Esztergom és Vidéke, 1998

1998-07-23 / 28-29. szám

1998. augusztus 6. Esztergom és Vidéke 9 FEJEZETEK AZ ESZTERGOMI POLGÁRSÁG TÖRTÉNETÉBŐL (19. század) Az elmúlt hónapok során, a választások kapcsán sok szó esett a polgárságról, a polgári értékekről. Érdemes hát néhány érdekesebb mozaikot kiragadni Esztergom polgárságának kialakulásából és személyiségeiből, akik meghatározói voltak a polgári létnek a 19. század során. Iparosok, kereskedők, vállalkozók Esztergomban a török utáni újratelepiiléssel megkezdődött a polgárság kialakulása is. Elsősorban a Felvidékről, de az ország más vármegyéiből is érkeztek ide iparosok, kereskedők. A másfél évszázad alatt mintegy kétezren nyertek polgárjogot, biztosítva ezzel városi kiváltságaikat Viszonylagos anyagi biztonságuk megteremtése után felépítették házaikat A Dunához közel tímárok, molnárok, halászok. Itt találtak otthonra a szappanosok, fazekasok, serfőzők és fakereskedőkis. A Buda utcán (ma Kossuth Lajos u.) szinte valamennyi iparág képviselve volt. A Jókai és Mikszáth utcákban csizmadiák és szűrszabók laktak. A 19. század elejére anyagiakban és szellemiségében is megerősödött polgárság az 1820-as évekre stabil polgárőrséget alakított, amely az 1848-as forradalom időszakában a nemzetőrség alapját is képezte.A polgári forradalomban megváltozott a közjogi szerepük is. Az 1848-as választójogi törvény megszüntette a régi értelemben vett, a feudális renddel szemben álló szabad királyi polgárt, s helyébe a közügyek gyakorlásához is értő, magasabb vagyoni és műveltségi szintű új polgárság került. A kiegyezés utáni időszakban Esztergomban vagyoni szempontból legstabilabbnak a kereskedők, azon belül is a vaskerekeskedők bizonyultak. Kiemelkedik közülük a virilis listákon előkelő helyen szereplő Bisiczky János. Apja már 1809-től a vaskereskedésből tartotta fenn a családot, s házuk, melyet 1860ban alakítottak át, a város legelőkelőbb helyén, a Fő Piacon (a mai Széchenyi tér 3. sz.alatt) volt. Fia jólmenő üzletet örökölt, s megtartva esztergomi ingatlanait Pesten is vásárolt házakat. Az 1770-es évektől volt vaskereskedése a Frey családnak is. E kereskedésből indult Vilmos, majd Ferenc karrierje, amely az országgyűlési képviselőségtől a főispáni tisztségig teijedt.Ki kell térni a legstabilabb vaskereskedő családra a görög származású Marosiakra, akik 50 éven keresztül irányító szerepet töltöttek be a testületekben. A Kismarosról ideköltözött család vagyonát többek között házasságuk révén is gyarapították. Marosi József feleségül vette Trenker Annát, aki szintén tekintélyes vaskereskedő család lánya volt. Az MÜLLER GYULA anyagi növekedés és biztonság meghozta a nagyfokú társadalmi megbecsülését is. Marosi József a Kereskedelmi Társulat elnöke, a Kereskedelmi Iparbank igazgatója, s a Függetlenségi Párt alelnöke lett. 1907-től a vaskereskedést közösen működtette fiával, Ferenccel. Érdemes Müller Gyula tragikus sorsát felvillantani, mely egyben azt is érzékelteti, mennyire ingatag volt látszólagos gazdasági biztonságuk Müller Gyula 1884-ben Bisiczky János jól bevezetett és felszerelt vaskereskedését vette át. Nemcsak az egyik leggazdagabb, de a legnépszerűbb alakja volt a korabeli Esztergomnak, igazi aranyifjú. E könnyű élet mellett vaskereskedése tönkrement, házát 1897-ben elárverezték, s ő Süttőn főbe lőtte magát. Az Eggenhoffer család több mint egy évszázadon keresztül tartozott a város elitjébe. Már az 1820-as években Eggenhoffer Tamás üzemeltette a Szenttamáson lévő téglagyárat, melyet jól működő családi vállalkozássá fejlesztettek Ez biztosította Eggenhoffer Józsefnek az évtizedeken át való jelenlétét a virilis listákon. Összesen 30 házuk, jól menő fakereskedésük volt, amelyet hajóépítő műhely, 3 gőzös és 30 uszály szolgált ki. A kevésbé rangos kereskedők elsősorban iparosok voltak, hentesek és mészárosok. Berán Antalnak a mai Rákóczi téren, Diamant Bertnátnak a Vízivárosban, Liszkay Alajosnak a királyi városban volt hentesüzlete, ez utóbbi működtette az ún. Gábris-féle vendéglőt, s a közkedvelt polgári egyesületnek, a Tarkaságnak is a titkára volt A fűszerkereskedők közül Schönbeck Imre nevét érdemes említenünk. Kereskedése mellett egyéb vállalkozásokba is fogott: a városi hídmérleget üzemeltette, s a Csavargőzös Társulatban is szerepet vállalt. Bruckner Albertnek a mai Rákóczi téren volt kedvelt fűszerkereskedése. A Vízivárosban Leitgéb János nagyhagyományú fűszerüzletet örökölt Trenker Ferenctől, akinek felesége, Gantner Anna is fűszerkereskedő családból származott. A kereskedők sorából érdemes még megemlíteni a város legnépszerűbb cukrászát, Szatzlauer Jánost is.Hosszú éveken át kedvelt vászonkereskedője volt a városnak Mihalik Bálint, aki egy idő után úgy találta, hogy a kereskedésből nem származik elég jövedelme, s így Pesten csavargyárat nyitott. E vállalkozása azonban csődbe jutott, s 1909-ben bekövetkezett halálakor már nem maradt semmije. A birtokosok közül mindvégig előkelő helyen állt Krausz Megyeri Izidor, a kenyérmezei birtok bérlője, aki ráadásul jogi diplomával is rendelkezett. Birtokán nem csak hagyományos gazdálkodással foglalkozott, de szeszgyárat is működtetett, földjein krumplit is termesztett, sőt pesti tapasztalatai alapján malmokat is létesített. 1895-re, az egyesítés évére három kisüzemtulajdonos is felkerült a virilis listára Heischmarui Ferenc szappangyáros termékeit külföldre is szállította. Igazi nagyüzemi termelést azonban nem tudott elérni.Eckstein Mór több vállalkozása mellett szeszgyárat is működtetett, s ő volt a káptalani gőzmalom bérlője is. Liszt- és gabonakereskedéssel is foglalkozott, nevéhez fűződik az első esztergomi tüzép megnyitása. A harmadik kisüzemet Weisz Mihály kályhagyáros működtette. Rendkívül szép kivitelű kályháit szívesen vásárolták az esztergomi polgárok. Jelentős csoportot képviseltek a városban a vállalkozók. Ezek többsége a kezdeti időszakban még más csoportba tartozott, többnyire iparosok vagy értelmiségiek voltak. Kovács Albert eredetileg asztalos volt, de a szép bútorok nem voltak annyira kelendők, ezért temetkezési vállalkozásba fogott. így, iparát összekapcsolva vállalkozásával, a város módosabb rétegébe került. Az 1890-es esztendőből Draxler Alajost érdemes kiemelni. O mint férfi szabó lett az Iparkamara tekintélyes tagja s a Polgári Egyesület elnöke. Az egyik legtekintélyesebb vállalkozó Lindtner János volt Földbirtokainak művelésén túl megnyitotta a Központi Kávéházat 1896-ban. A Propeller Társulat és Kovácspatak igazgatója, s a párkányi pénzintézeteknek is tagja Számos egyesület vezetőségében is tevékenyen dolgozott. A város gazdasági elitjének csupán igen kis részét tették ki az iparosok. A kékfestőket Bayer Károly képviselte, aki apósától, Léhmann Ágostontól vette át műhelyét a mai Kossuth Lajos utcában. Ugyancsak kékfestő volt Farkas Tivadar is. A kőművesek közül a legtekintélyesebb Pfalcz József volt O építészként is megállta helyét. Nevéhez fűződnek a város nagy építkezései, s ebből is kiemelkedik a takarékpénztári bérpalotasor a Lőrinc utcában. A pékek közül a legmódosabb Dóczy Ferenc, aki jellegzetes és tekintélyes alakja Esztergomnak: az Ipartestület elnöke, a Tűzoltó Egylet parancsnoka, s a Tarkaság asztaltársaság elnöke is volt! Egyesületi élet A kiegyezés után a politikai enyhülés jeleként a polgárság is egyre több olyan spontán alkalmat teremtett magának, ahol saját csoportjának, érdekeinek hangot adhatott társadalmi, politikai és kulturális téren egyaránt. S erre legalkalmasabbak voltak az egyesületek egyletek és asztaltársaságok. Esztergomban ekkor több mint 60 egyesület működött egyidőben. Ezek bemutatására itt sajnos nincs lehetőség, de kiemeljük azokat, amelyek a legfontosabbakat, a legnépesebbek és legaktívabbak voltak. Az 1837-ben alakult Kaszinóba a vármegyei, városi és takarékpénztári tisztviselők jártak legnagyobb számban, de jogászok, egyetemi hallgatók, módosabb kereskedők, sőt papi személyek is voltak közöttük. Fénykorát a mdllenneum idején élte. Nagy szolgálatot tett a kaszinó a színjátszás felélesztésével, amely elsősorban B. Szabó Mihálynak és Büttner Róbertnek volt köszönhető. A korabeli források szerint 64 volt a műkedvelő színjátszók létszáma, s ebből 37 a férfi. Nem voltak kevesen Esztergomban, akik szerették a zenét, az éneket, s maguk is aktívan foglalkoztak vele. Az 1865-ben megalakult Dalárdái is újraszervezték 1883-ban. Céljuk az volt, hogy a „társadalom összes zeneművészei, dalkedvelői és mübarátai egybe tömörüljenek". Eredményes volt a toborzás, mert a 8 alapító tag mellé 65 újabb jelentkezett. Rendszeres hangversenyeken mutatkoztak be, s az ország szinte valamennyi jelentősebb dalárdájával kapcsolatban álltak. Esztergom társas életének egyik legfontosabb színtere a Tarkaság asztaltársaság volt, amely 1899-től Esztergomi Polgári Egyesület néven működött tovább. E társaság a város módosabb iparosait, kereskedőit fogta egybe. A100 fő fölötti létszámú asztaltársaságnak a feladata az 1848-as hagyományok őrzése, ápolása volt Híven őrizték Kossuth emlékét, kapcsolatot tartottak Besze Jánossal, a nemzetőrség egykori parancsnokával. Ok is rendszeresen tartottak színházi előadásokat, műsoros esteket, de hagyományos szilveszteri ünnepségeik nevezetes elnökük, Putankó István halálával megszűntek. Elsősorban a középpolgárság szórakozását és sportolási igényeit elégítette ki a Lövészegylet. Vezető személyiségei Niedermann Pál, Dóczy Ferenc, Samu Ferenc, Vezér János, Beliczay Gyula voltak. Rendszeres díjlövészeteken és kugliversenyeken mérték össze ügyességüket. Ezeket esténként tűzijáték és tánc követte. A kispolgárság szegényebb elemeit tömörítette a Katolikus Legényegylet, ahol elsősorban az egyház biztosított önképzést a fiataloknak. Az önálló helyiséggel rendelkező egyletnek műsoros estek, színházi előadások, kirándulások voltak főbb programjaik. A tagokból önálló dalárdát is alakítottak Neumayer Károly vezetésével. Arra is törekedtek, hogy tagjaik ne csak szórakozzanak, de művelődjenek is. A város művelt zsidósága már a 19. sz. nyolcvanas éveitől csütörtökönként rendszeresen összegyűlt a Fürdő Szállóban. A jótékony tevékenységet kezdetben a Zion Egylet irányította, majd 1895-ben Esztergomi Leányegylet néven alakult izraelita segélyegylet Horn Károtyné vezetésével. A 100 rendes tag mellett jótékony rendezvényeiken a környék zsidósága is nagy számban megjelent. A helyi zsidóság vezéregyéniségei az Aldory, Tauber, Berényi és Weisz családok voltak. Pifkó Péter HEISCHMANN FERENCZ SZAPPAN ÉS ILLATSZER GYÁROS ESZTERGOMBAN ajánlja saját gyártmányú legfinomabb átlátszó sárga és fehér KRISTÁLY, GLICERIN, PIPERE, SZÍN2SIR SZAPPANA1T ugysiinte a legkitűnőbb ILLATSZEREKET.