Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-02 / 13. szám

Mesemondó verseny A Szabadidőközpontban március 2425-én lezajlott városi mesemondó verseny díjazottjai: óvodások: első helyezett: Zágonyi Petra, dicséretet kapott: Jcnikc Sára, Kisdéri Boglárka és Espcrgcr Fanni; 1-2 osztályosok: első helyezett Vodicska Barbara, dicséret: Dancs Judit, Kanóvszky Renáta, Fődi Bernadett és Szabó Máté; 3-4 osztályosok: első helyezett: Ébele Klaudia, dicséret: Czakó Péter, Hegedűs Szilvia, Hula Alexandra, Molnár Alexandra, Tóth Andrea, Szebényi Ágnes és Winkfein Bernadett; felső tagozatosok: első helyezett: Dobos István, dicséret: Tóth Balázs és Szécsi Zsolt. Mesejáték és rajzpályázat A Gyermekszínházi bérlet keretében az esztergomi Szabadidőközpontban április 17-én 14.30 és 16 órakor kerül színre a Párjanincs királykisasszony, a Hókirálynő Meseszínpad zenés mesejátéka. A Szabadidőközpont a mesejátékhoz kapcsolódó rajzpályázatot hirdet. Óvodás és kisiskolás gyerekek rajzait váiják arról, hogy milyennek képzelik a mesejáték főszereplőjét, a királykisasszonyt. A rajzokból rendezett kiállítást az előadás napján lehet megnézni. A legjobbak belépőjegyet és egyéb jutalmat nyerhetnek. A munkák beérkezésének határideje április 15. Esztergom és Vidéke Játssza: CSÁKÁNYI ESZTER (Herbert - Youttg - Frcnkó: Az elet édes tilka c. dalát Magócs Ottó énekli) Rendezte: FRENKÓ ZSOLT Az 50 éves Balassa Bálint Knckkar meghívására térségünk öt legjobb kórusa találkozott vasárnap délután a Dobó gimnázium aulájában. Kodály, Bárdos, Halmos, Verdi és más híres szerzők dalait hallhatta a közönség. A Szent István Gimnázium Vegycskarát Durzák Anna, a Dobó gimnázium leánykarát Galyasi Géza, a párkányi Slilla Pectus (ínekkart Papp Katalin, a Monteverdi Kamarakórust Hunyadi Zoltán, a Balassa Bálint Énekkart Reményi Károly vezényelte. A kórusok több mint háromórás műsora maradandó élményt szerzett a hálás publikumnak. * * * Esztergomi útravaló címen új találkozó-sorozat indul a városi könyvtárban. Vendégei - hazánkból vagy külföldről - olyan személyiségek lesznek, akiknek életet, munkásságát valamiképp esztergomi élmények is alakították. Elsőként április 3-án, pénteken, 17.30 órakor dr. Németh András orvos, író várja az érdeklődőket könyvei, kisfilmjei bemutatójára, beszélgetésre - a házigazdával: Nagyfalusi Tiborral együtt. A Szegeden élő neves sebész-urológus, címzetes egyetemi tanár 1944. november 3. - 1945. február 13. között medikusként egy honvéd csapat-kórházat vezetett városunkban, „filete felejthetetlen darabját" hagyta itt, ahogy Tétova esztendő című önéletrajzi regényében írja (A könyv tíz éve jelent meg először, második kiadása pedig 1966-ban.) Hétmérföldes csizmában A fenti címmel rendezték meg március 26-án Tatabányán a Közművelődés Házában azt a megyei mese-vetélkedőt, amelyen régiónkból a Balassa Bálint Általános Iskola két csapata is részt vetL Az erős megyei mezőnyben - ahova a területi döntők legjobbjai kerültek - a Hétfejű sárkány elnevezésű csapat (tagjai: Megyeri Edina, Lengyel Péter, Kokas Katalin, Szabó Róbert) a negyedik helyezést szerezte meg, a Ravasz rókák nevű csapat (tagjai: Kepskeméti Balázs, Gizella Ágnes, Borz Tamás, Pusztai Melinda) a hetedik helyen végzelL A tűz és a jég országában Gruber Péter esztergomi fialalember, a szombathelyi tanárképző főiskola hallgatója. Valószínűleg ő az egyetlen esztergomi, aki megfordult Izland szigetén. így hát örömmel adjuk közre beszámolóját oltani tapasztalatairól. 1997 nyarán lehetőségein nyílt arra, hogy részt vegyek egy tudományos expedíción Izlandon. Hosszú készülődés ulán, a nyár közepett, a kánikulából csöppentünk Izlandra, azaz a jég országába. Keflaviki landolásunk után mindenki kellő gyorsasággal szedte elő a hátizsákjából a meleg ruhákat. A fogadó kép kicsit lehangoló: 12 C, és esik az cső. Reykjavikban töltött éjszaka ulán másnap terepjárókat bereltünk. Ezekkel vágtunk neki az izgalmas felföldi túránknak. Izland az Atlanti-óceán közepén végighúzódó hátságból emelkedett ki a földmozgások és vulkáni kitörések hatására. Á vulkanizmus mind a mai napig aktív a szigeten. Az expedíció célja az itt kialakult vulkáni- és lávaforinák tanulmányozása volt. Ezeket pedig az ember legjobban Izland szívében, a felföldön tudja megfigyelni. Itt a különleges éghajlat hatására sivatagok és félsivatagok találhatóak, míg a tengerparti sávban az évi csapadékmennyiség eléri a 2000-3000 mm-t is. Ebből adódod, hogy az csókabáljainkat nem nagyon kellett használnunk, annak ellenére, hogy minden útikönyv nélkülözhetetlen ruhadarabnak tekinti. Igen változatos lávavilágon át vezetett utunk a Vatnajökullhoz - Európa legnagyobb jégtakarójához. Az óriási végeláthatatlan hó és jégbirodalom lenyűgöző látvány volt. A Vatnajökull jégtakarója után észak felé haladtunk az Askja nevű vulkánhoz. A hely két dologról híres. Az egyik az oldalában található Sárkányszurdok, a másik pedig a vulkán kalderája és az ebbe besüllyedt kicsi, de forróvízű krátertó. Jól esett a megviselt napok után a fürdőzés. Még ezen a napon folylalluk utunkat az északi Myvaln lóhoz, annak ellenére, hogy liazai idő szerint esteiedéit. Izlandon ez ncin történik meg a nyári hónapokban, ugyanis éjszaka nem megy le a nap. Természetesen az éjszakai világossághoz hozzá kellett szoknia az embernek. A szigeten töltött első éjszaka ezért nem nagyon tudtunk aludni. Ez azonban többet nem fordult elő. Megszoktuk, vagy talán a fáradtságtól, de mindig jól aludtunk a friss északi levegőn. Másnap reggel megtekintettük a Myvatn tó nevezetességeit, az álkrátereket. Ezek a vulkánokhoz hasonló hegyek, csak nem vulkanikus úton keletkeztek. A következő állomásunk Nainaskard-Pokolsár volt. A név mindent elárul a vidékről, ami nem más, mint egy iszapvulkán. Óriási iszapos tocsagókból tör fel a gáz és a gőz. A Pokolsár a Krafla vulkán oldalában laláihaló, így természetesen a vulkánt is megnéztük. Utunk ezután a Dettivízeséshez vezetett. Méltón nevezhetnénk ezt az óriás zuhatagot a vízesések királynőjének. Európa egyik legnagyobb vízhozamú zuhatagáról van ugyanis szó. A látvány mellett mindenkit megborzongatott az a 2 hanghatás, dübörgés, amelyet 500 m víz okoz másodpercenként 44 m magasságból lezuhanva. Másnap reggel elértük a sziget északi partvonalát, ahonnan az északi-sarkkör mindössze 20 km-re van. Innen délnek fordulva indultunk el a főváros irányába. Az út több óriás vízesés, például a Godafoss, Gulfoss mellett haladt el. Megismerkedtünk Izland másik két jelentős jégtakarójával is. Reykjaviktól mintegy 100 km-re elértük a gejzírek vidékét. A szigeten csak itt működnek gejzírek. Látványosan, nagy magasságban csak a Strokkur, azaz a Köpülő nevezetű lövclli fel a vizet. A gejzírek után a Pingvellíri törésrendszert tekinthettük meg. Itt bukkan ugyanis felszínre az Atlanti hátság. így adódhatott meg az a móka, hogy az ember átugorva egy kisebb hasadékot elmondhatta, az előbb még Európában voltam, most pedig Amerikában vagyok. Három napot töltöttünk Rcykjavikban, így kiváló lehetőség nyílt, hogy kulturális és történelmi szempontból is megismerkedjünk a szigetországgal. Külön meglepetés volt a számunkra, hogy el tudtunk menni az Izland - Magyarország ifi Európa-bajnoki mérkőzésére. Búcsúzóul tettünk még egy túrát a Surtshellíri lávabarlanghokhoz, amelyek szintén lenyűgöztek minket méreteikkel. Az 1970 m hosszú barlang járatainak méretei a magyarországi Baradla barlanghoz hasonlíthatóak. Ezekkel a képekkel búcsúztunk el a szigettől, és repültünk haza a forró és pukkasztó melegbe. E képsorok után bátran mondhatjuk Izlandról, hogy nemcsak a tűz és a jég országa, de a víz országa is, illetve mindez egyben a Csodák Országa. Végezetül ezúton is szeretnék köszönetet mondani támogatóinknak, a UTI-Egom Com Rt.-nek és a esztergomi Polgármesteri Hivatalnak. Gruber Péter