Esztergom és Vidéke, 1998

1998-06-25 / 24-25. szám

1998. augusztus 6. Esztergom és Vidéke 5 Hórány i László évek óta a Várszínház művészeti vezetője. Beköszöntőjét az idei évadra éppen legutóbbi lapszámunkban közöltük. - Kialvatlannak tűnsz - köszöntöm egy baráti kézfogás kíséretében. - Nem csoda! Az utóbbi hetekben több mint 30 színdarabot kellett átolvasnom. Éjfél tájban már piros karikákat látok a betűk helyett, s ha végre időt szakítok egy kis alvásra, álmomban Imre herceg hadakozik a mohácsi csatatéren, míg a távolban a 48-as forradalmi jelszavakat hangoztatják a tatár hordák. - Gondolom, a drámaíró-pályázat darabjairól van szó. - Igen. Mint tudod, Esztergom és Székesfehérvár önkormányzata tavaly egy olyan pályázatot írt ki, melyben az államalapítás ezredik évfordulójához kapcsolódóan a magyar történelem nagy sorsfordulóit feldolgozó drámák megalkotására szólította fel a magyar írók legjobbjait; 38 pályamű érkezett be, ezek közül hetet díjazott a zsűri. Annak idején erről li is írtatok az Esztergom és Vidékében. - Már akkor hangot adtam annak az aggályomnak, hogy a nyertes darabok - a címekből ítélve - nem kapcsolódnak igazán a jubileumi évfordulóhoz. - Tulajdonképpen valóban csak áttételesen foglalkoznak az államalapítással, inkább az ezeréves történelem meghatározó eseményeit dolgozták fel. A nem díjazott művek között viszont több is akad, amelyik konkrétan az ezer évvel ezelőtti eseményeket, István király, Imre herceg életének egyes epizódjait foglalta drámai keretbe. - Volt-e a darabok között olyan, amelyik felkeltette az érdeklődésedet, amelyik témájában is, a technikai lehetőségek tekintetében is alkalmas lenne a Várszínház színpadára? - Több is. Es még az utóbbi kritérium sem döntő. Példa rá Linder Gusztáv darabja, a Kapituláció, mely terjedelmes is, tűi sok a szereplője, a helyszíne, de egy átdolgozás után amibe bele is egyezett a szerző adaptálható a mi színpadunkra. Tervezzük is a jövő évi bemutatását, annál is inkább, mivel jövőre lesz 150 éve a szabadságharc bukásának, e dráma pedig éppen ezt a témát dolgozza fel. Nemcsak nekünk tetszett meg ez a darab, de a komáromi színház vezetőinek is, akik szeretnék ezt a művet már az idei őszön bemutatni. Az ő előadásukat - ami tulajdonképpen az esztergomi és komáromi színház közös produkciója lesz - hozzuk aztán jövőre ide, a Várszínház színpadára... Sajnos, az idén kifutottunk az időből, a nyári színházi idényből hátralévő két hónap már nem elegendő az átdolgozásra és a betanulásra. - Bár közel van hozzánk, mégis alig tudunk valamit a komáromi színházról. Úgy is mondhatnám, hogy agyonhallgatjuk. Mintha egy kis irigység is lenne bennünk, nem gondolod? - Az irigység jogos, hiszen Komárom alig nagyobb város, mint Esztergom, s lám mégis fenn tud tartani egy állandó színházat. Ami pedig a kapcsolatokat illeti, szeretnénk ezeket a jövőben szorosabbra fonni. Ennek első lépése lenne éppen az előbb említett darab közös színrevitele... HORÁNYI LÁSZLÓ KAPITULÁCIÓJA - de lehet, hogy Basarózsát kapunk (vagy Másodszor is Mohács?) - A pályázat díjazott müvei között találtál-e számunkra alkalmas darabot? - Kiss Annának a. Basarózsák című drámája a török megszállás idején játszódik ugyan — erre utal a címe is —, viszont főszereplője, Balassi Bálint révén nagyon is kötődik Esztergomhoz. Érdekes, modern darab: egy vajúdó asszony vizióiban jelenik meg a szeretett férfi, Balassi alakja. Ez egy expresszív költői játék... - ... amit - véleményem szerint éppen ezért nagyon nehéz lesz színpadra vinni. - Alkalmas ugyan a mi színpadunkra, de valóban nehéz lesz technikailag megvalósítani. - Viszont ez a mű sem az államalapításról szól. - Nekünk nem is az volt a célunk ezzel a pályázattal, hogy szülessen 8-10 olyan mű, amely konkrétan az ezer év előtti eseményekhez és helyszínekhez kapcsolódik. Hiszen 2000ben nemcsak egy momentumot ünneplünk, hanem az eddigi ezeréves, egész történelmünket. Azt is vedd figyelembe, hogy a koronázást, a kereszténység felvételét, Szent István és Géza fejedelem alakját számosan feldolgozták már prózában és zenés darabban egyaránt. - Apropó! Nem gondoltatok valamelyik darab megzenésítésére? Manapság a musical-ek sokkal népszerűbbek, mint a prózai darabok. - Igaz, egy zenés darabbal szélesebb néprétegeket lehetne a színházba becsalogatni, de a megzenésítés olyan plusz költségeket jelentene, amit pillanatnyilag nincs módunkban vállalni. - Nem árultad még el, mi lenne a millenniumi év ünnepi színdarabja. Vagy ez még titok? - Valószínű, s a fehérváriak is affelé hajlanak, hogy Gosztonyi János darabját válasszuk a millenniumi ünnepségek egyik fő attrakciójául. Ez a darab történelmünk nagy újrakezdéseinek nehézségeit boncolgatja, s arra int, okuljunk hibáinkból, tévedéseinkből. A címe is erre utal: „Másodszor is Mohács?" - bár éppen ez a cím az, amivel nem igazán vagyunk elégedettek, s szeretnénk is rábírni a szerzőt a megváltoztatására. Igaz, ez a darab sem a 2000-ben ünnepelt eseményekről szól, de utal erre az ezeréves múltra, s ami fontos: üzenete a mának, a mai kor emberének szól. - A bemutatott drámákon kívül a pályázat többi darabját megismerheti-e vajon a közönség? - A díjazott hét színmű egy kötetbe sűrítve hamarosan megjelenik a könyvpiacon. A két érintett város, Esztergom és Székesfehérvár, közösen vállalta a kiadását. A többit is jó lenne valahogy megjelentetni, de erre még konkrét, végleges döntés nem született. A fehérváriak városuk hetilapjának mellékleteként folytatásokban közlik a drámák egy részét. Ezt a lehetőséget az Esztergom és Vidékének. is felkínáljuk. - Ez elsősorban anyagi kérdés... - Persze. Éppen úgy, mint az a lehetőség, hogy a többi színdarabot vagy legalábbis egy részüket - is megjelentetjük nyomtatásban. Valamennyi pénzünk van is erre a célra, de félő, hogy az kevés lesz. Ebből ugyanis bevételre alig számíthatunk, az ilyesmi ma már az egész világon ráfizetéses, s csak alapítványi támogatással oldható meg. De ugyanez el-mondható a színházra is. A jelenlegi mérsékelt jegyárak mellett egyetlen nyári szabadtéri színház sem tud nyereségesen működni - még teltházak esetén sem. - Tegyük félre most a drámaíró-pályázat műveivel kapcsolatos kérdéseket! Az idei évad híreiről, újdonságairól is írtunk már lapunkban - legutóbb éppen Csernusné Láposi Elza számolt be erről részletesen. Tudnál-e viszont mondani valamit olvasóinknak a távlati elképzelésekről, 1999-es és a 2000-es esztendő művészeti vonatkozású terveiről? - Lényegében már készen van a jövő évi várszínházi programtervezet. Ezt azért is fontos időben elkészíteni, mert a különböző külföldi utazási irodák, akik Esztergomot is ajánlják az Június 13.: VÁR A SZÍNHELY 98 A helyi amatőr színpadok bemutató-sorozatának zárásához idén kegyeden volt a/, időjárás: a hagyományos díjkiosztó műsor tető alá kényszerűit a Szabadidőközpontban. A tatabányai vendégtársulat lírai bohócságától egy kispolgári lakáson át (Mrozek: Tangó - Bottyán Színpad) juthattunk el a bibliai história örök tetőpontjáig. A Franka Színkör Csíksomlyói passiója egyben az idei műsor csúcsa is volt: a zsűritől a rendezés és a színházszerűség összevont nagydíját kapta. (Rendező-tanár: Pásztó András) Ezen kívül - a jelmez- és látványtervezésért - Németh Attila ferences diák kiemelt egyéni nagydíjban részesült. A további díjazott színpadok (Dobó-gó, Bottyán, Szent István) és egyéni szerepformálók névsorát legközelebb ismertetjük. Fotónkon: Csíksomlyói passió - Franka Színkör. Jézus szerepében: Vág völgyi Péter utazni vágyóknak, már ősszel nyomdába adják prospektusaikat, s ha azokban nem szerepelnek az esztergomi programajánlatok, akkor aligha várhatunk tömeges külföldi érdeklődést... A '99-es évad egyik sikerdarabjának ígérkezik a Radnóti színpadon játszott Alconai szerelmesek szabadtéri változata. Ez egy zenés darab a 60-as évek olasz slágereivel. A mi saját produkciónk lenne, melyet a többi vidéki szabadtéri színpadon is bemutatnánk. Pályázatot adtunk be, hogy ennek az anyagi alapjait biztosítani tudjuk. Az 1848/49-es jubileumi ünnepség-sorozat utolsó akkordja lenne a már említett darab, a Kapituláció ősbemutatója. Ezen kívül a határon túli magyar nyelvű színházak is bemutatnak egy-egy darabot. Csak példaként említem a Nagyváradi Magyar Színház produkcióját, A kőszívű emberfiai-t-szintén a szabadságharc jubileumához kapcsolódóan. Említést érdemel még a Debreceni Csokonai Színház //űí>-bemutatója, valamint a Bánk bán a győriek vendégjátékaként. - Esetleg 2000-re is van már valami konkrét elképzelésiek? - Egy színházi fesztivált tervezünk, melyre nemcsak az európai magyar nyelvű színházak társulatait, de néhány más, jelentős színházat is meghívnánk - mintegy demonstrálandó, hol tart ma az európai színjátszás. - Nem túl nagy vállalkozás ez? Hiszen ismerve városunk szálláshelyadottságait, nehezen tudom elképzelni, hogy ennyi színészt, színházi szakembert el tudjunk itt helyezni, s akkor még nem is beszéltem az ide érkező kül- és belföldi érdeklődők várható tömegéről. - Szállodánk valóban kevés van s alig elképzelhető, hogy 2000-ig épülne még néhány -, viszont az iskolai kollégiumokban el tudnánk szállásolni azt a néhány száz főt, akik idelátogatnának egy ilyen színházi fesztivál kapcsán. - Van olyan tervetek is, amely nem kimondottan a színházhoz kapcsolódik? - Akad néhány érdekes, újszerű elképzelésünk, de ezeket még részletesen ki kell dolgoznunk, s mivel tetemes anyagi vonzatuk is van, még az sem biztos, hogy megvalósíthatók. - Említenél egy példát? - Tárgyalásokat folytatunk egy úszó kiállítás létrehozására. Ez egy hajó lenne, amelynek néhány helyiségében bemutatnánk ezeréves államiságunk emlékeit, az elmúlt korok magyar művészetét. Lenne benne étterem, a fedélzetén hangversenyeket rendeznénk... S ez a hajó Regensburgból indulva végigjárná a Dunán az egykori és jelenlegi fővárosokat, megismertetve az emberekkel az évezredes magyar múltat. A millenniumi ünnepségekre érkezne végállomására, Esztergomba, aholis színesítené az ünnepi programok palettáját. - Kívánom, hogy e tervek sikeresen megvalósuljanak. Önző módon már csak azért is szurkolok ezért, hogy jómagam is - a kedves olvasókkal együtt - élvezhessem az elkövetkező esztergomi nyarak minél színesebb, érdekesebb kulturális eseményeit. Szába