Esztergom és Vidéke, 1998

1998-12-03 / 48. szám

Esztergom és Vidéke 1998. december 3. Családtámogatásról és nyugdíjról a Liberális Klubban Péntek este a városi könyvtár olvasótermében Béki Gabriella (SZDSZ) országgyűlési képviselő volt a vendég, házigazdaként dr. Varga Győző kö­szöntötte az érdeklődőket. Az előadó a szociális feszültség alapjának azt tartja, hogy míg nálunk 33% a nyugdíjasok aránya, addig az európai átlagban ez csupán 22%. 1988 óta az utolsó három év keresetének átlaga a nyugdíjalap, ezt és a nagyarányú munkanélküliség eredményezte, hogy 800 ezren előnyug­díj asként menekültek az ellátásba. A kormányt azért hibáztatta az előadó, mert felhánytorgatja az előző évek reálvesztését, és nem mulasztja el szidni a tavaly meghozott nyugdíjreformot. A családtámogatási rendszer ellen is kifogást emelt: állítja, hogy a legszegényebbek kevesebb támogatást kapnak majd, mint a jobb helyzetben lévők. Azt sem tartják jónak az SZDSZ-esek, hogy az ellátások teljesen függetlenek a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől. Béki képviselő-asszony előadását követően válaszolt a felvetett kérdésekre. Nyers­né Kovács Katalin bejelentette, hogy a sorozat 125. vendége december 4-én este 18 órától Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője lesz. (P.) Az olvasó kérdez - a kamara válaszol: KIK LESZNEK JOGOSULTAK GÁZSZERELÉSRE? Az elmúlt évek során városunk háztartásaiban sokan választották a vezetékes gázt, és ugyancsak sokan vannak, akik palackos vagy tartályos gázt használnak. A gázbekötés előírá­sai eddig is szigorúak voltak, de janu­ár 1 -jétől már csak a gazdasági kama­rák által kiadott gázszerelői igazol­vánnyal rendelkezők végezhetik ezt a munkát, olyanok, akik megfelelnek az 51/1998-as ipari és kereskedelmi miniszteri utasításnak. - Kik lesznek jogosultak a gázsze­relésre? - kérdeztük Kárpát Csabát, a Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra alelnökét. - A gázszolgáltatásról szóló tör­vény rendelkezése szerint csatlakozó vezetékre, fogyasztói berendezések létesítésére, felülvizsgálatára, bizton­sági előírást érintő leszerelésére vagy a gázfogyasztó készülékek le- és fel­szerelésére a gazdasági kamarák ál­tal elfogadott és nyilvántartásba vett gázszerelő jogosult. A jogosultságot 1999. január 1-je után a gázszolgálta­tónál a szerelés, a létesítés előtt iga­zolni kell a szerelőnek. A rendelet szerinti tevékenységet csak azok vé­gezhetik, akiket nyilvántartásba vet­tek. A nyilvántartásba a gázszereléssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek kerülnek be. A nyilvántartásba vételt a gázszerelőnek az erre a célra rend­szeresített nyomtatványon kell kérni a kamarától. Ez tartalmazza a szemé­lyi adatokat, a képesítés dokumentu­mait, az egyéb szakmai képzettséget. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan vé­gezhesse munkáját, januártól a követ­kező képesítésekkel kell rendelkez­nie: gázvezeték és -készülék szerelő mestervizsga, vagy épületgépészmér­nöki, üzemmérnöki, szaküzemmér­nöki képesítés és gázvezeték és -ké­szülékszerelő szakvizsga. Ez utóbbi esetekben három, illetve öt év szakte­rületi gyakorlati idő is szükséges. A kamara a rendszeresített jelentkezési adatlap átvételét követően adja ki a fényképes gázszerelői igazolványt. Az öt, három, illetve két éves érvé­nyességi időn belül mindenkinek to­vábbképző vizsgát kell tenni, amely ugyanannyi idővel meghosszabbítja az igazolvány érvényességi idejét. Sürget az idő, az érintetteknek ér­demes mielőbb felkeresni kamarán­kat (Esztergom, Kossuth L. u. 13.) és betekintést nyerni a törvény rendelke­zéseibe. , s (Pálos) Kertbarátköri közgyűlés A szentgyörgymezői Kertbarátkör október 23-án tartotta idei közgyűlését. A vezetőség beszámolójában szó esett a rendezvények sokaságáról - az év folyamán 285 különféle eseményre került sor, s a résztvevők száma megha­ladta a 4 ezer főt. A hagyományos rendezvények mellett (az új kenyér ünnepe, szüreti felvonulás, stb.) új programok is megvalósultak: szentgyörgynapi köszöntő, helytörténeti kiállítás, a II. világháborús emlékmű felállítása. Az egyesület a következő négy évre az alábbi vezetőséget választotta meg: Erős Miklós elnök, Bélay Ferenc és Petróczi Gyula alelnökök, Héjjá Péter ügyvezető elnök, Kecskeméti Istvánné gazdasági vezető, Dunai László, Kriskó István, Molnár Ferenc vezetőségi tagok, Jó-Dobronya Istvánné pénztáros, Rostási László felügyelőbizottsági elnök, Holop Ferenc és Klotz József fel­ügyelőbizottsági tagok. A közgyűlést követő első összejövetelén az egyesület már a következő év programjainak tervét beszélte meg; működésük 30. esztendejében, jó gazda módjára már a jövendő esztendőre készülnek. Ahogy Erős Miklós elmondta a következő év a megszokott feladatokon túl a 2000. év főpróbája is lesz, melynek során a helyi lokálpatrióták egy nagyszabású kiállítást rendeznek Szentgyörgymező múltja és népművészeti emlékei előtt tisztelegve. Azt is tervezik, hogy a millennium évében a Kárpát-medence összes Szent György nevét viselő településének képviselőit meghívják az ősi falak tövébe. A sárkányölő fesztivál megrendezésében oroszlánrészt vállalnak a Kertbarátok. Az ülésen résztvevő Bokrosné Rajner Katalin falujegyző kérte a Kertbarátokat, hogy véleményükkel segítsék az önkormányzat új bizottsá­gának, a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságnak a munkáját. Jegyzet - menetközben: MESSZIRE VAN IDE DOROG! Mondhatták volna az esztergomi néptáncosok. Na nem kilométerben mérve, hiszen így csak 8 km a távolság változadanul, immáron többszáz éve. De néptáncos szemmel nézve bizony nagy a távolság. Dorogon ugyanis november 28-án - második alkalommal - rendezték meg a megyei néptáncfesztivált 20 együttes részvételével, de esztergomi­ak nélkül, mivel városunkban már több, mint egy évtizede nincs néptáncs­csoport. Néhány általános iskolában, illetve a Zöld Házban folyik ugyan néptáncoktatás, de még az alaplépéseknél járnak. Dorogon az idén is - csak úgy, mint az elmúlt években - dr. Tittmann János polgármester - a fesztivál egyik támogatója nyitotta meg a rendez­vényt, majd a házigazd&Pendelyke Együttes lépett fel elsőként. Megálla­píthattuk, hogy a szomszédvárban ígéretesen fejlődik a néptánccsoport. Megyénk legrangosabbnak tartott együttese, a tatabányai Bányász ez­úttal nem tudott eljönni, de a fesztivál mégsem maradt tatabányai együttes nélkül: a Cinege, a Kis Cinege, valamint a felsőgallai német nemzetiségi együttes képviselte a megyeszékhelyet. Szép számmal léptek fel nemzetiségi együttesek, a legszínvonalasabb produkciót a kecskedi és a leányvári német, illetve a tardosbányai szlovák együttesek mutatták be. A magyar tánccsoportok közül a legnagyobb közönségsikert a tatai Pötörke Együttes aratta erdélyi (visai) táncok bemutatásával. A zsűri döntése alapján a fődíjat (12 ezer forintot) megosztva nyerte el négy együttes: a tatai Pötörke és Kenderke, a tardosi Vörösmárvány és a kecskédi német nemzetiségi együttes. A zsűri értékelésében kiemelte, hogy megyénkben egyre népszerűbb a néptánc, hiszen a tavalyi 14 együt­tessel szemben, az idén már 20 csoport 700 táncosa lépett fel Dorogon. Ami kevésbé tetszett: nem láttam kamerákat, riportereket, ami azt jelzi, hogy egyetlen körzeti vagy városi televízió sem tartotta érdemesnek a fesztivál közvetítését. Nem tetszett az sem, hogy a szünetben egy country együttes szórakoztatta a közönséget. Ettől eltekintve a dorogi néptánc-gá­la sikeresnek mondható, és úgy tűnik a megyei néptáncfesztivál állandó helyszíne a jövőben is a vendégszerető kisváros, EÍorog lesz. Hol vagytok kalauzok, régi villanyszámlások? A múltkor egy autóbuszsöfőrrel beszélgettem. Az idősebb korosztály­hoz tartozó gépkocsivezető elmondta, hogy amikor ő a pályafutását megkezdte, még kalauzokkal mentek a buszok. Nekik, gépkocsivezetők­nek is könnyebb volt, lévén nem kellett a jegykiadással húzni a menetidőt, ugyanakkor az utasok is kellemesebben érezhették magukat. A kalauzok lényegében felügyeltek a buszok rendjére, elbeszélgettek az utasokkal. A kalauzoknak köszönhetően gyorsabban, pontosabban értek célba a jára­tok­Egészen máshogy vélekedett egy még aktív, fiatal söfőr. - Azzal, hogy mi adjuk ki a menetjegyet az utasoknak, nem hogy lassabbá, de gyorsabbá, és egyszerűbbé vált a forgalom. Azt már szemérmesen nem tette hozzá, hogy az ő fekete bevételük is alaposan megnövekedett a ki nem adott jegyek következtében. Egy szó, mint száz: hiányoznak a kalauzok. Főleg most, amikor tombol a munkanélküliség, némi átképzéssel a munkanélküliek között is biztos lenne jelentkező a kalauzi pályára. Van egy másik hiányzó szakma is, mely nagy fennakadást okoz. A vülanyszámlásokról van szó, akik legrégebben havonta, majd később kéthavonta jártak ellenőrizni a villanyfogyasztást. Ésszerű érvekkel megmagyarázhatatlan módon ezt a „szolgáltatást" is megszüntették az illetékesek, és egy egészen embertelen, rengeteg csalás­ra és visszaélésre okot adó rendszert vezettek be. Ujabban - mint az közismert - csak évente egyszer olvassák le a villanyórákat, és az egyszeri leolvasás alapján kapja meg az alaposan felkerekített összegű számlát a fogyasztó. Mindenki beláthatja, hogy mennyivel igazságosabb, és méltá­nyosabb volt a régi villanyszámlás rendszer. A fogyasztó mindig napra­készen tudta, hogy mennyit kell majd a következő hónapban fizetnie, így, ha túlfogyasztást észlelt a leolvasó, akkor a számla alapján a következő hónapokban felkészülten tudott takarékoskodni az energiával a fogyasztó. A régi villanyszámlás rendszer tehát energiatakarékosságra sarkallta a fogyasztókat. Az viszont, hogy egy évben egyszer jelenik csak meg a leolvasó, és az észlelései alapján egy éven keresztül egy általánydíjat fizet a fogyasztó, teljesen igazságtalan, sőt abszurd rendszert eredményez. Azért is van annyi reklamáció, félreértés év vége felé az áramszolgáltató vállalatok irányába. Egy szó, mint száz: hiányoznak a régi kalauzok, a régi villanyszámlá­sok. Hiányuk egy olyan abszurd világot eredményez, mely teljes elidege­nedést okoz a szolgáltató cégnek és a fogyasztónak egyaránt! Dezső László

Next

/
Thumbnails
Contents