Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-12 / 10. szám

Esztergom és Vidéke 1998. március 78. ÍÍST Folytatás a címoldalról Dvihally Géza Esztergom 1848—49-ben. Március 18-19. A régi bureaucratikus rendszer elkorhadt, 5 az idő, s a kor kívánalmak fejleményei, a városház tanácstermét, mely addig egy zárt testületnek volt tanácskozó helye, másnap, március 18-án megnyitotta a szabad elveknek, az egyenlő jognak és nyilvánosságnak. * E tanácskozásra nem csak a kir. város közönsége, hanem a tőszomszédságban levő Sz.-Tamás, Ersekváros és Sz.-Györgymező mezővárosok lakóssága is oly nagy számban gyülekezett, hogy a tanácsterem zsúfolásig megtelt s midőn a gyűlést megnyitandó Pinke város-biró a teremben megjelent, a lelkesedés, mit a szabadság édes vágya minden esztergomi polgár keblében felkeltett, szűnni nem akaró éljenzésben tört ki. A három mezőváros mindég idegenkedett a kir. várossal való egyesüléstől, de most Sz.-Györgymezö, Sz.-Tamás és Ersekváros lakósai maguk kértek helyet a teremben, mire Pinke város-biró örömmel vette tudomásul e városok közeledését -s azon óhajának adott kifejezést, hogy most, midőn az ország ügyei oly nagyon megkövetelik az •összetartást, ez alkalommal létre hozhatnák e négy város egyesülését, hogy ne mint szomszédok, hanem mint jó testvérek együtt munkálkodhassanak a haza javára. Többen szólaltak fel ez ügyben, s az úrbéri viszonyok rendezésével célozták a csatlakozást, mert hisz régente egy volt a négy város, s egymástól csak az országon végig vonuló viszontagságok szakasztották el. A népgyűlés igy megnyittatván, többen felszólaltak az országgyűlési teendők tárgyában, s végiil abban állapodtak meg, hogy Maurovicz Rezsőnek, Esztergom akkori követének sebes póstával meghagyja a város közönsége, hogy az ország alkotmányáért sikra lépett országos szabadelvű pártot támogassa, s továbbá, hogy a karok és rendek táblájának az ősi város szives hálaérzetét nyilvánítsa hazafias és nemes intézkedéseikért. Ezen első, és a retrográd csökönyös rendszert elpusztító nyilvános népgyűlés még a következő határozatokat hozta, mint a tanács és a választott polgárság közös akaratát: A nemzet alkotmányának legfőbb biztositéka a nemzeti Őrsereg, melynek mielőbbi felállítása az országgyűlési felirat nyomán törvényszerűen is fog eszközöltetni; de miután a februári és márciusi események által egész Európa alapjában forrong, s a trón megvédése a polgári hűségre bízatott, de másrészt az ország belső békéje is megköveteli — a nemzeti örsereg mielőbb feállitandó. Esztergom város tehát megelőzte az összes nagyobb városokat, elsőnek csatlakozott Pest városa mellé a nemzetőrség felállításában. C * • A 12 pont ismert szövegét Leipolder*szószoló olvasta fel, miután a közönség nyomban magáévá tette az abban foglaltakat, mint hogy pedig e kívánalmak az országos feliratban is bent foglaltattak, a város, országgyűlési követe által, a nemzet képviselőinek márc. 14. és 15-i határozataikért, mely napok mint a nemzet ujjá alakítási napjai, annak ünnepéül örökre megmaradnak, hálás köszönetét és üdvözletét nyilvánítani határozta ; ennek folytán egyszersmind kimondatott, hogy a város közönsége követének külön utasítást nem ád, hanem a haza jólétét, az alkotmányos élet kifejlődését, teljes erejéből igyekezzék elősegíteni. A közgyűlés a leglelkesebb hangulatban minden zavar nélkül folyt le, s ezzel bebizonyította Esztergom város közönsége, hogy minden polgárában külön-külön és teljesen ki van fejlődve az alkotmányos érzelem. A gyűlés szétoszlása után még nagy csoportok maradtak a városház előtti téren, az előkelőbb polgárok pedig magánházakban gyűltek tanácskozmányra, s tovább fontolgatták az ország dolgát.

1 (Folytatjuk.) 1 Eszt. vár. levéltár: Tanács jkv 1818- — Pesti Hírlap Márc. 19-én a sz. kir. város ismét nyilt ajtóknál és a testvérvárosok polgárainak részvételével, közgyűlést tartott. A terem, mint előző napokon, ismét zsúfolásig megtelt, s a nagyszámú szabad polgárság örömkiáltásokkal fogadta a helytartótanács leiratát, melyben már hivatalosan tudomásukra adta a szabadsajtó és a sajtóügy körül tett ideiglenes intézkedéseket. »Örömmel üdvözlök e percet — irja akkor Maiina János —• midőn a gondolat szabadságával a sajtó szabadsága édes hazánkban feltámadt, mert ez által minden zsarnoki önkény bilincsei összezúzattak és a nagy öröm, melyet az összes közgyűlés magáéva tett, örök emlékül jegyzőkönyvileg feljegyeztetett. « Ezután fölolvasták a szavazatok dolgában hozott országgyűlési határozatokat, továbbá a teherviselésről szóló törvényjavaslatot, valamint az országos küldöttség márc. 16-iki eljárásáról tett jelentést. (* . E gyűlés még a fenebbiek örvendetes tudomásul vétele után V. Ferdinánd királynak hála feliratot küldött, továbbá István főh. nádornak, Battyányi Lajos miniszterelnöknek és Kossuth Lajos miniszterjelöltnek, Pest megye követének, kit a város már mint díszpolgárát tisztelt, a közönség nevében őszinte elismerő köszönetét nyilvánította. Még szét sem oszlott teljesen a közönség, midőn a városház kapuján mégjelent a szabadsajtóra vonatkozó ideiglenes intézkedések hivatalos hirdetése, melyet több példányban a helybeli nyomdászoknak is kikezbesitettek. ESZTERGOM POLITIKAI 1ÍS TÁRSA HA LM I UKTILAIV U-o 2. '<2^ -f-ue-L^ ir^-v 4-2.iLA-4-v ycvt ix u k A vfcTja^ÍL^JJL^ . ív^Í cX* eer e-eWu he," i-i i, < ti " -ti t-Jup í^^ikcULeK t cí>" A-i LHL „ (^[/Cv^'i-ce k> fe 'U'isCcstei&Á, in&yi5 l&} 1'ú-n^u.s e-'s -Í6-C nzcítuole-1 Ut * • / -