Esztergom és Vidéke, 1999

1999-04-08 / 14. szám

1999. március 3. Esztergom és Vidéke I Közép-Dunántúli Régió A megyei önkormányzat csütörtöki tanácskozásán az egyik legfontosabb napirend a közép-dunántúli régió hosszú távú területfejlesztési koncepciójának és közép távú programjavaslatának véleményezése volt. Megkülönböztetett figyelem kísérte e kérdéskört, mert rövidesen hivatalosan is megalakul három megye összefogásával - az új szervezet. Komárom, Fejérés Veszprém megye 5-5 képviselője fogja majd meghatározni azokat a feladatokat, amelyeknek a megvalósításához az Európai Unió is biztosít pénzösszegeket. Igaz, egyelőre sok még a bizonytalanság, de belátható, hogy hosszabb távon régiókban kell gondolkodnunk, s amennyiben nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor nagyon sok pénztől esünk el. Közrend és közbiztonság Megyénk földrajzi elhelyezkedése, a főváros közelsége, Esztergom, Komárom, Tata idegenforgalmi jellege negatívan hat a bűnözés alakulására. Ezeken túlmenően nem javult az állampolgári fegyelem, és a bűnmegelőzési propaganda sem javított a helyzeten. A különböző hatások összegzésének eredménye, hogy a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények alapján országos rangsorban a 4. helyen állunk. Némi javulás tapasztalható viszont az ismerté vált bűncselekmények számában. Rendkívül alacsony megyénkben a gazdálkodással összefüggő bűnesetek számaránya, jelentős emelkedést mutat viszont a gépjármű-bűnözés. Továbbra is gondot jelent útjainknál a forgalom növekedésével járó túlterhelés. Ebből adódóan 1998-ban 599 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, ebből 39 volt halálos. Sajnos a megye rendőrségi állományánál továbbra sem csökkent a íluktuA Ülésezett a Megyei Közgyűlés A Lázár Mózes elnökletével április 1-jén megtartott Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlésen számos érdekes, városunkat is érintő témát vitatattak meg. A testületi ülés után a megye vezetői sajtótájékoztatót tartottak, amelynek anyagából idézünk. áció és nem emelkedett lényegesen a szakmai felkészültség színvonala sem. Határrend, határőrizet Határőrségünk tevékenységét alapvetően meghatározza a kelet-nyugat irányú migráció emelkedése, a jogellenes cselekmények tartósan magas száma, a szervezett embercsempészet. Az ország határforgalmának közel 40 %-a az igazgatóság határátkelőhelyein bonyolódnak le, ahol jelentősen emelkedett a bűncselekmények száma, rosszabbodtak a feltételek, a bevonható erők a sorállomány kivonásával csökkentek. A megyénkhez tartozó határszakaszon tavaly 287 jogellenes cselekmény következett be, ebből a „zöldhatáron" - jelen esetben vízen - 165 határsértés volt. Az embercsempész tevékenységben a külföldi szervezők mellett a határközeli lakosok is részt vesznek, akik vállalják a határsértők elszállásolását, szállítását, az államhatáron történő átjuttatását. Az igazgatóság megyénkben négy állandó határátkelőhelyet üzemeltett. Ezek közül az esztergomi közúti (komp) határátkelőhelyen 1998-ban 556 ezer főt és 48 ezer járművet léptettek át, ami az előző évhez viszonyítva jelentős növekedést mutat. Tűzvédelem A megyénkben található veszélyforrások eredménye, hogy az előző évhez viszonyítva 1998-ban a tűzesetek 13,6 százaléka, a károk 53,7 százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére megállapítható, hogy a tűzbiztonság színvonala kielégítő, a javuló műszaki, tárgyi feltételek mellett fejlődött a tűzmegelőzési propaganda-munka is. Új, modem gépjárművek, speciális kisgépek, egyéni védőeszközök segítik a feladat ellátását A hivatásos tűzoltóság munkáját segítő önkéntes tűzoltó egyesületek anyagi helyzete azonban tovább romlott, a pályázat útján igényelhető központi támogatás csökkent. Polgári Védelem Polgári védelem szempontjából megyénk a közepesen veszélyeztetett megyék közé tartozik. Vészhelyzeteink: a szélsőséges időjárási viszonyok hatásai, a Duna vízgyűjtő területén 10 évenként kialakuló árhullám, valamint a veszélyes anyagok szállításából adódó katasztrófák. A Duna menti települések ipari láncolata is potenciális veszélyforrás. Az egyes települések veszélyeztetettségi besorolását figyelembe véve készültek el a veszélyelhárítási tervek, valamint a mentés személyi és technikai biztosítására, a kimentett lakosság elhelyezésére, ellátására vonatkozó résztervek. A polgári védelmi törvénynek megfelelően a települések polgármesterei megalakították polgári védelmi szervezeteiket. Ez évben el kell végezni e szervezetek korszerűsítését, a fokozott felkészítést. Pályázati önrész a millenniumra A millenniumi évforduló méltó megünneplését szolgáló pályázatok benyújtásához szükséges egy bizonyos önrész vállalása. Lázár Mózes, a Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Könözsy László, a nemzeti kulturális örökség megyei tanácsnoka nyújtott be előterjesztést ezzel kapcsolatban a közgyűlésnek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az elmúlt időszakban több pályázatot jelentetett meg. Az ebben meghatározott célok találkoztak a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat által fenntartott intézmények, szellemi műhelyek törekvéseivel. Az előterjesztők kérték képviselő-társaikat, hogy a megfogalmazott feladatok megvalósítása érdekében hozzon határozatot arról, hogy egy több mint 190 milliós támogatás elnyerésének reményében vállalja a mintegy 18 milliós önrész biztosítását a benyújtásra kerülő pályázatokhoz. 1999-ben 490 ezer forint, 2000ben további 9 millió, 2001-ben pedig valamivel több mint 8,5 millió terhelné ezzel megyei költségvetésünket. A jelzett nem kevés áldozatvállalása nyomán a három esztendő alatt üy módon csaknem 210 millióval gazdagodna megyénk. Kiadvány a megye szociális intézményeiről A megyei önkormányzat feladata a szociális közszolgáltatások ellátása területén kétirányú: egyrészt tartós bentlakást nyújtó intézmények fenntartása, másrészt ezen intézmények körében koordinációs tevékenység végzése. Ez utóbbi feladatok ellátásának fontos részét képezi a különböző fenntartású intézményekről, ezek működéséről történő tájékoztatás. Ezért jelentette meg a megyei önkormányzat azt a kiadványt, melyben a jelenleg Komárom-Esztergom megyében működő, tartós bentlakást nyújtó 22 intézmény adatairól, szolgáltatásairól tájékoztatják a lakosságot. Az 50 oldalas, szép kivitelezésű kiadvány hamarosan megyeszerte kapható lesz. - 1973-ban végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd több, mint húsz évig dolgoztam a budapesti László Kórházban - átmeneti trópusi tartózkodásaimtól eltekintve - folyamatosan. -Hogyan tudta hasznosítani a külföldi tapasztalatait? - Nagy segítséget jelentett az infesztológiai szakvizsgám letételében, a fertőző betegségekkel kapcsolatos ismereteim bővítésében és átadásában. Később érdeklődésem a gyermek-neurológia felé fordult, 1991-ben szakorvosi képesítést kaptam. - Mikor merült fel Önben, hogy a fővárosból egy vidéki munkahelyre pályázzon? - Tavaly szakértőként dolgoztam egy budapesti cégnél, s ekkor kerültem kapcsolatba elődömmel, dr. Bense Katalinnal. Tőle hallottam először az itteni gyermekosztály kényszerű bezárásáról. Megrázott az ügy, lehetetlennek tartottam, hogy egy ekkora körzet megfelelő gyermekegészségügyi ellátás nélkül maradjon. Ősszel több alkalommal is megfordultam Esztergomban, tapasztaltam az itt folyó munkál Dr. Szontagh igazgató úr kérte, vállaljam el az osztály vezetését, mert egy agilis munkatársat szerelne a gyermekosztály élére. Nekem több feltételem is volt, főleg azt tartottam fontosnak, hogy megfelelő orvoslétszámmal, felkészült szakemberekkel, alapműszerekkel indulhasson az újjászervezett osztály. - Kikből áll az osztály jelenlegi orvosgárdája? A László Kórháztól az esztergomi gyermekosztályig A két kórház között a távolság nem nagy, de DR. GYARMATI ÉVA ezt az utat némi kerülővel tette meg. A főorvosasszony így vall erről az újjászületett gyermekosztály földszintjén lévő irodájában: - A január 4-én újraindított osztályon dr. Komáromi Tamás a helyettesem, aki intenzív aneszteziológus szakorvos. Dr. Tokos László, dr. Rovács Melinda és Kunszenti Márta segítik még a közös munkát. A nővérek is lelkesen láttak hozzá az új feladatok elvégzéséhez. - Hány férőhelyes az osztály? - Egyelőre csak az emeleti részt újítottuk fel, itt 30 beteget tudunk elhelyezni. Ez a korábbinak a fele, de nincs is szükségünk több ágyra. Megszüntettük a hagyományos gyermekszobákat, s az anya-gyermek együttes bentfekvését lehetővé tevő, zuhannyal ellátott kórtermeket alakítottunk ki. -Bárki befeküdhet a gyermekével? - Igen, a csecsemőkkel minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül jöhet az édesanya. A szociálisan rászorulók később is ingyenesen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást Idősebb kortól kezdve pedig ha igény van rá - nagyon jutányos áron (napi 600 forintért) kísérhetik figyelemmel éjjel-nappal beteg gyermekük állapotát az édesanyák. - Milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt három hónap alatt? - A kórház anyagilag rosszul áll, viszont örvendetes a korszerű, a jövő évszázad igényeinek is megfelelő bővítés, fejlesztés. A gyermekosztály műszer-ellátottsága viszont nagyon szegényes, alapvető dolgokat kell pótolni. Sajnos nem rendelkezhetem szabadon az osztály fejlesztésére szánt pénzkerettel sem, így esetleg vissza kell utasítanom igen kedvező ajánlatokat. Sokkal nagyobb gazdasági önállóságot szeretnék magamnak kiharcolni. - Sikerült-e kellő együttműködést kialakítani a gyermekkörzetek orvosaival? - Ezen a téren nagyon jók a tapasztalataim A 19 körzet gyermekorvosaival egyeztetve kéthetenként tartunk továbbképzést, ahol érdekes előadások hangzanak el. Örvendetesen nagy az érdeklődés, még a körzetünkön kívül eső gyermekorvosok is látogatják. - Tervei az osztály további fejlesztésével kapcsolatban ? - Mivel a körzeti orvosok jól dolgoznak, s a legtöbb esetben a kis betegek otthoni ápolása is megfelelő, ezért elsősorban az ambuláns és nappali kórházi ellátásra fektetnénk a súlyt - gyermekneurológiai szakrendelés máris működik, a védőoltásokkal, fertőző betegségekkel kapcsolatos tanácsadás, valamint a kullancs-betegségek szakambulanciája is beindult. Terveink között szerepel egyéb szakrendelések megszervezése is, de ez az anyagiaktól függ, éppúgy, mint a kórházi sürgősségi betegellátás és a gyermeksebészeti ellátás, amelynek a személyi feltételei adottak, a szükséges műszerek azonban hiányzanak hozzá. Tervezzük továbbá a tartósan sérült gyermekek foglalkoztatását is. Ezt nyári tábor formájában képzelem el az itteni kikapcsolódásra, pihenésre nemcsak a gyermekeknek, hanem szüleiknek is szükségük van. Itt biztos helyen tudhatják gyermekeiket, ők is pihenhetnek, erőt gyűjthetnek amúgy sem könnyű hétköznapjaikhoz. - Újszerűnek tartom, hogy a gyermekorvos nemcsak a gyermekeket, de bár csupán áttételesen - a szülőket is kezelni kívánja. - Nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való jó kapcsolatot. Tervezzük, hogy osztályunkon létesítünk egy naplót, ahova a szülők beírhatják tapasztalataikat, kívánságaikat, ötleteiket. - Hogyan tetszik Önnek városunk? Sikerült-e itt letelepednie? - Budapesten van lakásom, s mivel gyermekeim már felnőttek, nem nagyon hiányolják a távollétemet. így továbbra is vállalom, hogy naponta utazgassak hiszen mindössze 35 perces az út. E várost hamar megszerettem, s ehhez nagyban hozzájárult a kollégák előzékenysége, segítőkészsége is. -Azt kívánom, sikerüljön megvalósítani szép elképzeléseit... Az eredményekről pedig mindig szívesen beszámolunk lapunkban. K-SZ.E.