Esztergom és Vidéke, 1999

1999-04-08 / 14. szám

4 Esztergom és Vidéke Ivvivi TURIZMUS - IDEGENFORGALOM - VENDÉGLÁTÁS A Hideg-forrás Hetven évvel ezelőtt egy derűs tavaszi vasárnap kezdték meg az Encián turistaegyesület tagjai az Esztergom közelében fakadó Hideg-forrás kiépítését. A kislétszámú, főleg az intellektuális munkát végzőkből álló egyesület, fennállása alatt mindig tevékenyen kivette részét a köz javára végzett turista-építőmunkából. A későbbiekben az Encián turisták tették hozzáférhetőbbé a Dél-Börzsöny vadregényes vidékét, de ez egy másik írás témája lesz! Most térjünk: vissza az 1929-es esztendőre, amely a forrás foglalatának elkészítése és a környék rendezése jegyében telt. A kifolyó szint fölé ciklopsz falat emeltek, amelyet félkör alapra formáltak. A művészien kiképzett mű hangulatosan illeszkedett a környezetébe. A forrás felett rövid ösvényt vágtak a hegybordán kialakított pihenőhelyhez. Egy asztal, két paddal és csodálatos Dunaparti kilátással várta itt az elfáradt kirándulókat. A két létesítmény avatása 1929. szeptember 29-én volt, amikor a nagyszámban megjelent budapesti társaságot az Esztergomi Turistaosztály népes csoportja fogadta a helyszínen. Annyi érdeklődő gyűlt egybe, hogy kénytelenek voltak felkapaszkodni a Hosszú-hegy meredek lejtőjén, annak fensikjára, ahol már kényelmesen letelepedhettek pihenni és az alkalmi műsort meghallgatni a jelenlévők. A Hideg-forrás mára kiszáradt, a foglalat és környéke elhanyagolt. Nevét valószínűleg nem a víz kellemes hűvös volta, hanem a felette lévő HiJaíkeléi Simt-HUJ, híjctfídeglelős-kereszthez és a hozzá felnyúló Hideg-völgyhöz való földrajzi kapcsolódás miatt kapta. Az Esztergomból induló és Pilismarót-Visegrádon át közlekedő autóbuszokról a Búbánat-völgye nevű megállónál leszállva még fél kilométernyit menjünk tovább a műúton, ahol a piros háromszög-jelzés betér jobbra az erdőbe, csakhamar megtaláljuk a Hideg-forrás foglalatát. (Több Pilis-térkép a Duna-partjára jelöli tévedésből!) Dél-Börzsönyi barangolás A Dunakanyarba ékelődő börzsönyi hegyfok sokáig elzárt vadászterület volt, turista még elvétve sem tehette be a lábát. A Magyar Turista Szövetség ezért 1932-ben a koronauradalomtól tíz évre bérbevette a vidék vadászbérlőijogát, ám az állatok kilövése helyett a természetjáróknak adott lehetőséget a túrázásra. A szövetség megbízta egyik legrégebbi tagját az Encián 1914 egyesületet, hogy turisztikai mintaterületet létesítsen kilátók, útjelzések építésével és karbantartásával. Az időközben elkészült négy pihenőhelyet a nagy magyar utazókról nevezték el: Körösi Csorna Sándorról, Benyovszky Móricról, Julián barátról és Vámbéry Árminról. 1939ben felépült a hegytetőn a kilátótorony, amely szintén Julián barátról kapta nevét, mivel a róla eredetileg elnevezett pihenő megsemmisült. Nagymaros-Visegrád vasútállomásig utazzunk Visegrádról komppal vagy szobi vonaton. Az állomás alatt egyébként a magángépjárművel érkezők is parkolóhelyet találnak. Innen a kék kereszt jelzések mentén egy meredek utcában északnyugati irányban felkapaszkodunk a városka széléig, majd többször elágazó mélyútban emelkedünk tovább a Kövesmezőig (38 perc). A Törökmező felől jövő panoráma-autóút itt ér véget, a közelben játszóhely, pihenőpadok asztalokkal, esőház. Szép kilátás a Visegrádi vár és a pilisi hegyek felé. A Kövesmezőtől déli irányban indulunk tovább hegyesszöget bezárva eddigi utunkkal. Vagy az országos kék sáv jelzésű ösvényen, vagy a kissé hosszabb, de kényelmesebb szekérúton folytatjuk akirándulást. A két út többször keresztezi egymást, majd a Hegyes tető előtt meredekké válnak, és erős kapaszkodóval érjük el a 482 méteres csúcson álló Juliánus kilátótornyot (36-41 perc). Még a Világos tér nevű rét előtt csatlakozik Zebegény felől a sárga sáv jelzés is a kék mellé. Bár a környező fák helyenként takarják a panorámát, a körkilátás így is lenyűgöző. Úgy tűnik, mintha minden irányban a Duna folyna, még az égtájak megállapítása is beletelik néhány percbe. A toronytól a kék, sárga és sárga háromszög jelzések mentén 5 perc alatt az Ürmös-rétre jutunk le, amelynek sarkában relétorony meredezik. Ujabb 6 perc enyhe ereszkedővel útcsomóponthoz érünk: a kék baka, Nagymarosra vezet vissza, a sárga háromszög jobbra, a Zebegénybe tartóknak rövidíti meg az útját. Mi a sárga sáv jelek kíséretében jó 7 perc alatt a környék legmagasabb ormára, a 485 méter magas Szent Mihály hegyre jutunk fel. A tetőn kilátás nincsen. Innen néhány perc alatt erős ereszkedéssel a Zebegényből hozzánk csatlakozó sárga leereszt jelzést érjük el. Akik erre tartanak, igen szép úton egy óra alatt elérhetik az ottani állomást. Mi a két jelzés közös szakaszán (balra fordulva) folytatjuk utunkat és 13 perc alatt elérjük a sárga ómega útjelzés haránt elágazását a Rigó-hegy oldalában. Akik kevésbé fáradtak és rajongói a vadregényes tájnak, azok a sárga ómega jelzésen a hegy bordáit, völgyeléseit követve lejutnak a Remete-völgyhöz, ahol egy félbehagyott bányasücló íves formázatú betontetős gépházát is megpillanthatják. Majd rövidebb kapaszkodóval kijutnak a sziklás hegyoldalba a Remete-barlanghoz. Igen szép kilátás a Dunakanyarra. Akik ezt az utat választják, számítsanak rá, hogy helyenként kidőlt fatörzsek nehezítik a járást. A vakon végződő turistaút irányonként átlagosan 41 perc alatt járható be. A kitérőt mellőzök a sárga sáv jelzésen visszaérkeznek Nagymarosra a kiindulóponthoz. Kezdetben még erdőben, majd hétvégi házak között (csakhamar jobbra letér a sárga kereszt jelzés az innen közelebbi vasútállomáshoz) egyre jobban bemélyülő útban haladunk. Majd városi környezetben érjük el a már említett kezdőpontunkat (40 perc). Szöveg és rajz: Kertész István rnzG -FORPÁS Esztergomról Maintalban és Katowicében Március közepén nyolc napot dolgozott Maintalban, testvérvárosunkban a Magyar Hét rendezvényein a Szalma Csárda közössége. Szalma József vendéglős vezetésével az ottaniak kedvelt vendéglőjében, a ZurMainlustban fogadták a maintaliakat. Eric Fischer tulajdonos egyébként is büszke a jól menő fogadójára, az esztergomiak vendégszereplésére már jó előre minden helyet eladtak. A Maintal-Esztergom Baráti Kör napközben programokat szervezett, a vendégek megnézték a környék nevezetességeit, részt vettek a polgármesteri fogadáson. Esztergomi zászló lengett a házakon, plakátok, szórólapok hirdették fogadókészségünket, kínálták az idegenforgalmi értékeinket. Április második hetében ismét nagy útra kelnek a Szalma Csárda emberei. A lengyelországi Katowicében nemzetközi idegenforgalmi kiállítás és vásár lesz, ahol a Magyar Turizmus Rt. és a nagykövetség kérésére szintén a Szalma Csárda képviseli a magyar vendéglátást. Szalma József elmondta, hogy a négycsillagos Hotel Warsawa konyháját fogják egy héten át vezetni, konyhafőnökként és szakácsként Moringer Lajos és Lampel Viktor utazik ezúttal velük. Nem maradhat el a külföldön mindig sikeres cigányzenekar sem, hagyományosan Horváth Zoltán prímás vezetésével. A kiállítás helyszínén ott leng Esztergom piros-fehér csíkos zászlaja is, és számtalan információs anyagot visznek városunkról, a Dunakanyarról. Szalma József szakmai hitvallása, hogy az esztergomi vendéglők csak akkor tudnak fejlődni, ha Esztergomba minél több külföldi jön, akik itt jó programokat találnak és több napot is eltöltenek nálunk. Pálos ; t i t j £ BORVERSENY KERTVÁROSBAN ! i ; \ HAGYOMÁNYTEREMTŐ SZÁNDÉKÁVAL HIRDET] MEG A í : KERTVÁROSÉRT BARÁTI EGYESÜLET ; KERTVÁROS BORVERSENVÉT IDEJE: 1999. ÁPRILIS /SZERDA/ 1 7 ÓRA KELVE: FÉJA 6ÉZA KÜZÓSSÉtil HÁZ A NEMES VETÉLKEDÉSRE NEVEZNI AZ ALÁBBI KATEGÓRIÁKBAN LEHET: . - KERTVÁROSI SZÁRMAZÁSÚ, SAJÁT FELDOLGOZÁSIG FEHÉR ÉS VÖRÖS BOR | -NEM KERTVÁROSI SZÁRMAZÁSI!. DE SAJÁT FELDÖLGOZÁSÚ • FEHÉR ÉS VÖRÖS BOR E NEVEZÉSI DÍJ: ÍOO FT/ ŰVE6 NEVEZÉS A HELYSZÍNEN ApRILIS U-ÉJI 16 ÓRÁIG A BOROKAT FEHÉR 1 LITERES , JELÖLETLEN ÜVEGEKBEN KÉRJÜK A JELZETT IDŐPONTIG LEADNI MINDEN VERSENVZÖT ÉS BORKEDVELŐ ÉRDEKLŐDŐ SZERETETTEL VARUNK SZERVEZŐ K