Esztergom és Vidéke, 1998

1998-06-25 / 24-25. szám

1998. augusztus 6. Esztergom és Vidéke 5 Hórány i László évek óta a Várszín­ház művészeti vezetője. Beköszöntőjét az idei évadra éppen legutóbbi lap­számunkban közöltük. - Kialvatlannak tűnsz - köszöntöm egy baráti kézfogás kíséretében. - Nem csoda! Az utóbbi hetekben több mint 30 színdarabot kellett átol­vasnom. Éjfél tájban már piros kariká­kat látok a betűk helyett, s ha végre időt szakítok egy kis alvásra, álmomban Im­re herceg hadakozik a mohácsi csataté­ren, míg a távolban a 48-as forradalmi jelszavakat hangoztatják a tatár hordák. - Gondolom, a drámaíró-pályázat darabjairól van szó. - Igen. Mint tudod, Esztergom és Székesfehérvár önkormányzata tavaly egy olyan pályázatot írt ki, melyben az államalapítás ezredik évfordulójához kapcsolódóan a magyar történelem nagy sorsfordulóit feldolgozó drámák megalkotására szólította fel a magyar írók legjobbjait; 38 pályamű érkezett be, ezek közül hetet díjazott a zsűri. Annak idején erről li is írtatok az Esz­tergom és Vidékében. - Már akkor hangot adtam annak az aggályomnak, hogy a nyertes da­rabok - a címekből ítélve - nem kap­csolódnak igazán a jubileumi évfor­dulóhoz. - Tulajdonképpen valóban csak át­tételesen foglalkoznak az állam­alapítással, inkább az ezeréves törté­nelem meghatározó eseményeit dol­gozták fel. A nem díjazott művek kö­zött viszont több is akad, amelyik konkrétan az ezer évvel ezelőtti ese­ményeket, István király, Imre herceg életének egyes epizódjait foglalta drá­mai keretbe. - Volt-e a darabok között olyan, amelyik felkeltette az érdeklődésedet, amelyik témájában is, a technikai le­hetőségek tekintetében is alkalmas lenne a Várszínház színpadára? - Több is. Es még az utóbbi krité­rium sem döntő. Példa rá Linder Gusztáv darabja, a Kapituláció, mely terjedelmes is, tűi sok a szereplője, a helyszíne, de egy átdolgozás után ­amibe bele is egyezett a szerző ­adaptálható a mi színpadunkra. Ter­vezzük is a jövő évi bemutatását, an­nál is inkább, mivel jövőre lesz 150 éve a szabadságharc bukásának, e dráma pedig éppen ezt a témát dol­gozza fel. Nemcsak nekünk tetszett meg ez a darab, de a komáromi szín­ház vezetőinek is, akik szeretnék ezt a művet már az idei őszön bemutatni. Az ő előadásukat - ami tulajdonkép­pen az esztergomi és komáromi szín­ház közös produkciója lesz - hozzuk aztán jövőre ide, a Várszínház színpa­dára... Sajnos, az idén kifutottunk az időből, a nyári színházi idényből hát­ralévő két hónap már nem elegendő az átdolgozásra és a betanulásra. - Bár közel van hozzánk, mégis alig tudunk valamit a komáromi színház­ról. Úgy is mondhatnám, hogy agyon­hallgatjuk. Mintha egy kis irigység is lenne bennünk, nem gondolod? - Az irigység jogos, hiszen Komá­rom alig nagyobb város, mint Eszter­gom, s lám mégis fenn tud tartani egy állandó színházat. Ami pedig a kap­csolatokat illeti, szeretnénk ezeket a jövőben szorosabbra fonni. Ennek el­ső lépése lenne éppen az előbb emlí­tett darab közös színrevitele... HORÁNYI LÁSZLÓ KAPITULÁCIÓJA - de lehet, hogy Basarózsát kapunk ­(vagy Másodszor is Mohács?) - A pályázat díjazott müvei között találtál-e számunkra alkalmas dara­bot? - Kiss Annának a. Basarózsák című drámája a török megszállás idején ját­szódik ugyan — erre utal a címe is —, viszont főszereplője, Balassi Bálint révén nagyon is kötődik Esztergom­hoz. Érdekes, modern darab: egy va­júdó asszony vizióiban jelenik meg a szeretett férfi, Balassi alakja. Ez egy expresszív költői játék... - ... amit - véleményem szerint ­éppen ezért nagyon nehéz lesz szín­padra vinni. - Alkalmas ugyan a mi színpa­dunkra, de valóban nehéz lesz techni­kailag megvalósítani. - Viszont ez a mű sem az állam­alapításról szól. - Nekünk nem is az volt a célunk ezzel a pályázattal, hogy szülessen 8-10 olyan mű, amely konkrétan az ezer év előtti eseményekhez és hely­színekhez kapcsolódik. Hiszen 2000­ben nemcsak egy momentumot ün­neplünk, hanem az eddigi ezeréves, egész történelmünket. Azt is vedd fi­gyelembe, hogy a koronázást, a ke­reszténység felvételét, Szent István és Géza fejedelem alakját számosan fel­dolgozták már prózában és zenés da­rabban egyaránt. - Apropó! Nem gondoltatok vala­melyik darab megzenésítésére? Ma­napság a musical-ek sokkal népsze­rűbbek, mint a prózai darabok. - Igaz, egy zenés darabbal széle­sebb néprétegeket lehetne a színházba becsalogatni, de a megzenésítés olyan plusz költségeket jelentene, amit pil­lanatnyilag nincs módunkban vállal­ni. - Nem árultad még el, mi lenne a millenniumi év ünnepi színdarabja. Vagy ez még titok? - Valószínű, s a fehérváriak is affe­lé hajlanak, hogy Gosztonyi János da­rabját válasszuk a millenniumi ün­nepségek egyik fő attrakciójául. Ez a darab történelmünk nagy újrakezdé­seinek nehézségeit boncolgatja, s arra int, okuljunk hibáinkból, tévedése­inkből. A címe is erre utal: „Másod­szor is Mohács?" - bár éppen ez a cím az, amivel nem igazán vagyunk elé­gedettek, s szeretnénk is rábírni a szerzőt a megváltoztatására. Igaz, ez a darab sem a 2000-ben ünnepelt ese­ményekről szól, de utal erre az ezer­éves múltra, s ami fontos: üzenete a mának, a mai kor emberének szól. - A bemutatott drámákon kívül a pályázat többi darabját megismerhe­ti-e vajon a közönség? - A díjazott hét színmű egy kötetbe sűrítve hamarosan megjelenik a könyvpiacon. A két érintett város, Esztergom és Székesfehérvár, közö­sen vállalta a kiadását. A többit is jó lenne valahogy megjelentetni, de erre még konkrét, végleges döntés nem született. A fehérváriak városuk heti­lapjának mellékleteként folytatások­ban közlik a drámák egy részét. Ezt a lehetőséget az Esztergom és Vidéké­nek. is felkínáljuk. - Ez elsősorban anyagi kérdés... - Persze. Éppen úgy, mint az a le­hetőség, hogy a többi színdarabot ­vagy legalábbis egy részüket - is megjelentetjük nyomtatásban. Vala­mennyi pénzünk van is erre a célra, de félő, hogy az kevés lesz. Ebből ugyanis bevételre alig számíthatunk, az ilyesmi ma már az egész világon ráfizetéses, s csak alapítványi támo­gatással oldható meg. De ugyanez el-­mondható a színházra is. A jelenlegi mérsékelt jegyárak mellett egyetlen nyári szabadtéri színház sem tud nye­reségesen működni - még teltházak esetén sem. - Tegyük félre most a drámaíró-pá­lyázat műveivel kapcsolatos kérdése­ket! Az idei évad híreiről, újdonságai­ról is írtunk már lapunkban - leg­utóbb éppen Csernusné Láposi Elza számolt be erről részletesen. Tudnál-e viszont mondani valamit olvasóink­nak a távlati elképzelésekről, 1999-es és a 2000-es esztendő művészeti vo­natkozású terveiről? - Lényegében már készen van a jövő évi várszínházi programtervezet. Ezt azért is fontos időben elkészíteni, mert a különböző külföldi utazási iro­dák, akik Esztergomot is ajánlják az Június 13.: VÁR A SZÍNHELY 98 A helyi amatőr színpadok bemutató-soro­zatának zárásához idén kegyeden volt a/, időjárás: a hagyományos díjkiosztó mű­sor tető alá kényszerűit a Szabadidőköz­pontban. A tatabányai vendégtársulat lírai bohócságától egy kispolgári lakáson át (Mrozek: Tangó - Bottyán Színpad) jut­hattunk el a bibliai história örök tetőpont­jáig. A Franka Színkör Csíksomlyói pas­siója egyben az idei műsor csúcsa is volt: a zsűritől a rendezés és a színházszerűség összevont nagydíját kapta. (Rendező-ta­nár: Pásztó András) Ezen kívül - a jel­mez- és látványtervezésért - Németh At­tila ferences diák kiemelt egyéni nagydíj­ban részesült. A további díjazott színpa­dok (Dobó-gó, Bottyán, Szent István) és egyéni szerepformálók névsorát legköze­lebb ismertetjük. Fotónkon: Csíksomlyói passió - Franka Színkör. Jézus szerepé­ben: Vág völgyi Péter utazni vágyóknak, már ősszel nyom­dába adják prospektusaikat, s ha azokban nem szerepelnek az eszter­gomi programajánlatok, akkor aligha várhatunk tömeges külföldi érdeklő­dést... A '99-es évad egyik sikerda­rabjának ígérkezik a Radnóti színpa­don játszott Alconai szerelmesek sza­badtéri változata. Ez egy zenés darab a 60-as évek olasz slágereivel. A mi saját produkciónk lenne, melyet a többi vidéki szabadtéri színpadon is bemutatnánk. Pályázatot adtunk be, hogy ennek az anyagi alapjait biztosí­tani tudjuk. Az 1848/49-es jubileumi ünnepség-sorozat utolsó akkordja lenne a már említett darab, a Kapitu­láció ősbemutatója. Ezen kívül a ha­táron túli magyar nyelvű színházak is bemutatnak egy-egy darabot. Csak példaként említem a Nagyváradi Ma­gyar Színház produkcióját, A kőszívű emberfiai-t-szintén a szabadságharc jubileumához kapcsolódóan. Emlí­tést érdemel még a Debreceni Csoko­nai Színház //űí>-bemutatója, vala­mint a Bánk bán a győriek vendégjá­tékaként. - Esetleg 2000-re is van már vala­mi konkrét elképzelésiek? - Egy színházi fesztivált tervezünk, melyre nemcsak az európai magyar nyelvű színházak társulatait, de né­hány más, jelentős színházat is meg­hívnánk - mintegy demonstrálandó, hol tart ma az európai színjátszás. - Nem túl nagy vállalkozás ez? Hi­szen ismerve városunk szálláshely­adottságait, nehezen tudom elképzel­ni, hogy ennyi színészt, színházi szak­embert el tudjunk itt helyezni, s akkor még nem is beszéltem az ide érkező kül- és belföldi érdeklődők várható tömegéről. - Szállodánk valóban kevés van ­s alig elképzelhető, hogy 2000-ig épülne még néhány -, viszont az isko­lai kollégiumokban el tudnánk szállá­solni azt a néhány száz főt, akik ide­látogatnának egy ilyen színházi fesz­tivál kapcsán. - Van olyan tervetek is, amely nem kimondottan a színházhoz kapcsoló­dik? - Akad néhány érdekes, újszerű el­képzelésünk, de ezeket még részlete­sen ki kell dolgoznunk, s mivel tete­mes anyagi vonzatuk is van, még az sem biztos, hogy megvalósíthatók. - Említenél egy példát? - Tárgyalásokat folytatunk egy úszó kiállítás létrehozására. Ez egy hajó lenne, amelynek néhány helyisé­gében bemutatnánk ezeréves állami­ságunk emlékeit, az elmúlt korok ma­gyar művészetét. Lenne benne étte­rem, a fedélzetén hangversenyeket rendeznénk... S ez a hajó Regens­burgból indulva végigjárná a Dunán az egykori és jelenlegi fővárosokat, megismertetve az emberekkel az évezredes magyar múltat. A millenni­umi ünnepségekre érkezne végállo­mására, Esztergomba, aholis színesí­tené az ünnepi programok palettáját. - Kívánom, hogy e tervek sikeresen megvalósuljanak. Önző módon már csak azért is szurkolok ezért, hogy jó­magam is - a kedves olvasókkal együtt - élvezhessem az elkövetkező esztergo­mi nyarak minél színesebb, érdekesebb kulturális eseményeit. Szába

Next

/
Thumbnails
Contents