Esztergom és Vidéke, 1998

1998-01-15 / 2. szám

„Képtelenek vagyunk az erőkoncentrálásra - nyilatkozta munkatársunknak Bod Péter Ákos es IN KE 1998. január 15. — 2. szám * POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft TÖBB MINT ÖTSZÁZ DÖNTÉS ÉVENTE 1 Beszélgetés dr. Etter Ödönnel, a Városfejlesztési Bizottság elnökével Amikor helyet foglalok Széchenyi téri ügyvédi irodájában, az első, ami eszembe ötlik vendéglátómról az, hogy az ismert ügyvéd, a Belváros önkormányzati képviselője, a Városfejlesztési Bizottság elnöke vajon hogyan tud időt szakítani arra, hogy főszereplője legyen az ETV többórás szilveszteri műsorának, melyet sokan hallgattunk, néztünk végig december 30-án. - A televíziózás szinte az egyetlen hobbim - válaszolja kérdésemre. Ott voltam az ETV bölcsőjénél, utána is egyengettem útját, mígnem képviselői elfoglaltságom lehetetlenné tette, hogy továbbra is magamra vállaljam az irányítást. Szerencsére Széher Mihályban megtaláltam azt az embert, akire nyugodtan rá lehet bízni egy ilyen felelősségteljes irányító-munkát. Azóta csak hébehóba kerülök a képernyő elé, többnyire, ha szabadságon vagyok, mint legutóbb is... Elsősorban a bizottsági munka az, ami nagyon leterhel nemcsak engem, de a csoport minden tagját. - Úgy gondolom, az önkormányzat valamennyi képviselője elismeri, hogy a Városfejlesztési Bizottság végzi a legtöbb munkát a bizottságok közül. Mennyiségileg hogy lehelne ezt jellemezni? - Hetente tanácskozunk, 1997ben 51 ülésünk volt, ezek mindegyike átlagosan 6 órás időtartamú. Egy év alatt több mint 500 döntést hoztunk, közöttük súlyos döntéseket is, hiszen például vagyoneladásból 244 millió forint bevételt biztosítottunk a városnak. De a számok mögött rengeteg emberi sors húzódik meg, s nekünk ezekre is oda kell figyelnünk. Hogy a munka így megszaporodott, az annak köszönhető, hogy öszszevonta a testület a korábbi Településfejlesztési Bizottságot a Gazdasági Bizottsággal, mivel rengeteg átfedés volt, s a két szervezet gyakran hátráltatta egymás munkáját. A fúzió célszerűnek és hasznosnak bizonyult, viszont így sokkal nagyobb a megterhelésünk. - Talán nem lesz érdektelen, ha elmondjuk az olvasóknak, kik is vesznek részt ebben az időigényes munkában. - Bizottságunknak hét állandó tagja van. A képviselő-testületből rajtam kívül hárman működnek közre. Juhász Albin, aki egyrészt ügyel a kisebbségek jogaira, másrészt mint a GAMESZ egyik vezető munkatársa tájékoztatni tud minket az egyes intézmények állapotáról. Reményi Antal - mint a RÖK elnöke - képviseli akertvárosiak érdekeit, másrészt vottja tanácskozásainknak a polgármester úr, a jegyzőasszony, a városi főépítész, valamint a GAMESZ vezetője. De meginvitáltunk másokat is, ha a téma úgy kívánja. Ezen kívül széles körben kérünk véleményt fontosabb döntéseink előtt szakemberektől, civil szervezetektől. Igen jó a kapcsolatunk a szomszédos településekkel is, különösen Doroggal - mint vállalkozó - valamennyiünk közül legjobban ismeri a „dörgést", vagyis, hogy egyesmunk ákértmenynyit kérhetnek el a pályázó cégek. Lengyel Károly szintén vállalkozó, tehát nem ismeretlen előtte ez a fajta tevékenység, másrészt ő az aki a legkritikusabb szemmel nézi döntéseinket, sok buktatóra hívta már fel figyelmünket. A kültagok közül Nagy Tibort említeném elsőként. O a mi „jegyzőnk": mindent regisztrál, ami üléseinken történik, ezenkívül ő az, aki a legtöbbet száll ki a helyszínekre. Juhász Ferenc vállalkozó elsősorban a felújítási munkáknál van segítségünkre hasznos tapasztalataival. Nyers Sándor, aki villamosmérnök, szintén sok szakmai tanáccsal támogatja tevékenységünket. A tagokon kívül állandó meghíés Párkánnyal, ahol már összevont, kihelyezett üléseink is voltak. Itt említeném meg, hogy tapasztalatszerzés céljából Párkányon kívül más testvérvárosokba is ellátogattunk az elmúlt években. Eljutottunk Ehingenbe és Gnieznoba is. Az elmondottakból adódik, hogy döntéseink igen megfontoltan, sokszor hosszas vizsgálódás után születnek meg. Jó gazda módjára keressük a legjobb és leggazdaságosabb megoldásokat. -Milyenjellegű ügyeket tárgyale bizottság? Vagyis, mi az, ami csak a Városfejlesztési Bizottság vizsgálatai és döntései alapján kerülhet a képviselő-testület elé? - Hozzánk tartoznak elsősorban a vagyongazdálkodással összefüggő ügyek, a különféle adás-vételek, a beruházások, intézményi felújítások, a különféle gazdasági társaságokban való részvétel. Mi tartjuk a kapcsolatot a szolgáltató cégekkel, tárgyalunk a közlekedés, a távfűtés, a vízvezetékek és csatornák témájában. Mi készítjük a városrendezési tervet, foglalkozunk az e témákhoz tartozó problémákkal, elképzelésekkel, mint például az üdülőfalu vagy az Ipari Park. - Mit lehetne kiemelni ezek közül? Melyek azok a témák, amelyeket legfontosabbnak vél az 1997-ben tárgyalt ügyekből? - Nehéz lenne rangsorolni. Nem is vállalkozom rá. Csak ami hirtelen az eszembe jut: az önkormányzati vagyon biztosítása, a laktanyai lakóingatlanok hasznosítása, az Ipari Park kifejlesztése, a Kertváros és Szenttamás csatornázása. Beszélhetnék az Erőműről, a Fürdőről, a Montagh és a Somogyi iskolákról, a Zenedéről. Megemlíthetném a piac helyzetének vizsgálatát, amit én igen jelentős kérdésnek tartok, s úgy érzem, megtaláltuk rá a legjobb megoldást. - Többször elhangzott már - legutóbb éppen polgármester úr szilveszteri nyilatkozatában, sőt lapunkban is-, hogy a 2000. évre való felkészülés két fronton zajlik, ebből az egyik Esztergom városképének javítása.Hogyan jelentkezik ez a Városfejlesztési Bizottság munkájában? - Minden ülésünk első napirendi pontja a 2000-re való felkészüléshez, a városszépítéshez kapcsolódik. Erre a célra legalább 100 milliót kérünk évente az önkormányzattól. Rendbe kell raknunk az ünnepi események helyszíneit, az oda vezető utakat. (Folytatás a 3. oldalon)