Esztergom és Vidéke, 1998

1998-10-29 / 43. szám

í 998/9. A GAZDA SZEME • ÁLO M É S VALÓSÁG VB. 1995. június 1. (EVID - Tudósítónk a Ministerio című egyháztörténeti konferencia alkalmát kihasználva készített interjút az előadóként meghívott dr. Zlinszky Jánossal): - Mikorra várható a katolikus egyetem jogi karának letelepedése Esztergomban? - Most szeptembertől biztosan nem. Előbb három feltételnek kell teljesülnie. Elsőként a régi papnevelde épületét kell rendbehozni, ugyanis az egyetemi alapítvány tulajdonába adott volt Vármegyeháza épülete nem elég nagy ahhoz, hogy az egész jogi fakultást befogadja. Másodszor: olyan - csak ehhez a karhoz kötődő tanári testületet kell doktorandusi program által létrehozni, amely biztosítja a magas színvonalú képzést Esztergomban. Harmadszor: olyan könyvtári bázisra van szükség, amely lehetővé teszi a nagy fővárosi könyvtáraktól való függetlenséget. A jogi kultúra városi rendszerét is fel kell építeni, ehhez legalább nyolc-tíz évre van szükség. (...) Szerkesztői megjegyzés-. (...) szükségesnek ítélve a kiegészítést, telefonon érdeklődtünk Zlinszky János professzor úrnál. O készséggel tájékoztatott arról, hogy bár tudja: kedvezően alakulnak a volt Vármegyeháza használatba vételének részleteiről folyó tárgyalások, mégis legfeljebb azt tartja lehetségesnek, hogy ez év szeptemberében elegendő jelentkező esetén a jogi kar távoktatási központja nyílhat meg Esztergomban. 1995. június 4. (Kupola)-. Elsősorban Zlinszky János alkotmánybíró szívós és alapos szervezőmunkájának köszönhetően biztossá vált, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem létesülő önálló jog- és államtudományi karán már az idén szeptemberben megindulhat a képzés. (...) A jelentkezések elbírálására Zlinszky János dékán rendkívül alapos feltételeket illetve alapelveket dolgozott ki. Városunk polgárait azonban természetesen elsősorban az érdekli, hol indul az oktatás: Budapesten vagy Esztergomban? Ezzel kapcsolatban Gál Ferenc rektor és Maróth Miklós dékán ismét leszögezik, hogy a Püspöki Kar a Jog- és Államtudományi Kart Esztergom székhellyel alapította meg. Ugyanakkor a mintegy 200 elsőéves hallgató fogadására alkalmas helyiségek kialakítása hatalmas feladat. Bennünk, esztergomiakban óhatatlanul felvetődik a gyanú: nem járunk-e úgy az esztergomi székhelyű jogi fakultással, mint a szintén esztergomi székhelyű Alkotmánybírósággal? A kezdettől vallott és hangoztatott meggyőződésükkel összhangban az egyetem rektora és a már több éve működő Bölcsésztudományi Kar dékánja határozottan kifejezik eltökélt szándékukat, hogy az egyetem további bővülését csak Esztergomban képzelik el, mégha maga a tényleges oktatás nem is kezdődhetne idén városunkban. Közben folynak a tárgyalások az egyház és a kormány, az egyetem és a kormány, az egyetem és a Püspöki Kar, az egyetem és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye között, és mindezek függvényeként természetesen az egyetem és a polgármesteri hivatal között. Minden remény megvan arra, hogy a már ismertté vált elhelyezési körülményeknél még jóval kedvezőbb feltételeket is sikerül teremteni Esztergomban az egyetem számára. 1995. június 18. (Kupola): Az elmúlt héten a Püspökkari Titkárságon a Katolikus Egyetem Jogi Karának elindítása ügyében egyeztető megbeszélésre került sor, amelyeket a Püspöki Kar elnöke, Seregély István egri érsek vezetett. (...) A Jogi Kar elindulása a tervek szerint hasonló lesz a bölcsészkaréhoz. Szeptembertől Budapesten indul el az oktatás. Ezzel párhuzamosan kell megteremteni annak a feltételeit, hogy a Jogi kar a Püspöki Kar alapító szándéka szerint mielőbb átköltözhessen Esztergomba. Ennek érdekében fokozottabb egyeztetésre van szükség az érdekelt intézmények között, hogy a lehető legalkalmasabb megoldást lehessen kiválasztani az egyetem részére. A tervek szerint első lépésként szeptembertől a Bölcsész Kar kollégiuma települ át Esztergomba, hogy saját kollégiumban megfelelő szellemiségű nevelést lehessen biztosítani az egyetemen tanuló fiataloknak. 1995. augusztus 20. (Hír-harang): Városunkban - Isten segedelmével - már működik katolikus általános iskola (...), működnek egyházi fenntartású, irányítású középiskolák (...), a katolikus tanítás elveit követő Kolping Egyesület Kisegítő Intézete, és évszázada működik az előző rendszer által még az oktatási statisztikából is kitagadott teológiai főiskola (a „Szent István Magyarország királyáról nevezett ősrégi papnövelő /sic!/ Intézet)", (...) Néhány éve kapta vissza rangját, lelkiségét a Tanítóképző Főiskola. (...) A katolikus nevelési, oktatási intézmények sorát a Püspöki Kar nyári döntése koronázta meg, mikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karát esztergomi székhellyel alapította meg. 1995. szeptemberétől közel négyszáz fiatal nappali és levelező tagozaton kezdheti meg tanulmányait. Az oktatás helyszíne jelenleg még nem Esztergom. Ennek oka egyrészt az egyetemi épület műszaki állapota, másrészt az oktatói lakások hiánya, amelyek ügyében a városnak önérdekből intézkedni kellene. A katolikus egyház az egyetemi kar esztergomi székfoglalását a régi szeminárium tulajdonjogának átadásával, illetve az épület alapkörü felújítási munkáinak elvégeztetésével is segíti. Ezen juttatás értéke hozzávetőleg meghaladja az egymilliárd forintot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Jogi kar alaptásával európai értelemben is UNTVERSITAS lett, hiszen teológiai, bölcsészettudományi, és immár jogtudományi fakultással is rendelkezvén, maradéktalanul megfelel az egyetemes oktatás ősi feltételeinek. (...) 1995. szeptember 21. (EVID): Lapunk úgy értesült, hogy a katolikus egyetem által elkészített - a volt Bottyán kollégium, az egykori Vármegyeháza épületére vonatkozó szerződés-tervezetet megküldték a városnak. Az egyetem vezetősége ebben az évben, elvégezve a legszükségesebb felújításokat, az épületet a Piliscsabán tanuló hallgatók számára kollégiumként szeretné hasznosítani. 1995. december 21. (EVID): Öt évvel ezelőtt kapta vissza „bérlőitől" a Nagy Szemináriumot a főegyházmegye. Akkor úgy tűnt, hogy rövidebb idő alatt tatarozható. A műszaki felmérések során derült ki, hogy sok száz milliót kell rákölteni, hogy egyetemi vagy könyvtári célra használható legyen. - Hol ttartanak a munkálatok, mikorra várható a befejezésük? - kérdeztük Schlosser Attila érseki építésztől. - Az épületet még az „ideiglenesen Magyarországon tartózkodó" szovjet csapatok parancsnoksága adta át az Esztergom-Budapesti Érsekségnek. Az épületet sohasem államosították, csak használatba vették: 1952-től először a magyar, majd 1957-től a szovjet katonaság. (...) Az épületnek az 1952 és 1990 közötti időszakára eső bérleti díját hosszas tárgyalások eredményeként állapították meg. A Magyar Köztársaság Kormánya által rendelkezésre bocsátott összegből indult meg az épület helyreállítása. (...) Elbontották az elrozsdásodott víz- és villanyvezetékeket. Kiépítésre került az új elektromos betápláló kábel-hálózat. Kicserélték a korrodált vízvezeték-hálózat fővezeték-rendszerét. A következő évben az érsekség megpróbálja elvégeztetni az épület főhomlokzatának tatarozását. (...) Jelenleg folynak a tárgyalások a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel az épület átadásáról. Az oktatás előre láthatólag legkorábban az ezredfordulón indulhat meg az épületben. Dr. Könözsy László nyilatkozataiból 1995. július 14. (A Kolping Szakoktatási Intézet avatási ünnepségén) - Dr. Könözsy László polgármester büszkeséggel említette, hogy máshol bezárnak iskolákat, itt Esztergomban avatunk. Nyilvános köszönetet mondott azért is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kara ősz szel beindulhat. (EVID, 1995. június 22.) 1996/97. (A Városi Televízió számára készült újévi interjúban. - A kérdező: dr. Etter Ödön.) E.Ö.: - Sokszor visszacsengett a híd, az egyetem, az Alkotmánybíróság problémája. Mi lesz, ha ezek nem készülnek el 2000-re? A mi szégyenünk ez? K.L.: - Ezeket teljesen külön kell választani a felkészülési programtól, tudniillik Esztergom nélkül is Esztergomban marad. Vegyük sorra e problémákat! A híd ügye messze túlnőtt egy városon, sőt most már azt mondhatjuk, hogy az országon is, mert nem a magyar vezetésen, a kormányon múlik, hogy lesz-e itt híd. Ez egy olyan nemzetközi politikának a játéktere lett, amibe mi már nem tudunk beleszólni. Ez nem a mi szégyenünk. (...) A katolikus egyetem jogi karának felajánlottuk az épületet. A tárgyalások most egy kicsit akadoznak, de előbb utóbb megszületik a megállapodás. Ez utóbbi témák a nehezen megoldhatók közé tartoznak. Melyik város tudná vajon ezeket az intézményeket megszerezni? Pécsre vagy Győrbe menne az Alkotmánybíróság? Dehogy! Tehát itt nem egy 30 ezres városnak a tehetetlensége mutatkozik meg. A szálak messzebbre nyúlnak! (EVID, 1997. január 9.) 1997. október (A kórházi rekonstrukció és műszer-beszerzés problémáiról készített interjúban. A kérdező dr. Osvay László volt.) (...) Mostanában nálunk minden csúszik. Mérnök ember vagyok, olyan helyen dolgoztam korábban, ahol kemény határidők voltak, komolyan kellett venni őket. Most egy kicsit más világban élünk, átmegyünk egy lebegtető állapotba. Sokváltozós minden nyilatkozatunk alapja. Ami ma teljesen biztosnak látszik, az holnap felborulhat. (Kór-Lap, 1997. november)