Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

IV. A G A Z D A S Z E M E • ÁLOM ÉS V A L Ó S Á G im katolikus egyetem jogi karának lehetséges betelepülése a Szemináriumépületbe; de kedvező a konferenciaturizmus számára is, hiszen jól megközelíthető Duna menti helyen van. A nagyterem hasznosítására további lehetőséget jelenthetnének pl. a hagyományos gitárfesztivál zárókoncertjei, rossz idő esetén a várszínházi előadások, stb. A hely - történetiségéből adódóan - egyaránt szolgálhatna az Alkotmánybíróság ünnepi üléseinek helyszínéül és diplomáciai fogadóteremként. (...) Ez az ún. „nagyterem-koncepció" müemlékvédelmi-elméleti szempontból nagyszabású vállalkozás lenne, amely példát teremtő módon biztosíthatná a maradványok teljességének megóvását, a tudományos kutatások eredményének tükrözését, a palota történeti és művészettörténeti jelentőségének valós kiemelését, a differenciáltan alkalmazott kortárs építészet és a történeti maradványok harmonikusan egymáshoz illeszkedő rendszerét: mindennek révén az államalapítás millenniumának méltó emlékmüve lehetne! Mint a tények mutatják, a jelenleg folyó helyreállítási munkák alapját nem ez a nagyívü elgondolás képezi. Lényegében a barokk kaszárnya tömege változatlanul megmarad, csupán a Dunára néző egyik erkély és egy függőfolyosószakasz kerül jelzésszerű rekonstrukciós módon bemutatásra. A Kisromán palota kap új építészeti eszközzel formált emeleti szintet. A tervek a pincében elhelyezendő vendéglőről és a kiegészítő épületrészben kialakítandó vendégszobákról szólnak. A Vármúzeum kiállítási lehetőségeinek bővülésére ezideig nem ismert kidolgozott muzeológiai koncepció. A jelenleg tervezett munkák elvi műemlékvédelmi szempontból elfogadhatóak, hiszen a meglévő állapotot és az abból bemutatható régit * veszik alapul. Ezt a programot fenntartásokkal - el tudom fogadni, de nem értek vele egyet. (Az viszont teljesen elfogadhatatlan számomra, hogy az erőszakolt ütemű építkezés miatt hiteles maradvány - akár a legkisebb is - elpusztuljon) Ünnepelni szerintem általában nem visszafogott módon szoktunk, ezredfordulót is csak nagy ritkán érünk meg. Elfogultan úgy vélem, ez lett volna az alkalom valami nagyszerűbbet alkotni. (Budapest, 1996. december 16.) 1997 • Rabb Péter: Egyetlen kisebb építkezés folyik jelenleg a Várhegyen: a Mária Terézia uralkodása idején épített kaszárnya helyreállítása. Érdekes szereposztásnak lehetünk tanúi e munkák során. Az évtizedek óta a középkori Esztergom emlékeit kutató régész rátalál az eddig csak korabeli leírások alapján ismert Vitéz-palota maradványaira, munkatársaival elkészíti az elméleti rekonstrukció vázlatait, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal pedig felújítja és kiegészíti - nem a palotát, hanem a helyén álló barokk kaszárnyát. Egy egyedülálló lehetőség, a csak töredékeiben fennmaradt magyarországi gótika és reneszánsz ötvöződésének egyik legszebb, ráadásul bizonyos részleteiben pontosan rekonstruálható emléke helyett a meglévő és önmagában teljesen érdektelen épületet választották. A XVffl. század első felében ugyanaz a Habsburg hadmérnöki kar, amely a kaszárnyát építette, robbantotta fel a magyar várak legtöbbjét. Ennek állít emléket a Műemlékvédelmi Hivatal. (Az Országépítö címüfolyóirat esztergomi száma, 1997/1.) Az 1996. május 9-ei tervtanácsi értekezleten elfogatott, Gól Tibor vezető-tervező áftaí kidolgozott rekonstrukciós program szerint a Vármúzeum alapterülete a jelenleginek kb. 2,5-szeresére fog növekedni: - meglévő kiállítási terület - mobil kiállítási terület + háttér - kőtár, restaurálormühefy - intézmények - étterem, vendéglátás - vendégszobák ^jéjaészet, egyéb kiszolgálás jelenlep m 780 0 350 160 20 1 db 20 40 mm tervezet| 780 730 S20 260 380 7 db 160 190 3020 TUDÓSÍTÁS A KIRÁLYI VÁRBÓL Kalauzunk: Horváth Béla, az Esztergomi Vármúzeum igazgatója Az esztergomi vár megmozdult: élni, uralkodni vágyik. Nem történelmi szerepének újrajátszására készül, csak arra, hogy érdemdús színészként kivívott dicsőségét, nimbuszát élvezze. Mint a királyi város lakói, naponta szemlélői lehetünk ennek az évtizedekre visszanyúló változásnak, augusztus derekán pedig mint zarándokok, Szent István születési és koronázó helyét felkeresve pillanthatunk be egy kicsit a kulisszák mögé. De most, államiságunk és a kereszténység felvételének ezredfordulói jubileumához közeledve, e folyamat felélénkült: gyorsabb ütemű átépítések készítik elő országunk bölcsőjét arra, hogy az ünnepségsorozatok idejére méltó színhely legyen. Hogy a Bazilika árnyékából kilépve, a helyi lakosság életének részévé váljék. Árekonsrukció többévtizedes folyamatában 1990-1996 között a kapuszoros, a Rondella, a Budai-torony, a Várszínház készült el. A közelmúltban mondott le az Esztergom-budapesti Főegyházmegye az érseki vár utolsó részletének birtoklásáról a Magyar Állam javára, a felújítások elvégzése érdekében. így ez a Kis-román palota is átépítésre kerülhet, amit ez év végéig szeretnének befejezni. Az átalakítások harmadik ütemeként - 1999 végég - az egykori barokk kaszárnya alakul majd át a közönséget fogadó, kiszolgáló teremmé. A rekonstrukciót a palotaudvar, a szegélyező várfalak, a harmadik kaputorony kialakítása fejezi be 2000 júliusáig. A munkálatok finanszírozására külön kormányprogram biztosít összesen egymilliárd forintot, amelyet a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Múzeum használ fel a millenneumi évfordulóra való felkészülés jegyében. Méltó megemlékezésül emlékpark kialakítását is tervezik a székesegyház és az északi, Szentgyörgymezőre néző bástya között. így ez a most még kevéssé látogatott terület a középkori kúttal, valamint a kora Árpád-kori épületmaradványok felújított falaival kiegészülve ugyancsak vonzó látványossággá, emlékhellyé válhat. A Nemzeti Múzeum döntése alapján a Vármúzeum is új arculatot kap: szerepe egységesen az Árpád-kori állapotok bemutatása lesz. Ennek kialakításánál a terembelsők enteriőr-jellegű helyreállítása a cél, tehát korhű, elevennek ható környezet várja majd az idelátogatókat a helytörténeti anyag helyett. A királyi nagyterembe kerül a III. Béla-korabeli trón, a korona és a koronázási jelvények hiteles másolatai; a Vitéz-stúdió valóságos királyi kancelláriává alakul át, a várkápolna pedig szakrális tárgyak segítségével fogja felidézni a 12. századvégi hangulatot. A várlátogatás élményszerűségét fokozhatja az is, hogy a műemlékegyüttes területét korhű ruhába öltözött vásárosok, mesterségek bemutatói, zenészek veszik birtokukba,felelevenítve letűnt idők mindennapjait, egyben életet hozva az ősi falak közé. Ezáltal a vendégeket, házigazdákat egyaránt ittmarasztalva - a múzeumok nyitvatartásán túl is. Mert a vendégfogadó Esztergom polgárait szintén szolgálni kívánja a Vár, s erre reprezentatív keretek között a most épülő fogadóterem lesz a legalkalmasabb. Á Vitéz János-korabeli, csodálatra méltó palota és a területére emelt barokk kaszárnyaépület közül az utóbbi kerül felújításra az idő rövidsége, a szűk anyagi keret, valamint a reneszánsz palota kevés rekonstrukciós adata miatt. Ez a renoválás valójában csak egy befoglaló formát fog alkotni, mivel az épület egyes részei más-más korszakok fennmaradt nyomaival tanúskodnak majd az átépítésekről; a kora Árpád-kori szint például a padló üvegén át lesz majd látható. Mindezzel nem gördítenek akadályt a későbbi,megalapozott, reneszánsz rekonstrukció elé, mert a most felépülő rész kibővíthető, továbbépíthető lesz. A szintekkel nem osztott légtér a 10 m magasságú, 500 m

2-es csarnokban így is kedvező feltételeket teremt majd nemzetközi rendezvények, állami, egyházi, városi protokoll-események, zenei, színházi programok lebonyolításához. A belső, múzeumi funkciókon (restaurátorműhely, raktárak, kőtár) és a látogatókat szolgáló feladatain túl ezzel az épülettel tehát szervesebben kapcsolódhat be a vár a város rendezvényeibe, életébe. Ugyanakkor Esztergom lakossága a Várszínház előadásain, a Rondella kiállításain, a várkápolna hangversenyein (legközelebb például augusztus 19-én) kívül más programok révén is alkalmat találhat ide elsétálni. A jobb körülmények között európai hírű gyűjtemények anyagai is bemutathatóvá válnak; ennek igénye a kijevi Lavrakiállítás látogatottságán már felmérhető volt. S hogy ne csupán egy-egy tárlat, rendezvény hívja fel a nagyvilág figyelmét a Várhegy szépségeire, jelentőségére, a műemlékegyüttest a világörökség részévé kívánják tenni az ezredfordulóra Az Európa Napok keretében megrendezendő műemlékvédelmi konferencia augusztus 18-án magyar szakemberek és négy európai nagykövet részvételével bővebben foglalkozik majd ezzel a kérdéssel. Az Európai Unióhoz való csatlakozás később nagyszabású, kontinentális egyházi vagy történelmi tárgyú találkozókra is lehetőséget teremthet, például Szent István életművéhez, életéhez kapcsolódóan... Ami egyelőre a legfontosabb: a millenniumi országos ünnepségek, a többi királyi város rendezvényeivel összhangban. Ezek színvonalas helyi lebonyolításához azonban elengedhetetlen, hogy egyházi és városi vezetésünk előrelátó, alkalmas partnemek bizonyuljon a tervek, a felkészülés egyeztetése során, mindenekelőtt Esztergom és polgárainak érdekét szem előtt tartva. Lejegyezte: Istvánffy Miklós