Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-30 / 17. szám

VÁLASSZUNK? KTMi POLQAkiiap KÖZSZOLGÁLATI MELLÉKLETE Még néhány nap, és el kell döntenünk - ha még nem döntöttük el magunkban kinek szavazunk bizalmat, kinek a rátermettségében, programjában bí­zunk leginkább. A jelöltek többsége már - szórólapokon, plakátokon, újság- és tévéhirdetések útján, vagy választási politikai fórumon - bemutatkozott vá­lasztóinak. A hangzatos - sokszor elcsé­pelt, semmitmondó - választási szloge­nek, a néhány mondatos „kampány-re­torika" nem sokat segít a politika út­vesztőiben eligazodni kívánóknak, a választási fórumokra pedig megdöb­bentően kevesen mennek el, mintegy igazolva azt a nézetet, hogy a lakosság jelentős része meglehetősen közömbös a választások kimenetelét illetően. Nos, lapunk szerkesztősége úgy gon­dolta, hasznos lenne, ha bemutatnánk olvasóinknak mindazokat, akik harcba indulnak az 5. számú országgyűlési vá­lasztókörzet képviselői posztjáért. Egy­más mellé téve, mintegy csoportba köt­ve a jelöltekről szóló - a saját maguk által írt - információkat, bizonyára ké­pet kapnak olvasóink is arról, kinek a személye, programja a legszimpatiku­sabb számukra. Egységességre törekedve „megszab­tuk" a jelölteknek, miről és mennyit ír­janak. Kértünk egy életrajzot, melyből meg­ismerhetjük életútjukat, eddigi eredmé­nyeiket. Megkérdeztük, melyek legfontosabb, meghatározó jelentőségű politikai, er­kölcsi elveik. Majd feltettük az alábbi kérdéseket: 1. Milyen elgondolásai vannak a te­lepülések iparának és mezőgazdasá­gának fejlesztésére? 2. Milyen támogatásokkal és ho­gyan kívánja fejleszteni az egyes tele­pülések arculatát, kereskedelmi és szolgáltatóipari ellátását, közleke­dését? 3. Mit kíván tenni környezetünk vé­delméért? 4.) Mit tudna tenni a térség idegen­forgalmának fejlesztése érdekében? 5.) Hogyan segítené elő a lakosság életszínvonalának emelését, az okta­tás és a közművelődés fejlesztését, a kisebbségek jogainak érvényesítését? 6.) Egyéb tervei, elképzelései? (Az e kérdésekre adott válaszoknál csupán a kérdések számát írtuk ki.) Valamennyi jelöltnek egy oldalnyi terjedelmet szántunk; volt aki ezt a ter­jedelmet ki is használta, ám volt aki nem. Esetükben az oldalon lapunk foto­tékájának egy-egy féltveőrzött darabját közöljük. A megjelenési sorrendet ne­vük ABC-szerinti sorrendje döntötte el. A választási küzdelemben résztvevők közül 11 -en teljesítették a választáson való hivatalos induláshoz szükséges kö­vetelményt: április 17-ig leadták a vá­lasztási irodán személyi adataikat s az összegyűjtött ajánlócédulákat, melyek közül legalább 750-nek érvényesnek kell lennie. Reméljük, összeállításunk segíti az eligazodásban, a döntésben a még bi­zonytalankodókat. S talán annyiból is hasznos, hogy négy év múlva elővéve számonkérhető lesz: mit valósított meg a megválasztott képviselő mostani el­képzeléseiből, ígéreteiből. És most néhány szót arról, hogyan is történik „technikailag" a választás. Az 5-ös számú országgyűlési válasz­tókerületet Esztergom (külterületeivel: Esztergom-kertvárossal és Pilisszentlé­lekkel), valamint Dorog, Csolnok, Dág, Uny, Máriahalom, Sárisáp, Annavölgy, Leányvár, Kesztölc, Piliscsév, Dömös és Pilismarót alkotja. A szavazásra jogosultak az egyes sza­vazókörökben adhatják le voksaikat (hogy melyikben, azt a Polgármesteri Hivataltól kapott értesítőlapon olvasha­tó). A szavazókörök munkáját a szava­zatszámláló bizottságok irányítják. A szavazás május 10-én, vasárnap reggel 6 órától este 7 óráig tart. A szavazóhelyiségben a választópol­gárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben sza­vaznak, és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget. Szavazni kizárólag személyesen, csak a választópolgár lakóhelye szerinti kijelölt szavazókörben lehet. A szavazáson megjelent választópol­gártól a szavazatszámláló bizottság el­kéri az értesítőt és személyi igazolvá­nyát. Előfordulhat, hogy egyes választó­polgárok nem szerepelnek a szavazókör névjegyzékében. Amennyiben azonban a választópol­gár igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van és választójoggal rendel­kezik, akkor a szavazatszámláló bizott­ság a névjegyzékbe pótlólag felveszi. Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet, ame­lyen feltüntetik, hogy az illető mely te­lepülésen kíván szavazni. Ezzel az iga­zolással az adott település bármely sza­vazókörében lehet voksolni. Nem szavazhat az, aki nem rendelke­zik választójoggal, nem a lakóhelyén kíván szavazni és erről nincs érvényes igazolása, valamint aki személy­azonosságát nem tudja kétséget kizáró­an igazolni. Az előző választásokhoz képest fon­tos változás, hogy a választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet.Kétféle szavazólap van: az egyiken az egyéni képviselője­löltek vannak felsorolva, a másikon azok a pártok, melyek listát állítottak. A szavazólapon szereplő egyéni jelölt neve mellett, ill. a listán szereplő párt felett egy-egy kör található, melybe tol­lal írt, egymást metsző két vonallal kell szavazni. Az a szavazat, melyet ceruzával adtak le, érvénytelen. A szavazólap kitöltése után a szava­zólapokat borítékba kell tenni, és az elő­készített urnába helyezni. A mozgásában gátolt személyt - an­nak érdekében, hogy gyakorolhassa vá­lasztójogát-kérésére lakásán, tartózko­dási helyén az illetékes szavazószámlá­ló bizottság két tagja a mozgóumával felkeresi. A szavazás lezárása után a szava­zatszámláló bizottság felbontja az ur­nát, szamba veszi a szavazatokat, és közli az előzetes szavazóköri ered­ményt. Ez csupán tájékoztató jellegű, a vég­leges eredmény megállapítása csak ké­sőbb, a szavazólapok tüzetes átvizsgá­lása után történik.

Next

/
Thumbnails
Contents