Esztergom és Vidéke, 1998

1998-10-01 / 38. szám

1:1:11111111 HIRDETÉé Egy új számadás reményében Városunk polgárai a napokban vehették kézhez a képviselő-testület négyéves munkájáról készült számadást. Korainak, mi több etikátlannak érzem ezt a szeptemberi „előrehozott" számadást. Nem így érezném, ha nem tudnám, hogy - egy-két képviselőt leszámítva - a csoportképen látható személyek mindegyike újrapályázza tisztét egy új számadás reményében. A számadás idejének csak október 18-a és az új testület felállása közti időben jött volna el etikus ideje: ez így nem tekinthető másnak, mint közpénzen finanszírozott választási kampánynak! Jómagam e számadással úgy vagyok mint az a székely gazda, aki tavasszal juhait a havasi pásztor kezére adta, s ősszel a legelőről visszatérve számba veszi azokat: mind megvan és mégis elégedetlen! A juhok soványak, mégis van közöttük néhány, amely tavasztól őszig kövérre hízott!(?) Talán a juhász hajtotta volna őket rossz fűvellőre? Véleményem szerint a városvezetés mögött hagyott négy év nem „sikerkrónika" mégha szuperlativuszokban fogalmazták is. A számadás és a négy év alatt megélt mindennapi valóság között a kontraszt kitapintható. Esztergom arculata a városlakó és a turista szemével nézvést is a pusztulás képét mutatja a belénk szuggerált „óriási fejlődéssel" szöges ellentétben. Lakóházaink, úthálózatunk, parkjaink, köztisztaságunk, szigetünk állapota tovább romlott - ezt leplezni nem lehet. A választások évében három évig nem tapasztalt aktivitás jellemzi a városvezetést, a városkép-javító intézkedések területén. Új szeméttartók kihelyezése, négy (nyolc) éve elmaradt látszat-útjavítások, homlokzat-felújítások (szigorúan választókörzetenként megválasztott logika szerint) jelzi e felfokozott buzgalmat, mintegy a gyakorlatban is beismerve a várospolitika eddigi aránytévesztését, igazolva a városvédők összes aggályát. Tudomásul kell vennünk, hogy az infrastruktúra fejlesztése kiemelt kormányprogramként állami pénzekből valósult meg, kizárólag erre nem lehet büszke senki. A jövőt megalapozó fejlesztésekre (például termálvíz-kincsünk feltárása, kerékpárutunk folytatása, turisztikai infrastruktúránk fejlesztése, stb.), a kulturált polgári lét egyéb feltételeinek javítására, tudatos városszépítő munkára az erőből és figyelemből nem futotta. Azt kívánom a négy év múlva „új" számadást készítő képviselő testületnek: ne essen az eltelt négy (nyolc) év hibáiba, ne tűrje el, hogy ismét a technokrácia és a merkantilizmus üljön diadalt e „szent és gyámoltalan város" felett! A testület majd arról adjon számot: mit is tett Esztergom igazi arculatának visszaállításáért, hogy a jövő évezredre városunkat új fejlődési pályára állította, hogy gondosan ügyelt a részletekre, hogy nem a választások évében helyez ki szeméttárolókat, hogy nem hirdeti reklámújságban, ha néhány négyzetméter aszfaltot leterít, ha a polgárokkal együttgondolkodó, rájuk mindenben számító négy évet hagynak maguk mögött. Úgy mint más városkban, ahol van etika, mely nélkül nem lehet (város-)politizálni sem! Koditek Pál Épített és természetes környezetünk - részesedését akár önkormányzati támogatás biztosításával is. A város valamely forgalmas helyén el kell helyezni egy levegőminőség-jelző és -leíró rendszert, mely a lakosság naprakész tájékoztatását és az adatok elemzését egyként szolgálja. Megoldásra vár néhány városképet rontó, környezetkárosító közintézmény sorsa. Elsőként a piac és annak utcája említhető, amely — ha a helyén marad — vagy egy mozgatható megoldást kíván, vagy az árusító standokat kell esztétikus külsőbe öltöztetni. Természetesen egyik esetben sem nélkülözhető a zárást követő azonnali és alapos hulladék-eltakarítás. Régóta halogatott probléma az autóbusz pályaudvar kitelepítése, amelyet a lég- és zajszennyezésen túl a visszás forgalmi helyzet is indokol. Az ország egyik legszebb fekvésű, belterületen lévő természeti kincse a Prímássziget és a Duna-part. Közelebbről szemlélve azonban inkább elgyomosodott, szeméttároló benyomását kelti: ezt a helyzetet mindenképp meg kell szüntetni! Akár közhasznú, akár társadalmi munkával, de el kell émi, hogy ápolt, rendezett, ugyanakkor természetes benyomást keltsen, ellenőrizve és szankcionálva az illegális szemétlerakást. A sziget urbánus része továbbra is pihenő- és sportcentrum maradna. E funkcióját fejleszteni kell, déli felét azonban helyi védettség alá kell vonni, amely mint arborétum szolgálná a pihenni vágyók igényeit. Esztergom a közelmúltban létesült Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal határos. Ez a tény bizonyos korlátozó rendszabályok betartását követeli meg az önkormányzattól, a beruházóktól és a polgároktól egyaránt, legyen szó építési engedély kiadásáról, vagy a kirándulók magatartásáról. Azt ma már kevesen vitatják, hogy nem lehet esztelenül és pazarlóan bánni természetes környezetünk értékeivel. Ez a szemlélet mindannyiunk felelőssége, hiszen környezetünk lesz utódaink egyik biztos hagyatéka! Kiss Tamás Esztergom lakói, a vonzáskörzetből idelátogató, vagy akármesszi földről érkező vendég a páraüan történelmi emlékek nyújtotta kellemes benyomásokon túl nem kevés méltatlan, elszomorító „élménnyel gazdagodva" alakít ki egy „Esztergomösszképet". Erősen kétséges, hogy ezen összkép a városra és persze azon keresztül lakóira nézve hízelgő-e? Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül - igyekszem rámutatni néhány főbb problémára, keresve azok megoldását is. Aggasztó köztisztaságunk állapota. Útjaink, járdáink koszosak, de még az a néhány elhanyagolt játszótér vagy park is, amellyel rendelkezünk. Meg kell követelni tehát (a köztisztasági vállalattól és a lakosságtól egyaránt) a közterületek tisztítását és tisztántartását. Nagyszámú hulladékgyűjtőt kell kihelyezni elsőként a legforgalmasabb utak mentén. El lehet és el kell émi azt, hogy a tiszta közterületek látványa legyen gátja a szemetelő hajlamnak! Olyan .jelentéktelennek" tűnő probléma sem oldódott meg eddig, mini a nyüvános illemhelyek létesítésének kérdése. Külön említést érdemel a kommunális hulladékok kezelésének jelenlegi gyakorlata, amely nem ösztönzi a lakosságot arra - a fejlett országokban már elterjedt - gyakorlatra, amely az újrahasznosítást célozná. Tekintettel arra, hogy a hulladéklerakók befogadó képessége véges, szorgalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtési stratégia általános bevezetését. Esztergomot levegőjének minőségi mutatói - különösen a téli félévben - az ország 12 legszennyezettebb térsége közé sorolják. Ezt sajnálatosan évről-évre igazolják a gyermekkori légúti megbetegedések számarányát jelző statisztikák. Ennek mérséklése érdekében több olyan intézkedés szükséges, melynek a város költségvetésében is nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Növelni kell a zöldfelületek arányát, parkjainkat gondozni, sőt bővíteni kell. Állandó propagandát kell kifejteni annak érdekében, hogy a növényzettel teli városkép igényként jelenjen meg a köztudatban. Lehetőség szerint csökkenteni kell az egyedi - különösen a szénfűtés Foglalkoztatás-politika Esztergomban és a környező településeken az aktív korúak körében a munkanélküliség aránya az országos áüaghoz képest alacsony. Ez főként a küencvenes évek elején térségünkben települt multinacionális nagyvállalatok munkaerő felvevő képességének köszönhető. A Fidesz-Magyar Polgári párt 1998-as választási programjában vüágossá tette, hogy továbbra is fontosnak tartja a külföldi tőke zöldmezős beruházásait és az ezzel megvalósuló új munkahelyek megteremtését is. A térségünkben működő nagyvállalatok többnyire semmiféle szakképzettséget nem kívánó egyszerű betanított munkára tartanak igényt, így ha egy képzett szakmunkás saját szakmájában akar elhelyezkedni, akkor erre csak egy kisebb vállalkozásnál van számottevő esélye. Kiemelt figyelmet kell tehát fordítani a helyi kis- és középvállalkozásokra, eddigi teljesítményeiket is figyelembe véve meg kell adni számukra a lehetőséget, hogy itt, városunkban is méltó elismerésben részesüljenek. A közelgő 2000. millenniumi év tervezett beruházásai és az ünnepi programok megvalósítása során olyan körülményeket kell biztosítani a városunkban élő iparosok, vállalkozók számára, hogy kivehessék részüket ezekből a munkálatokból. A munkanélküliségen belül - országos és helyi szinten is-a pályakezdő munkanélküliek, valamint a tartós munkanélküliek munkaerőpiacra történő bevonása jelent igen nagy gondot. E probléma kezelésében a város vezetésének mindenképpen szerepet kell vállalnia. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy érdemes-e létrehozni egy olyan közhasznú szervezetet, mely egyszerre vállalná a magasan képzett és a képzetlen munkavállalók foglalkoztatását: akár saját munka biztosításával, akár bérmunkaként más közintézmény számára. Emellett ez a szervezet végezhetne a városfejlesztés keretén belül házi segítségnyújtást is, melynek során a városképet meghatározó lakóházak tulajdonosai, bizonyos feltételek mellett, igényelhetnének például homlokzati felújítást vagy kisebb karbantartást. A helyi munkanélküliség problémája ezzel persze nem oldható meg, ám városunk számos polgárának közérzete javulna, környezetünk szebbé válhatna. Kovács Gábor Kórházunk jövője Bármüyen összetételű is lesz Esztergom Önkormányzati Testülete a választások után, sürgősségi feladata lesz a Vaszary Kolos Kórház csődhelyzetének megoldására irányuló munka. A város egészségügyének neuralgikus pontja a kórház. Ismeretes, hogy jelenleg az intézményt önkormányzati biztos irányítja. Öt évvel ezelőtt a kórház adósságállománya 50 mülió forint volt, jelenleg 500 millió. A Kolos kórház ma anyagi és morális válsággal küzd. A kialakult helyzetért elsősorban kétségtelenül az évek óta történő alulfinanszírozás okolható. A kórtláz működtetésének átadása a megyének nem váltotta be azokat a reményeket, melyeket sokan elképzeltek. Ha a város célkitűzéseiben a megyei jogú cím elnyerése szerepel, akkor gondolkodni kell azon, hogy a kórház működtetője is Esztergom legyen. A mostani helyzet, melyben két tulajdonos, a működtető és a finanszírozó között vergődik az intézmény, hosszú távon nem tartható. A jelenlegi és számunkra végre pozitív irányba változott finanszírozás a számítások szerint anyagi szempontból már veszteséget nem termelő intézménnyé tette a kórházat. A felgyülemlett tetemes adósságot azonban kezelni kell és ehhez döntően központi segítség szükséges! Kórházunk nevéhez országosan a csőd, az adósság, a konfliktusok képzete társult. Sürgősen el kell kezdem ennek a képnek a megváltoztatását. Erősíteni kell a polgároknak kórházukba vetett bizalmát. Új alapokra kell helyezni a kórházvezetés és a kórház viszonyát és olyan légkört kell kialakítani, hogy az itt dolgozók többsége optimistán, örömmel induljon reggelente munkába. Ez értelemszerűen a betegellátást is javítani fogja. Ezen kiemelt feladat mellett számos más fontos kérdés is megoldásra vár, melynek részletezésére most nincs lehetőség. Csak példaként sorolnék néhányat: a kórház műszerezettségének javítására forrást kell találni, újra kell gondolni a dorogi telephellyel kapcsolatos elképzeléseket, a központi intézkedésekkel összhangban át kell tekinteni a környék sürgősségi betegellátásának helyzetét, el kell émi a CT befog adását, finanszírozását. Nem kis munka vár tehát az új Önkormányzati Testületre. Ha a választók bizalmából jómagam is tagja lehetek, vállalom, hogy megszervezem: közadakozásból minél előbb felépüljön a kórház területén évek óta romosán álló kápolna! Dr. Osvai László Magyar Millennium Esztergomban A magyar nemzet polgárait a magyarság több mint ezeréves történelme köti össze. 2000-ben ünnpeljük államiságunk ezeréves évfordulóját, s ez mindannyiunk számára nagy lehetőség, de ugyanakkor felelősség is. Esztergom kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. Az esztergomi várhegy államiságunk tényleges szülőhelye. Ebből a tudatból fakadóan a városnak előjogokkal kell rendelkeznie a millenniumi ünnepségek szervezésekor. Kiemelkedő fontosságú, hogy az épített nemzeti örökség megújításában szereplő királyi palota felújítási munkálatai 2000-ig befejeződjenek, hiszen így méltó helyszínt biztosíthatunk az eseményeknek. Az előzetes központi tervekben egy december 25-i kiemelt egyházi rendezvény szerepel, de a most körvonalazódó végleges változatba talán egyéb jeles - állami - megemlékezés is beilleszthető, esztergomi helyszínnel. A millenniumi év programjait színesíteni lehet és kell helyi vonatkozású irodalmi és tudománytörténeti megemlékezésekkel, esztergomi művészek alkotásaiból készült kiállításokkal. A polgári társadalom legfontosabb közössége a család, ezért olyan rendezvényekre is szükség van, ahol a család tagjai együtt, közösen élhetik át és érezhetik sajátjuknak az ünnepet. Új nemzeti kulturális intézmény létrehozása országosan is nagy jelentőséggel bír, Esztergom és térsége viszonylatában pedig különösen fontos tényező. Úgy gondolom, egy új Egyetem létrehozása amellett, hogy az intézmény méltó, történelmi környezetbe kerül - gazdagítja a város kulturális, művészeti életét és visszakapcsolja a térséget az ország vérkeringésébe. Városunknak tehát minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadnia, hogy igazi diákvárossá váljon. A programokat nem elég jól megszervezni, a sikeres lebonyolításhoz résztvevőkre is szükség van. Á közvélemény számára a rendezvényeket és az előkészületeket kiadványokban és az Interneten keresztül is népszerűsíteni kell, mindenki számára könnyen hozzáférhetővé téve már a terveket is. Rátkai Zsuzsanna