Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

1998/8.:A G A Z D A S Z E M E : • Á L () M É S ;. V A L ÓS ÁG m. egy teremtett lélek nincs. - Ezt szolgálná az a hatalmas rekonstrukció, ami most felgyorsulóban van? - Az a célunk, hogy minél többet be tudjunk mutatni különböző építészeti korokból úgy, hogy ne határozzuk meg egyetlen korszak elsőbségét sem. Hiszen Gézáétól a korabarokk időszakáig épült ez az együttes. A mindenkori palota (ma kaszárnyaként ismert) nagytermében, ami a leglátványosabb tér volt, az összes építészeti korstílust meg kell mutatni. A román-kort, a gótikát és barokkot egyaránt. Ez persze állandó szakmai, műemléki vita. (24 Óra, 1997. február 22.) 1996 • Géczy Csaba (az AMRK igazgatója): (...) szeretnénk megnyugtatni mindenkit, hogy semmi nem sikkad el. Az ún. Vitéz-palotát, illetve annak maradványait tartalmazó épületeket oly módon kívánjuk hasznosítani, hogy az nyitva hagyja a továbbfejlesztés, akár a Vitéz-féle, akár más periódusnak megfelelő állapot rekonstruálásának lehetőségét. Addig azonban még hosszú évek kutató, feldolgozó, értékelő munkájára van szükség. Nincs tehát másról szó, minthogy a vár műemléki építész-tervezője és a műemléki tervtanács a kutatás jelen stádiumában nem tartotta lehetségesnek a Vitéz-féle nagy palota tömegének rekonstruálását. Helyette azonban a történetileg nem kevésbé fontos, bár szerényebb méretű középkori nagyterem visszaállítását és méltó hasznosítását célozza meg az elfogadott terv. Az itt megvalósuló kiállítási program reményeink szerint jól illeszkedhet a nagyterem eredeti reprezentatív funkciójához. A kapcsolódó egyéb építészeti megoldások: kőtár, restaurátorműhely, vendégszobák, étkezési lehetőség megteremtésével pedig ugyancsak igyekszik a palota maradványait hasznosan, a múzeumi funkció szolgálatába állítani. A Vitéz-palota rekonstrukciójánál kétségkívül szerényebb, de a hiteles műemléki helyreállításnak megfelelő koncepcióval mind az Esztergomi Vármúzeum, mind a felügyelő Magyar Nemzeti Múzeum vezetése egyetért. (A Magyar Múzeumok szerkesztőjéhez írott levélből, 1996.) 1997 • Gál Tibor: Figyelembe veendő, hogy a 2000. évfordulóig a hátralevő, rendkívül rövid idő (3 év) miatt (...) reális, finanszírozható programnak van csak esélye, amely a szükséges igényeknek megfelel és a későbbi továbbfejlesztésnek nem mond ellent; átfogja - ha különböző mértékben is - az együttes teljes területét; (...) a beavatkozás a mának is megfelelő korszerű múzeum-felfogásnak teret ad. (...)Tudományos dokumentáció minden egyes objektumra vonatkozóan, különösen pedig az egész területet átfogóan nem áll rendelkezésre. A fenti időszakon belül várhatóan még elkészülhetnek egyes dokumentációrészek, amelyek eredményei hasznosíthatóak lesznek, azonban a terv szükségszerűen csak azokkal az ismeretekkel számolhat, amelyek egyértelműek. A beruházás megalapozásába bizonytalan, a jövőben csak esetlegesen meghozható döntések nem építhetők be, mert ezek tudományos, funkcionális, pénzügyi stb. kihatásait nem lehet előre körvonalazni. (Magyar Múzeumok, 1997.1 .sz.) 1996 • Interjú dr. Horváth Istvánnal: - Régi álma a Vitéz János Palota rekonstrukciója. Megvalósul ez az államalapítás évfordulójára? - 2000-re a Várban jelentős rekonstrukció fog megvalósulni, aminek az előkészítési munkái legalább 15 évre nyúlnak vissza. Korábban nagyszabású újjáépítést terveztünk, azonban részben a közéleti tevékenységem, valamint a kevesebb pénzügyi támogatás miatt a kutatás nem tudott olyan ütemben előrehaladni, hogy azt mondhattuk volna 1995-re, hogy befejeződött a feltárás. Azóta a Műemlékvédelmi Hivatalban más személyek kerültek döntési pozícióba. A korábban elfogadott koncepció akkor tudott volna megvalósulni, ha a kutatásokat be tudjuk fejezni. Még program kormányprogram. Esztergom vezető szerepe az évforduló kapcsán vitathatatlan. Tervünk minden szakmai fórumon átment, ennek értelmében 1994-től zajlanak az előkészítő építkezések. Felépült a Kapuszoros, a Budai és a Fehér Torony, a kápolna melletti terasz. Az idei parlamenti költségvetésben a királyvárosokra elkülönített összeg szerepel: 400 millió forint. Ez a program, az itteni teljes beruházás az ezredfordulóig, évenként növekvő összegben meghaladja az egymilliárd forintot. (24 Ora, 1997. február 22.) Az első nagy lépés Szerdán délelőtt véget én az esztergomi Vár felújításának első szakasza. A volt kaszárnyaépület tetőszerkezetének faanyaga háromszáz év alatt elhasználódott, ezért kicserélték. Az újjáépített fedélszék műszaki átadásakor minden rendbenlévőnek találtatott. A palota rekonstrukciójának első szakaszát vasárnap Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepélyes átadással zárja le. A felújítás huszonöt éve halasztódott. 1973-ban már részletesen kidolgozták a terveket, ám ezekből 1994-ig csupán a fogadóépületre vonatkozó rész valósulhatott meg. A munkálatok két esztendeje gyorsultak fel, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos A, A Vóiéx-p&Urtsc CchJC <>H"vege mindig van egy olyan terület a Palota alatt a hegyoldalban, a törökkori pusztulás már 1994 év végére elért szintjén, ahonnan egyre nagyobb számban várható újabb leletek előkerülése, amelyek a Vitéz Palota nyugati homlokzatának rekonstrukciójához szükségesek lennének. Mivel ez a munka még nem készült el, a jelenlegi vezetés azt mondja, várni kell a Palota rekonstrukciójával. - Ez azt jelenti, hogy 2000-re a Vitéz János Palota nem készülhet el? - Sajnos nem. Erre sem idő, sem pénz nem áll rendelkezésre és az új koncepció szerint egy kisebb szabású helyreállítás valósul meg 2000ig, mely nem végleges, de azért látványos dolog lesz. ( Kór-Lap, 1996. szeptember.) 1997 • Interjú Horváth Bélával: -Elete főműve lehet az, ami 2000ben várja itt a vendéget. Mi épül, milyen pénzeszközökből? - Sok itt a félreértés. A Nemzeti Múzeum támogatásával elindítón Műemlékvédelmi Felügyelőség költségvetéséből nagyobb összeget csoportosítottak át erre a célra. A korabarokk tetőszerkezetet milliméter pontossággal kellett újjáépíteni. Bízvást elmondható, hogy a magyar műemléki építészet Esztergomban jelesre vizsgázott. A beázások meggátolásával felszabadult az út a hajdani paloták nagytermének rekonstrukciója előtt. (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1996. augusztus 15.) 1996 • Interjú dr. Horváth Istvánnal: Néhány dolgot azért fájó szívvel vettem tudomásul. Ha például a kaszárnyaépület falára még 8 sor téglát felfalaznak, amikor a tetőszerkezetet cserélték ki, akkor az udvar felől helyre lehetett volna állítani egy gótikus palotahomlokzatot. Azon a szinten ugyanis öt nagy gótikus ablak maradványait találtuk meg. Mindezt nem tették meg. Most a gótikus ablakok záródása helyén vasbeton koszorú fut. -Ha valamikor megvalósul az igazi Palota helyreállítása, akkor mi lesz a teendő? - Akkor ezt a vasbeton koszorút el kell bontani, ami nem kis munkát fog jelenteni. Az udvari fronton most csak egyeüen egy ablak lesz látható gótikus formában. Ott magasabbra falaztak és a betonkoszorú átível. Az eredeti barokk tetőszerkezetet állították helyre, és ezzel hosszú időre konzerválták a barokk kaszárnyaépületet. Nem hiszem, tekintettel a tetemes költségekre, hogy egyhamar ezen változtatni lehet majd. (Kór-Lap 1996. szeptember) 1997 • Gál Tibor: A terv kiemelt célkitűzései A terv „ideiglenes", mert a műszaki értelemben vett halaszhatatlan problémákra, területekre koncentrál. Ezért a műszakilag megoldott, de további rekonstrukciós lehetőségeket is tartalmazó együtteseket nem is érinti (pl. Fehér-torony). Más területeken eleve számol valamilyen rekonstrukció megvalósításával. Mivel nem tudni, hogy a „végleges" megoldások mikor váltják fel az ideigleneseket, ezért ezek egyszerűek, de semmilyen értelemben nem lehetnek silányak. (...) A Palotanagyterem (Pfalz) esetében a terv a legépebben megmaradt korszakot, annak reprezentációs funkcióját tekinti kiindulási pontnak. Ezt az elvet követve történik a Kis-román Palota épületbe foglalása és a Palotanagyterem új kialakítása is. Mindezek azonban olyan technikai megoldásokkal készülnek, amelyek nem zárják ki a későbbi - a feltárás tudományos feldolgozásától függő - rekonstrukciós továbblépések lehetőségét. (...) A beavatkozás a tudományos szempontból vitatható rekonstrukciókat kerüli, de megtartja azok későbbi megvalósításának lehetőségét. (...) Célszerű volt tehát, hogy az I. István királyunk koronázásának 1000. évfordulja megünneplésére készülő esztergomi Vár és Pfalz olyan építészeti programot kapjon, amely messzemenőleg lehetőséget ad a még mindig folyamatban lévő kutatások eredményeinek későbbi, esetleges figyelembevételére, ugyanakkor alkalmas a 2000. évi ünnepségek lebonyolítására is. (Magyar Múzeumok, 1997.1 .sz.) 1996 # Vukov Konstantin: (...) Az eddigi kutatások által bizonyított (kb. 16 x 47 méteres) nagyterem többcélú - nem feltétlenül csak múzeumi - funkcióval hasznosítható értelmesen. Bizonyos, hogy a terem mint építészeti tér és mint a 20. század végének egyik legjelentősebb rekonstrukciója önmagában is érdekes lehet, de ez - a fenntartás érdekeit tekintve - kevés. Ezért az esztergomi Várhegy teljes együttesében gondolkodva, a Vitéz-termet csodálatos konferencia-rendezvény teremmé lehetne tenni. Arégi kanonoki házsorok valamelyike kínálkozik megfelelő szintű szállodai helyek kialakítására. Ezt a funkciót erősítheti a