Esztergom és Vidéke, 1998

1998-01-29 / 4. szám

1998. február 12. Esztergom és Vidéke 5 Rendhagyó tudósítás... (Folytatás az 1. oldalról) városi képviselő-testület decemberi határozatával felszólította bizonyos intézkedések megtételére - beszámolt a jelenlevőknek - s mivel az ülést a televízió is közvetítte, a város lakosságának - azokról a fejleményekről, melyek az utóbbi időben jellemezték a rendőrség munkáját. Szólt a gondokról is, az eredményesebb munkát hátráltató gazdasági és személyi problémákról. Az elsősorban Kertváros közbiztonságáért aggódó városatyákat nem igen nyugtatta meg az a tény, hogy e városrészben az utóbbi fél évben 23-mal csökkent a bűnesetek száma, mert ugyanakkor a kapitányság egész területén 400-zal több bűneset történt ebben az időszakban. Nádai Demeter képviselő felvetette, hogy a statisztika csalóka, hiszen abból nem derül ki, hogy mennyire sűlyosodtak az utóbbi hónapok bűncselekményei. Durvultak a bűnözők módszerei, rettegésben élnek az emberek. Baranya István szerint a lakosság szinte menekül az iskolán túli területről. Házanként 3-4 kutya is alig tudja megvédeni biztonságukat, rengeteg az eladó ház. Többen a polgárőrség megerősítésében látják a megoldást, mások azt javasolták, költöztessék a kertvárosi körzeti megbízottakat, sőt akár más rendőröket is e fokozottan veszélyeztetett gócba. Ezzel kapcsolatban hívta fel a figyelmet dr. Berbik István a gettósodás már tapasztalható jeleire. Felvetődött, jó lenne, ha a rendőrautókon kívül néhány motorkerékpár is rendelkezésére állna a kapitányságnak. Derültséget keltett dr. Antalics Mihály ezzel kapcsolatos bejelentése: „Ha megtalálják két éve ellopott motoromat, az Önöké lehet! Én ezzel támogatom a rendőrséget... A kormánytól úgysem számíthatnak sok támogatásra." A rendőrkapitány válaszában többek között elmondott egy esetet bizonyítékául annak, mennyire nemcsak a rendőrségen múlik a bűnözők „kivonása a forgalomból". Egy sokgyermekes kertvárosi család két tagját letartóztatták - már sokadik alkalommal a család fokozottan veszélyeztetett fiatalkorú tagjait ideiglenes állami gondozásba adták. A letartóztatott családtagokat néhány nap múlva az ügyészség szabadlábra helyezte, a két legkisebb gyermeket a gyámhatóság visszaadta a szülőknek, a többiek pedig sorozatosan megszöknek az intézetből. - Volt, hogy hamarabb visszaértek Komáromból, mint az őket odaszállító rendőrök! - mondta elkeseredetten az alezredes. Válaszát azzal fejezte be, kéri az állampolgárok segítségét a bűnözés megfékezésében, hiszen a közrend biztosítása nemcsak a rendőrség feladata. A polgármester, látva a téma iránti nagyfokú érdeklődést, javasolta: a közeljövőben tűzzék napirendre a város közbiztonságát - jól előkészítve, konkrét határozati javaslatokkal. A tudósító számára - így utólag végiggondolva a kb. 1 órás vitát kissé érthetetlen az a túlzott szemérmesség, amit a felszólalók részéről tapasztalt. Kerülgetjük, mint macska a forró kását, s nem merjük „nevén nevezni a gyereket". Talán azért, mert minden jelenlévő tudta, valójában kikről is van szó... Jaj, de szemérmetesek vagyunk, emberek! Meglopnak, kirabolnak, megvernek, megbecstelenítenek..., mi meg kényesen ügyelünk arra, nehogy már megsértsük a - szerintem hamisan értelmezett - személyiségi jogokat, nehogy belegázoljunk véletlenül egyesek habfehér, ártatlan lelki világába!... Másrészt úgy gondolom, nemcsak egy bűnöző réteg személyiségi jogait kellene tiszteletben tartanunk, de az ártatlan, a bűnözőknek kiszolgáltatott - jelentős többségben lévő - emberek jogait is. Elsősorban a saját biztonságukhoz való jogát! Szába Érdek vagy kényszer? A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége esztergomi szervezete aTechnika Házában rendszeresen szervez szakmai képzéseket Ml ENNEK A MOZGATÓJA'? - kérdeztük NÉMETH JÁNOS ügyvezetőt. - Cselekvéseinket az értelmünk, az érdekünk vagy a kényszer láthatatlan szálai mozgatják. Minél meghatározóbb az első kettő, annál kevésbé van szükség a kényszer keserű tanulságaira. Néhány hete találkoztam volt kollégámmal, aki éveken át fejlődő vállalkozással rendelkezett. Jó szakmai felkészültsége, kultúrája, rendkívüli szorgalma jutalmaként jött létre a sokak által irigyelt növekedés. Sajnos csődbe mentem! - mondta szomorúan. Miért is jutott idáig ez a vállalkozó? Mert azt hitte, hogy a kiváló szakmaisága, józan megfontolásai, ráérzései elégségesek lesznek a tartós sikerhez. Nem vette figyelembe, hogy a piac, a gazdaság, a pénzügyek a dinamikusan változó vállalkozói világ törvényszerűségei alapján működnek, és nem fordított időt az új követelményekhez szükséges tudás megszerzésére. - Miként lehet Önöknél a különböző képzésekre jelentkezni! - A magyar vállalkozásokat elemző külföldi szakértők így fogalmaznak: „az elkövetkező években nagyértékű szelekció fog bekövetkezni a vállalkozásokban, amelynek legfőbb differenciáló elemeként a vállalkozói felkészültség lesz a meghatározója." Ez vesztesége lesz a szakmáknak, a polgárosodásunknak, a családoknak, egyéneknek. Elkerülhetők volnának e veszteségek, ha nemcsak a lendület, hanem az értelem és a nagyon fontos érdek vezérelné a vállalkozókat a tudás megszerezhetőségének forrásához. Most a lehetőség adott. Külföldről és belföldről kapnak igen jelentős oktatói költségtámogatást azok, aki pótolni akarják az ismerethiányukat, megszerezni a jövőépítésük legbiztosabb bázisait. A Kamara ez évben is igen jelentős összegekkel támogatja az önérdeküket felismerő, tanulni akaró vállalkozókat. Törekvése az, hogy a tudáshiány pótlását az értelem és az érdek vezérelje vállalkozásaiknál, és ne a szükségállapot kényszere. A Kamara és a MTESZ Esztergom Területi Szervezetének szoros együttműködése is ezt a célt szolgálja. Most februármárcius hónapokban is indulnak színvonalas vállalkozói tanfolyamok a marketing, a gazdálkodás, vállalkozói jog, változásmenedzselés, szervezés, pénzügyek, minőségfejlesztés témakörökben. Ezen képzések olyan módszertani felkészülést adnak, amivel sikeressé lehet tenni hosszú távon a vállalkozásokat. A MTESZ képzett előadói gárdával rendelkezik és az igények szerint szervezi a tanfolyamokat. Székházunkban munkaidőben tájékoztatást tudunk adni, de telefonon is (a 33/412-395 számon) lehet érdeklődni. - Sokan idegenkednek a képzéstől. Mi lehet ennek az okai - Érdekes a képzést vállalók összegező értékelése a képzéstől való idegenkedést illetően. Az esztergomi Tudomány-Technika Házában a képzésben résztvevő több mint 350 vállalkozó 90 %-ban a következő okokat jelölte meg: a rutin túlértékelése, a szűklátókörűség, a kényszer nem elégséges volta. A plafon mindenkinél ott van, és ha ezt a felkészültség tudatos fejlesztésével nem emeli a vállalkozó, akkor előbb vagy utóbb előáll a csőd. A színvonalas képzési programok, a lehetőségek, a támogatások adottak, saját sorsuk és jövőjük a vállalkozók tudatos érdekfelismerésében van. Érdek vagy kényszer, fejlődés vagy leépülés! Ezek az alternatívák. (los) - Milyen várost „örökölt" Ön az 1990-es választáskor? - kérdeztük. - Tatabánya egy „csinált város", 1990-ben mi, liberálisok, azt hirdettük, hogy valódi várossá tesszük. Gondoltuk, 8-10 év kell ahhoz, hogy a gazdasági növekedés tartós legyen. És további 10-12 kell ahhoz, hogy valóban lakhellyé váljon. 1989-90ben összeomlott az ipar: a cementgyár, a gyapjúfonó, a vágóhíd, az alumíniumkohó, az építőipar megszűnt, tizenkétezren lettek munkanélküliek, ez a dolgozók 20 százalékát tette ki. - Mihez kezdett, mit tudott tenni? - Számba vettük a hátrányokat és az előnyöket. Csak néhányat a hátrányokból: gyengén kiépített infrastruktúra, roncsolt, szennyezett környezet, egyoldalúan képzett munkaerő, gyenge szolgáltatóipar, elhagyott bányaintézmények, a közvélemény lesújtó előítélete. Előny alig akadt: a jó közlekedés, az autópálya, a nemzetközi vasútvonal és néhány szakmakultúra. Az alapozó munkát elkezdtük: csatornázás, telefonvonalak, hulladéklerakó, ipari övezetek kialakítása. Bencsik János a Liberális Klubban Január 23-án este nagy érdeklődés kísérte a városi könyvtárban a Liberális Klub ez évi első rendezvényét, ahol BENCSIK JÁNOS tatabányai polgármester volt az előadó. DR. VARGA GYŐZŐ önkormányzati képviselő köszöntötte a vendéget, aki legutóbb az önkormányzatok harmadik országos konferenciáján kiérdemelte kollégáitól a „SIKERES VÁROS - SIKERES POLGÁRMESTERE" címet. Hogyan, miként jutott el idáig? - minket ez érdekelt. - Hogyan teremtettek új szellemi bázisokat? - Létrehoztuk a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, a Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet, a Jászai Mari önálló színházat, átalakítottuk a szakképzési rendszert. Tatabányán hamarabb indítottuk az egyházi óvodát és iskolát, mint akár Esztergomban vagy Székesfehérváron. 1995-ben a kanadai kormány segítségével a gazdaságfejlesztés, a humán erőforrás-fejlesztés és a pénzügyi gazdálkodás érdekében elindítottuk a szakértői programot. Átalakítottuk a hivatali szervezeteket, 400 főt áthelyeztünk végzettségének megfelelően. Gazdaságfejlesztő közhasznú szervezetet hoztunk létre városi tulajdonnal. - Miként változott az iparszerkezet a bányászat megszűntével? - Gyökeresen átalakult az ipar: elektronika, gépjármű-alkatrészgyártás, csomagolóipar, gépgyártás. A külföldi befektetés meghaladja a 200 millió dollárt. Megépült avilág legnagyobb autókeréktárcsa gyára. Japánok építették a bowdengyárat. Több mint 3000 új munkahely létesült. Hamarosan regionális ipari parkot hozunk létre. Rugalmasan kell átalakítani a középfokú szakképzést. - Hogyan alakult a lakosság életvitele, vásárlóereje? - Széles volt azoknak a tábora, akik hitelt, kölcsönöket vettek fel, adósságba keveredtek. Évek kellenek a kiheveréshez. Az érzékelhető javulás 2-3 éven belül jöhet el. A helyi adóbevételünk megtízszereződik, ha a Parlament nem változtat. Tehát mind a várospolgár, mind maga a város gyarapodni fog. - Mit jelent Tatabányának, hogy megyeszékhely ? - Nálunk vannak a megyei önkormányzat intézményei és számos közhivatal. Sok száz alkalmazottal és sok tízezer beutazó ügyfélforgalommal. Ezek mind nálunk vásárolnak, ott költik el pénzüket. Kétségtelenül nagy előnyt jelent... - Mit kíván az esztergomiaknak? - A műemlékek sikeres megőrzését, gazdasági növekedést, a polgárok öntudatos cselekvését, hiszen Esztergom többre hivatott ősi város... - Köszönjük! Pálos