nagyobb vonzáskörzetében mintegy 150 ezren élnek. (...)Az időveszteség a vízlépcsővita miatt keletkezett. A két ország sokáig nem tudott megegyezni a híd magasságában. A 103 évvel ezelőtt átadott eredeti Mária Valéria híd alsó segélyes - illetve ezen belül az akkoriban mindössze 50 méteres széles hajóúthoz igazodó úgynevezett hajózási szelvény - 4-5 méterrel volt alacsonyabban, mint a magyarszlovák szakértői tárgyalásokon elfogadott kompromisszumos magasság, a Balti-tenger szintjéhez képest 117,35 méter. A hidat azért kell magasabbra tenni, mert az időközben megszületett nemzetközi egyezmények szélesebb hajóutat írnak elő a hidak alatt, ráadásul a híd ívének a hajóút szélén is teljesíteni kell a magassági előírásokat. Az 1977-es vízlépcsőszerződés szerint a Duna a nagymarosi duzzasztás hatására Esztergomnál 108 Lapszemle: MAGYAR-SZLOVÁK HÍD méter körüli szinten lenne, vagyis 9 méternél valamivel magasabb hajók ebben az esetben is elférnének a híd alatt. Az úgynevezett legnagyobb hajózási szint pedig 106,06 méter, vagyis duzzasztás nélkül is áthaladhatnának 11 méter magas hajók; a Nemzetközi Duna-bizottság ajánlása szerint ilyen vízszintnél legalább 9,5 méter magas hajóknak illene még elférniük. Tekintve, hogy az Északi összekötő vasúti hídba ez utóbbi esetben a 8, a Lánchídba a 8,5 méternél magasabb hajók beleütköznének, a Mária Valéria híd magassága bőségesen elegendőnek tűnik. A Meciar-kormányzat vonakodása a hídmegállapodás aláírásától tehát tavaly óta már aligha volt magyarázható a vízlépcsőszerződéshez való ragaszkodással. Mindenesetre a korábbi patthelyzet a szlovák kormányváltás óta feloldhatónak tűnik, nem utolsósorban azért, mert a felek azzal a feltétellel fogadták el a 117,35 méteres hídmagasságot, hogy egyik ország sem használja fel ezt a megállapodást a hágai Nemzetközi Bíróság előtt a nagymarosi duzzasztás mellett vagy ellen. (...) Ha a még ma is jó állapotban lévő pillérek mellett közlekedő Barátság komp helyett híd állna rendelkezésre, a személyautó-forgalom a mostani mintegy 25 ezerről évi háromnegyed millióra futna fel az inkább szerénynek, mint merésznek mondható forgalmi becslések szerint. „Nálunk 20 százalékos a munkanélküliség - mondta a HVG-nek Jan Oravec párkányi polgármester s bár nem számítunk rá, hogy polgáraink tömegesen vállalhatnának munkát odaát, némi lehetőségre biztosan számíthatnának, hiszen Esztergomban például a hivatalosan 8 százalékos munkanélküliségi ráta már azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenkinek van munkája, aki igényli. Nem vennénk tehát el az álláslehetőségeket a helyiek elől." Könözsy László esztergomi polgármester szerint az évi egymillió látogatót vonzó érseki város kínálatát turisztikai szempontból szerencsésen egészítenék ki a nagy területű meleg vizű stranddal rendelkező 14 ezer fős Párkány adottságai. A munkalehetőségek pedig nőnének majd az esztergomi ipari parkban, ahol a Fotex Rt., a Suzuki Rt. és az amerikai AMP mellé települ a közeljövőben a móri Imag Kft. egyik autóülésgyártó üzeme, s két további cég is jelezte a polgármesteri hivatalnak ideköltözési szándékát. Az új híd adta forgalmi kapcsolatok a vállalkozások számára is vonzóak lehetnek, de ha teljes átmenő teherforgalomnak szabad utat adnának, az tönkretehetné az esztergomiak életét. „A forgalmi veszélyekre felkészülünk - nyugtatja meg az aggályoskodókat Könözsy László. Először is a szaktárcával egyetértésben megtiltjuk a 3 ,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik áthaladását. A híd teherbírása nagyobb lesz persze a hajdaniénál, így átmehetnek majd rajta a turista- és a menetrendszerinti buszok, mert reményeink szerint ilyenek is lesznek. Másrészt több év alatt elértük, hogy a híd közelében az önkormányzat megszerzett egy nagyobb területet, amelyen mintegy 800 személyautót befogadó parkolót építenének.(...)" A szaktárca 1992 körül még el akarta bontani a hídmaradványt, mire a városháza elérte, hogy az erre szánt költséget állagmegóvásra fordítsák, s a PHARE-segély megszerzése esetén fennmaradó 2,5 millió ecus költség már nem sokkal több, mint amibe a pillérek elbontása került volna. (...) - érvel az esztergomi polgármester. Távlatilag mindenesetre nagyobb kiadásra kell felkészülni, mivel a híd forgalomvonzó hatása miatt a város a híd után minden bizonnyal ki fog harcolni magának egy elkerülő utat is, amelynek költsége a szaktárca elképzelései szerint a beruházás „második ütemében", ugyancsak PHARE-segéllyel megfejelve, jelennek majd meg. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület azt szeretné elérni, ha a várható járműáradat már az első ütemben sem özönlene a belvárosba, vagyis ha a híddal együtt az elkerülő út is megépülne. Szabó Gábor (HVG 1998. december 19.) Szentendrének a helyi művészet bemutatása mellett szüksége van további nagyszabású látványosságra. Ehhez adott a castrum. A most elkészült terv kivitelezése mintegy 200 millió forintot igényel. Kidobott pénz lenne, hasonlóan a korábban elkészült távlati tervekhez, melyek legtöbbje használhatatlan volt. Egyedül a parkoló fásítása és a hosszú raktárépület elbontása jó ötlet, de ehhez kár volt megbízást adni bárkinek is, ezt a város vezetése is kitalálhatta volna, ingyen. A tervek első bemutatásánál már látszott, hogy a tervezőknek leginkább maga a castrum van útban. Nem tudtak vele mit kezdeni. (...) Pedig ebben a dologban sokkal több lehetőség van. A barokk város és a castrum szembenállása, közbül Bükkös-patak völgyével nagyszerű látványt nyújthatna. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, fel kell építeni a várfalakat. A tervezett térdig érő falak nem vonzzák a turistát. Az aquincumi római romokat is alig látogatják, legfeljebb iskolásokat visznek oda. Ott is egy hajdani római utca teljes felépítését tervezik. De a nagytétényiek is készülnek az ő castrumuk rekonstrukciójára, többcélú hasznosítással. Külföldön magam is láttam teljesen felépített római villát, Kell-e nekünk kasztrált castrum?! Mint ahogy itt Esztergomban, Szentendrén is készíttettek városfejlesztési tervezetet - mégpedig ott is „külső" szakemberekkel, sőt: az esztergomi terveket kiagyaló Quo Vadis Consultans csaknem azonos a szentendrei tervezőkkel, a I>o mi porta Építész Stúdióval. S mint ahogy nálunk, ott sem arattak osztatlan sikert Mivel más hasonlatosságok is felfedezhet ők, érdemes beleolvasni az ottani helyi újságba. így ír erről a Szentendre és Vidékében Deim Pál, Kossuth-díjas festőművész, Szentendre díszpolgára: de megépítettek már római fürdőt is, amit használni lehet. Ez a tendencia világszerte terjedőben van. (...) Ha a vizualitás, az esztétikai élmény nem lenne fontos, az emberek Békásmegyernél szállnának le a HÉV-ről, mert ott is vannak tágas, zöld terek, lehet sétálni, bukfencezni, kirakatot nézni, stb. Mégis inkább Szentendrére jönnek. A terv szerint közhasznú társaságot kell létrehozni. (...) A vállalkozók adnák a pénz nagy részét. De mire? A római építészeti „poénokkal" tűzdelt tornyocskákra, butikokra, WC-kre? Ez ugyanoda vezetne, mint a HÉV-végállomáson kialakult szörnyű építészeti kavalkád. Szégyene a városnak! (...) A kiszolgáló épületegyüttest a nagy parkolónak a 1 l-es út melletti részére tervezték. Szintén óriási hiba! Az ilyen butik jellegű építményeket el szokás dugni. Nem lenne szebb maga a várfal? (...) A helyi vállalkozókat rá lehetne bírni, hogy a castrumbeli épületek egy részének felépítését vállalják el, ezzel megválthatnák a bérleti díjat 10-15 évre. Lehetne itt emléktárgyakat árulni, de ifjúsági panziónak is kiváló lenne. A diákok valódi római várban lakhatnának, római ágyban alhatnának, felmászhatnának a várfokra. Az udvaron római hadiszekerek, hadieszközök állnának stb. Innen kirándulásokat lehetne szervezni például a szigetre, vagy hajókirándulást Visegrádra, Esztergomba. (...)" Máté György, a Szentendre és Vidéke főszerkesztője is ellentmondásosnak ítéli a tervezetet. Többek között ezeket úja: „Vélemlényem szerint a rendkívül korlátozott szabályozási program messze nem aknázza ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a castrum kínál. Továbbra is meggyőződésem, hogy egy romkertszerű akármilyen szép - pihenőpark kialakítására nem találunk tőkebefektetőket, működtetése nem lesz jövedelmező és vonzó a minőségi turizmus számára. A programnak ki kellene tűznie a távlati célt: rekonstrukció - minden megkötöttség nélkül! A rompark csak a közeljövőben megvalósítandó, kezdeti lépés és ideiglenes megoldás legyen. (...) Az egész római birodalomban a castrumok azonos elvek szerint épültek, ami megkönnyíti a rekonstrukciót. A Duna mentén lévő, de nem látható, tucatnyi castrum közül a szentendrei lenne az első. Ritkán adódó, szép szakmai feladat! Castrumunk ezáltal méltán lehetne a világhírű római limes múzeumi központja. (...) Ez a megoldás valóban a minőségi turizmust szolgálná. A történelmileg kialakult városkép, az ortodox templomok és a szentendrei művészet egészét bemutató malommúzeum mellett a castrum az a negyedik pillér, amelyre városunk jövője épülhetne."