Esztergom és Vidéke, 1998

1998-01-08 / 1. szám

8 Esztergom és Vidéke 1998 január 8. * HÁZUNK TÁJA * GYÓGYÍR Új gyógyszerek Rennie A felfokozott életritmus, a helytelen táplálkozási szokások, az egyre szaporodó stresszhelyzetek általános velejárói mindennapi életünknek. Mindezek következménye lehet a rossz közérzet, amelyet gyakran a gyomorműködés zavarai okoznak, mint például a gyomorégés, a telítettségérzés, az émelygés és a gyomorfájdalom. A külső vagy belső tényezők nyomán kialakult gyomorpanaszokat aDigestif Rennie kedvezően befolyásolhatja. Ez a készítmény olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek semlegesítik a fölösleges gyomorsavat, megszüntetik az erjedés következtében keletkező gázosodást. A készítmény használható az emésztési panaszok megelőzésére is. A gyógyszertárakban vény nélkül kapható. Juvamine A vitaminszükségletet alapvetően a kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítja. A szervezetünk részéről jelentkező sokféle és változó igényt táplálkozással kielégíteni azonban csaknem lehetetlen. A Juvamine vitamincsalád segít abban, hogy mindenki azt az összetételű vitamin- és ásványianyag-kombinációt válassza ki, amely a legjobban megfelel igényeinek, szokásainak és életkörülményeinek. A Juvamine vitamincsaládnak a következő kombinációi kaphatók a gyógyszertárakban: A 9-féle vitamint, béta-karotint, redukált vasat és jódot tartalmazó Naponta 1 Vitamin, a speciálisan gyermekek igényeinek megfelelően kialakított Gyermek Vitamin, a C-vitamint, szőlőcukrot, kálciumot és foszfort tartalmazó Sport Vitamin, az E-vitamint, béta-karotint, cinket és többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmazó Napozó Vitamin, az E- és B-vitamint, béta-karotint és L-cisztint tartalmazó Szépségvitamin, az E- és C-vitamint, méhpempőt és gyömbérkivonatot tartalmazó Életerő Vitamin, valamint C-vitamint, a teljes B-vitamin komplexet és magnéziumot tartalmazó Relax Vitamin. GASZTRONÓMIAI BARANGOLÁSOK Két diétás étel Az ünnepek alatt igencsak eltelt mindenki sültekkel, édességekkel. Egy kis súlyfölösleg is összegyúlt a nagy trakták nyomán. így most két könnyű, diétás, keletről származó ételt ajánlunk a következő napokra. Édes rakott burgonya Egy kivajazott mély tűzálló tálba vagy tepsibe rétegesen lerakjuk a következő nyersanyagokat: - szeletelt burgonya, - sárgarépa, - vöröshagyma, - pasztemák, - alma. A paszternákhoz mostanában nehéz hozzájutni, helyettesíthetjük petrezselyemgyökérrel, esetleg kelbimbóval is. Mindegyik réteget enyhén megsózzuk, majd megszórjuk mazsolával, végül a tetejére kevés őrölt borsot hintünk. 2 dl kefirbe belekeverünk 1 dl tejet, 1 kávéskanálnyi élesztőt, 1 evőkanálnyi cukrot, majd e keveréket a rétegek tetejére öntjük. Lefedve kb. 1 órát sütjük. Melegen tálaljuk. Savanyú gomba rizzsel Kb. 20 dkg rizst a szokásos módon megfőzünk, és elterítünk egy tűzálló tálon. Olajon üvegesre pirítunk apróra vágott egy fej vörös- és 3 gerezd fokhagymát. Hozzáadunk 40 dkg, négy felé vágott, kisebb méretű gombát. Mintegy 10 perces pirítás után belekeverünk 3-4 szem finomra vágott aszaltszilvát, egy kávéskanál őrölt borsot, megsózzuk, lefedjük, s további 10 percig pároljuk. Végül hozzáöntünk 1 evőkanálnyi ecetet, s fedő nélkül még egyszer átforraljuk. Rásimítjuk a rizs tetejére, paradicsomkarikákkal díszítjük, s máris tálaljuk. Legendás évszázadok - híres borok A szőlőművelés Esztergomban igen régi eredetű. A rómaiak már az I.-III. században foglalkoztak itt szőlőkultúrával, amit különösen az Ispita-hegyi Szaller-féle szőlőben talált római sírkő-leletünk bizonyít. Az esztergomi hegyi borok annak idején igen híresek voltak, míg a filoxera-pusztítás a múlt század 80-as éveiben be nem következett. Az uralkodó szőlőfajta a kadarka volt, és annak borát messze földön keresték. Különösen a Kálvária-, a Kater,- a Borz-hegy, a Kusztusi és Zamárd-hegyi dűlők borai vetekedtek a híres budai vörösborokkal. Jeles szőlészek voltak abban az időben Kaán János, Bleszl Ferenc, Maiina Lajos, Laiszky János, id. Brenner József és Reusz József. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben és megfontoltan isszák. A fogyasztás módja és mértéke szerint a bor lehet táplálék, gyógyszer, élvezeti cikk, de méreg is. A római egyház szertartáskönyve Szent János napjára (december 27) írja elő a bor megáldásának szertartását. A Szent János-napi borszentelés a 13. században Németországból terjedt el. E szertartás hozzánk is átkerült. A pannonhalmi főapátságban régi időktől kezdve szokásban volt a borszentelés, s az újbort e naptól kezdve itták. A középkorban szentelt borral kínálták meg azokat, akik útnak indultak, hogy Szent János áldása oltalmazza őket. A borivás áldás ielege - odaillő énekkel - a lakodalmakban, a halotti torokon is helyt kapott. A búcsúzáskor megivott pohár bort is szokás Szent János áldása néven emlegetni. Minden kultúra a vérrel asszociálja a bort, így az élet és a halhatatlanság jelképe. Az Ószövetségben az örömöt szimbolizálja, s Noé alakjával fonódik össze. De az emberi lélek felemelkedését is segíti, Melkizedek pl. már bort áldoz Istenének. A keresztények is a bor színe alatt veszik magukhoz Krisztus vérét, Istennel kötött új szövetségük jelképét, s így az aktus voltaképpen az engesztelő véráldozat helyettesítője. 1562-ben a tridenti zsinaton IV. Pius pápa, miután megízlelte a magyar érsek tállyai borát, így dicsérte azt: „Ilyen bor illik a pápához!" Beethoven legkedvesebb itala a budai sashegyi vörösbor volt. Liszt Ferenc római tartózkodása idején 50 palack szekszárdi vörösbort adott át IX. Pius pápának, aki étkezéskor minden nap felszolgáltatott magának a szekszárdiból. Igazi európai hírnévre azonban leginkább a tokaji borok tettek szert. A 17. század közepe táján írott Chirurgus orvosságos könyv gyógyszernek tudja a tokaji bort: vesekő, emésztési zavarok, álmatlanság, kelevény, orbánc, szívnyilallás, tüdőfájás, hurut, hideglelés, száraz betegségek ellen ajánlja. Tény, hogy a tokaji aszú Vinum Tokajense név alatt a Magyar Gyógyszerkönyvben egészen 1934-ig szerepelt a gyógyszerek között. Korányi Frigyes a vérszegénység, bélrenyheség és étvágytalanság ellen ajánlotta. XIV. Lajos, a francia Napkirály e szavakkal illette az egyik udvari vacsorán felszolgált tokajit: „Ez a királyok bora és a borok királya!" Schubertnek nagyon megtetszett Batsányi János későbbi feleségének, Baumbach Gabriellának a tokaji bort dicsérő verse, és 1815-ben megzenésítette. Nagy Péter orosz cár és II. Katalin cárnő annyira kedvelték a tokajit, hogy kedvéért Tokajban egy külön kis garnizont tartottak fenn. Goethe Faustjában is szerepel a tokaji. Kölcsey Ferenc nemzeti Himnuszunkba is belefoglalta Tokaj szőlővesszeit. Petőfi Sándor 1847-ben írott útilevelében „palackba zárt aranyszínű lángoknak" nevezi a tokaji borokat. Ismertek Vörösmarty, Kölcsey, Babits Mihály, Berda József bordalai, szívünkhöz talán mégis Iszlai Zoltán: Az esztergomi bordal című verse van legközelebb: „Hol mi lennénk Esztergomba', Senkinek se lenne gondja; Reggel-este-délelőtt, Tavaszt várva, őszön, nyáron Nem tűnődnék semmi káron, Kocsmán, kucsmán, borvirágon, Csak dicsérnénk ezt a Nőt, S ami hozta, az Időt."