Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-30 / 17. szám

KIT VÁLÁSSZU N K ? 1998; április 30, Dr. BALOGH ZOLTÁN (KDMP) Tisztelt Választópolgárok! Dr. Balogh Zoltán vagyok, 41 éves, ügyvéd. Egy gyermekem van. Családommal Esztergomban élek. Középiskolai tanulmányaimat Esztergomban, az I. István Gimnáziumban végeztem. Jogi diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem. A közéletben több mint 20 éve veszek részt. Korábban az esztergomi közigazgatásban, majd a gazdasági életben jogászként dolgoztam, mai ügyvédi tevékenységemet is ezen a területen végzem. A rendszerváltást követő időben az Esztergom Városi Önkormányzatot segítő lakás- és helyiséggazdálkodási bizottság elnökeként tevékenykedtem. Elnöke vagyok az Esztergomi Városi Gazdakörnek, 1995-től a Komárom-Esztergom Megyei Gazdakörök Szövetsége elnöki teendőit is ellátom. 1. Térségünket, mint régiót kell tekintenünk mind az ipar, mind a mezőgazdaság fejlesztése terén. Az Európai Unióhoz való csatlakozás különösen igényli ezt a gondolkodást, és a térség problémái is indokolják... Ehhez kell rendelni a települések rendezési és fejlesztési terveit és erős ráhatást gyakorolni a mindenkori kormányzatra, hogy a regionális érdekeket a támogatási rendszerek kialakításakor, pályázatok elbírálásakor figyelembe vegyeTérségünknek számtalan olyan adottsága van, így a Duna, a Mária Valéria-híd, Szlovákia szomszédsága, ipari fejlettsége, múltja, a bányászat, erdőgazdasági, mezőgazdasági, természetvédelmi különlegessége és különbözősége, Esztergom nemzetközi ismertsége, történelmi szerepe, ősfőváros jellege, melyek a régió speciális támogatását igénylik. Az egyes településeken segíteni kell az egyéni és közösségi vállalkozások beindulását, a munkahelyteremtést. Nagyobb teret kell kapnia a termelő iparnak. A mezőgazdaságban lehetővé kell tenni az egyéni, családi gazdaságok kialakulását és ezek szövetkezéseit. 2. A falvakban, városokban az egyéni és közösségi vállalkozások beindulása munkalehetőséget eredményez. Ennek közvetlen következménye a helyi és távolabbi kereskedelmi kapcsolatok kialakulása és az ezekkel összefüggő szolgáltatások megjelenése. Ezért különösen fontosnak tartom a települések vállalkozóinak központi és helyi támogatását. 3. Régiónkban súlyosan szennyezett a levegő, a Duna, ennél fogva az ivóvíz is. Ezek a problémák egyedileg szinte kezeihetetlenek, ezért legalább regionálisan védekezni kell, mind a környezetromboló beruházások megvalósulása, mind a környezetkárosító üzemek működése ellen. Rendkívül szigorú központi és helyi jogi szabályozást igényel a környezetvédelem, ellenőrzést és szankcionálást, mely indokolt esetben környezetkárosító létesítmények, üzemek bezárását eredményezheti. A települések tisztasága, ápoltsága, a lakosság és az önkormányzat közös feladata. 4. A Duna, Esztergom, a Pilishegység olyan természet-földrajzi adottságai a térségnek, melyek önmagukban szolgáltatják az idegenforgalmi lehetőségeket. Hasznos lehet a falusi turizmus. A külföldiek igénylik a szolgáltatásokban az egyedit, a családiast, a hagyományszerűt. A Duna eszköze lehet a vízisportoknak, a víziturizmusnak. Esztergom az ezeréves magyar történelem, Magyarország és a katolikus egyház ősfővárosa. A város Prímás-szigete okos tervezéssel a város „ékszerdoboza" lehet. Ezeket az adottságokat kihasználó vállalkozások feltételeit kell megteremteni helyi tervezéssel és központi támogatással. A városok és a falvak idegenforgalmi különbözősége és értékei lehetőség a térségi turizmus kialakítására. Esztergomnak pedig meg kell kapnia azt a helyét az országban és Európában, ami történelmi és egyháztörténeti szempontok alapján megilleti! 5. A lakosság életkörülményeinek javulása szorosan összefügg a munkanélküliség és a munkavállalás feltételeinek alakulásával. Jelentős változás csak az tgyíni vállalkozási feltételek további javításával és a munkahelyek számának növekedésével következhet be. Lényeges feltétel, hogy az adó és társadalombiztosítási járulék olyan mértékben csökkenjen, ami javítja mind a vállalkozók, mind a munkavállalók vagyoni javadalmazási helyzetét. Ezzel növekedne a legálisan foglalkoztatottak száma. Esztergomnak kiemelkedő szerepe van az oktatásban, különösképpen a középiskolai, de a felsőfokú képzésben is. Meg kell őrizni Esztergom iskolaváros jellegét, fejleszteni és korszerűsíteni kell az oktatási intézményeket. Fontos, hogy a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tantóképzési feladatát továbbra is ellássa állami támogatás mellett és, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara Esztergomba kerüljön. A város épületadottságai további oktatási és közművelődési intézmények befogadására is lehetőséget adnak. A művelődési intézmények kulturális feladataik mellett otthont biztosíthatnak civil szervezetek szerveződésének és működésének. A kisebbségek kulturális igényeit hagyományaik őrzését, minden helyi és megyei önkormányzatnak segíteni kell. A kulturális igények kielégítésén túl lehetővé kell tenni számukra önkormányzataik szabad működését és a települések helyi önkormányzataiban való képviseletét. 6. Az előzőekben tárgyalt területek és említett intézmények működése szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a térség az eddigieknél közvetlenebbül kapcsolódjék a főváros kulturális és gazdasági életéhez, hogy Esztergomot és Dorogot közvetlen gyorsforgalmú út kösse össze Budapesttel, továbbá gyorsvasút épüljön Budapestig. Ezzel a térség gazdasági és kulturális élete a leglényegesebb akadályokat leküzdheti és a régió viszonylagos periférikus jellege megszűnik. Ugyancsak lényeges kérdés gazdasági, kereskedelmi szempontból, de nemzeti és kulturális tekintetben is a Dunán átvezető híd vagy hidak megépítése. Tisztelettel: dr. Balogh Zoltán