Esztergom és Vidéke, 1998

1998-06-25 / 24-25. szám

1998/7. IDŐ-MŰ-HELY • 1 848/49 • 150 «». Az ország ekkor egy nagy válságos idő előtt állott. Az országgyűlés feloszlott, hogy az uj népképviseletet létre hozza; az első felelős minisztérium pedig munkához látott. Nehéz munkához. Délen a határvidék lázongott, nyilt, ellenséges állást foglalt, s az éjszaki megyékben is izgatott a pánszláv propaganda. Esztergom megye tót lakosságú községeit a felvidéki pánszláv agitáció ugyan nem vonta keretébe, de még sem hagyta hatás nélkül. Hozzájárult ezen hangulathoz, hogy a megye előbbi vezetői közül, mint feljebb láttuk, néhányan nem helyeselték a hatalomra jutott önálló kormány rendelkezéseit, s e miatt részint visszavonulva a közélettől, birtokaikra mentek gazdálkodni, részint csöndben politizálva, terjesztették ferde nézeteiket. Esztergom város maga a gyors hírszerzés által mindig a fővárosi hangulatot vette magára, és sietve iparkodott az ország első városával a nemzeti ügy mozgalmaiban versenyezni. Az országgyűléseken alkotott törvények kihirdetésére ápril 25-én rengeteg nép sereglett össze. Mindenki vágyott meghallgatni az alkotmányosságnak híradóit. A városházi nagyterem szűknek bizonyult e gyűlésre s igy a sokaság kívánatára a szabad ég alatt, a városház előtti téren tartatott meg a törvényhirdető közgyűlés. Feszült figyelemmel hallgatta a nép a hitelesített törvények kihirdetését. Örömujjongással fogadta minden cikkelyét, és vége hossza nem volt a lelkesedés riaóó kitöréseinek: April 27-én ismét gyűlésre sereglett Esztergom város közönsége, még pedig oly nagy számmal, hogy Bottyán ősi palotájának tanácsterme ismét szűknek bizonyult, tehát a városház udvarán helyezkedtek el. E közgyűlés főtárgyát az elnökválasztás képezte, (., Miután a belügyministernek ide vonatkozó rendelete felolvastatott, Takács István polgármester saját véleményét nyiltan kijelentvén, részéről az elnöki tisztre legalkalmasabbnak Besze Jánost tartotta, és ezt a közgyűlésnek is figyelmébe ajánlotta, — ez értelemben szólottak még többen a tanács és választott polgárság köréből. Leipolder József tanácsnok kijelenté, hogy a választmány nagy része szinte Beszét kívánja elnöknek, mire a jelenvoltak harsány, kitörő örömére Besze János minden t ellentmondás nélkül elnöknek megválasztatott. Besze János szép szavakkal köszönte meg polgártársainak ezen szép bizalmát és megesküdött, hogy pártatlan és igazságos lesz eljárásában, hü tolmácsolója a többség akaratának s minden munkájával a város közjavát fogja előmozdítani. — Ezután a választók összeírására küldöttséget választottak és a tisztújítás máj. 22-ére tűzetett ki, April 30-ika volt a király születése napja, melyet évente ünnepelni szokott úgy a megye, mint a város; ez évben azonban sokkal nagyobb fénynyel akarták e napot megünnepelni, s azért közös elhatározással e napra tették az összes nemzetőrség felesketését, valamint a nemzeti átalakulás szerencsés végbemenetele alkalmából tartandó hálaünnepet. E napon tehát ugy a megye, mint a város tisztikara teljes díszben vonult fel a városház előtti főtérre, a hol a városi, a sz.-tamási, érsekvárosi, sz.-györgymezei és párkányi nemzetőrség századonként már fel volt állítva. A megyebeli községek elöljárói és lakosai is nagy számmal jöttek be az ünnepélyre, mely a tér közepén emelt díszes sátor alatt tartott hálaadó istentisztelettel kezdődött. Ezután több szónok méltatta a nap jelentőségét, végül pedig az ünnepély koronájául az összes nemzetőrség felesküdött, hogy Ijazájáért és királyáért bármely órában kész életét és vagyonát feláldozni. Az eskütétel után a jelen volt óriási néptömeg a nemzetőröket megéljenezte. Este a várost fényesen kivilágították, s a polgárság ez örömlángok fényénél csoportokban, vigadozva járta be az utcákat a nemzetőrséggel együtt. Horvátország nyilt pártütésének vészhire épen azon napon járta be az országot, midőn Esztergom és a többi városok hálaimát rebegtek az ég Urához nemzeti ügyünk jobbrafordultáért. Dvihally Géza Esztergom 1848—49-ben. ESZTERGOM Áv25. - /mij^cs 48. • Már másnap eljutott az ijesztő hír Esztergomba is. A kitörő öröm, mely e város lakosainak keblét eltöltötte, melylyel ünnepelt, most hirtelen szomorúságra változott. A hír oly lesújtó volt, hogy eleinte nem akartak hitelt adni valódiságának, s e miatt úgy a megye, mint a város részéről egyesek a legközelebbi gőzhajón Pestre mentek, hogy ott az ország szivében mindent leplezetlen igazságában tudjanak meg, s ez iránt a népet felvilágosíthassák. Ezen hírek máj. 1-én bejárták a várost s az ugyanazon nap tartott megyei törvényhirdető közgyűlésen általános szóbeszéd tárgyát képezték s nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a gyűlés a már szokott nyugodt hangulatából kizökkent, s a megye székházában izgatott hangok, beszédek hangzottak el. A törvényhirdető közgyűlésre már a megyei helységek elöljárói is hivatalosak voltak, s azon elem, mely Esztergom megyében korábban kizárólag határozni szokott, teljesen feloszlott és helyét a szabadelvű eszméket, és a kor igényeit tiszteletben tartó emberek töltötték be. A törvények felolvasása után Besze János körülíró és népszerű beszédben magyarázta meg a törvényeket, és azok üdvösségét. A közügynek ezen lelkes bajnokát, ezen felvilágosító beszédeért számosan üdvözölték, és az egész sokaság mégéljenezte. C«»0 a következő tárgy: a megyei közigazgatás vezetésére kiküldött állandó bizottmány választása, — meglehetős zűrzavarban ment végbe. E választásban a régi rendszer hiveí is bel© keveredtek és többeket ajánlottak a bizottsági tagságra azok közül, kik érdekeiket eddig csak hallgatag várakozással is, de képviselték. Ugyanezen közgyűlésben választották meg a központi választmányt is, mely az országgyűlési képviselő választásokat intézi. Itt megint erőlködött a retográd politika, azonban ép úgy, mint a közigazgatási választmányban, itt is kisebbségben maradtak a maradiság hivei; s azok is, kik netán becsúsztak e két választmányba, lassan jobb meggyőződésre tértek. E két választmányban, melyben Maiina János egykorú feljegyzése szerint »a hazai ügy megrontására sok alacsony korteserö használtatott^

1) minden tekintetben az új irány képviselői győztek, s győzelmük biztosította Esztergom megye szilárd álláspontját, a nemzetnek szabadságáért vívott dicső küzdelemben. A közigazgatást vezető bizottság másnap már megkezdte működését. A megye lakossága, mint a közgyűlésen is szóba jött, több helyen nyugtalankodott. Lelketlen sáfárok müve volt ez, kiknek munkáját megkönnyité egyes tekintélyes birtokosok hallgatag beleegyezése. A német és tót községekben a nép tninden ujitást tervező felsőbb rendeletet kételkedve és kedvetlenül fogadott, és több ilyen intézkedést csak szigorú fenyegetések árán lehetett érvényesíteni. Ezt a hangulatot a saját javukra iparkodtak az elégedetlenek kiaknázni, azonban kevés eredményt értek el, mert a hatóság minden elégületlenséget még csirájában orvosolt. Ilyen állapotok uralkodtak itt, midőn Pesten a minisztertanács a olladikál kör« felhívására, a tervbe vett állandó magyar katonaság -toborzását elhatározta s e célból Battyány gróf, mint ideiglenes hadügyminister és Baldacci Manó báró, a nemzetűri haditanács elnökének aláírásával kiáltványt bocsájtatott ki, melyben felhivatik a nép, hogy siessen fegyvert fogni a haza és trón védelmére. # ^ AQ04. jAjJÜus 28., dLug^xsztus M-j J8..2.5.. sz&p temire* A.j 8

v ZZ.jMóUyíZV. Ezen kiáltvány megtette hatását. A >»királyi trón, a haza és alkotmány védelmére« most már azok is fegyvert fogtak, akik azelőtt a nemzetőrség szervezését kézzel lábbal .iparkodtak meggátolni. Hirtelen mintegy varázsütésre az egész megye lakossága felkerekedett és sietett a legközelebbi toborzó helyekre : Komáromba és Győrbe. Most már mindenki tudta, miért kell fegyverkezni, miért kell sikra szállni. Mint az ország többi megyéiből, úgy Esztergom megyéből és a sz. kir. városból csoportosan kelt útra a fiatalság, hogy hazájának szolgáljon. fM / J1 /A,,tv'- ér*—' jUS'oúct•/yspv •./*"' -i 7<sr/f> i rAAf y /£*sr •f/'A' . >'s,-Y\*,r/'/>£r/rt /t/fa.'/írs./ lll'A / hifii/j/', f1/,<///r A' • J T(./í/, / >'///,' . //, /r/>/'// jr r/ ej'/ .rt /> l 0// Fölhívás. Magyarország minden törvényhatóságui ezennel felhívatnak. hogy a' törvény-parancsolta ncmzelorscregi üszveirásokat. az eges* m»»j.-írországi nemzetörsereg alakításával és rendezésével megbízóit választmányhoz (Pesten, szabadsajtrt-utezai Horváth ház l-öemeletében) haladéktalan beküldjék. minthogy ezen üszveirások nélkül n" nemzeti öl-seregnek törvény és körülmények által parancsolt - az egész nemzet részéről lutrim kivtinl nienllil előbbi rendezése nem eszközölhető. eddig minden lürvényhatrtsáeok közt csupán Esztergom város küldvén be az e" részbeni öszveirást. Költ l'eslen lS48-iki május lS-áit. Baldacci. minden lörvényhatóságok közi csupán Esztergom város küldvén be az e

1 részbeni /l.Q7.vp.iríísl.