Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-02 / 13. szám

1998. április 2. Esztergom és Vidéke 3 Tisztelt Képviselőjelölt! Az Esztergom 6s Vidéke közszolgálali feladataiból adódóan segítséget kíván nyújtani olvasóinak azzal, hogy az április 30-ai száma mellékleteként egyegy teljes oldalt szentel valamennyi induló országgyűlési képviselőjelölt bemutalásának, melyet neveik ABC-sorrendjében tervezzük. Ezeken az oldalakon egységesen az alábbi információkat kívánjuk szerepeltetni: a jelölt fényképe (állókép), életrajzi adatai (max. 20 gépelt sor), politikai,erkölcsi hitvallása,és válaszai lapunk alábbi kérdéseire: 1. Milyen elgondolásai vannak a települések iparának és mezőgazdaságának fejlesztésére? 2. Milyen támogatásokkal és hogyan kívánja fejleszteni az egyes települések arculatát, kereskedelmi cs szolgáltatóipari ellátását, közlekedését? 3. Mit kíván tenni környezetünk védelméért? 4.) Mit tudna tenni a térség idegenforgalmának fejlesztése érdekében? 5.) Hogyan segítené elő a lakosság életszínvonalának emelését, az oktatás és a közművelődés fejlesztései, a kisebbségek jogainak érvényesítését? 6.) Hgyéb tervei, elképzelései? Az anyagot - mely nem lehet több száz gépelt, 60 leütéses sornál, s melyben a kérdéseket nem kell megismételni, csak a számozást - kérjük lapunk címére (Esztergom, Szabadidőközpont, Bajcsy-Zs. u. 4./214) legkésőbb április 18-ig eljuttatni. Összeállításában szíveskedjék figyelembe venni az Alkotmány, a sajtótörvény, valamint a személyiségi jogokat szabályozó törvény előírásait. Amennyiben a jelzett napig az Ön anyaga nem érkezik be, vagy ütközik a fenti elvárásokkal, a kö/Jéslől sajnálatos módon cl kell tekintenünk.Hz a közlés ingyenes, ám amennyiben más időpontban egyéb információkat is kíván közölni, azt politikai hirdetésként, a reklámokra vonatkozó szabályok szerint van módunkban közölni. Tisztelettel: Hcnczc Cs, Atilla főszerkesztő Egészségügyi fórum Március 26-án délután Egészséges lesz-e a jövő nemzedéke? címmel rendeztek fórumot a Szabadidőközpontban. Dr. Gógl Árpád belgyógyász professzor, az Orvosi Kamara korábbi elnöke tartotta az első előadást. Bevezetőjében egykori tanárára, Helényi professzorra hivatkozott, aki az egyetemen a „jó minőségű, hosszú élet" feltételeit tanította. Közel áll ehhez az Egészségügyi Világszervezet programja is, mely a testi, lelki, szociális jólétet hirdeti. Mindéitől a hazai egészségügy még messze lart mondta az előadó -, rendezetlen a szerkezet, kaotikus a finanszírozás. Az iskolákban nem kap kellő teret az egészségtan oktatása, nincs egészségügyi szűrés, és nem úgy kezeljük az egészségünket, mint nagy kincsct. A professzor elmondta, hogy az elimill években tízszeresére emelkedett a májzsugorban szenvedők száma, és elburjánzott az alkoholizmus. Megtudtuk azt is, hogy a magyar lakosság évente 100 milliárd forintot költ gyógyszerre, és ennek 80 százaléka a nyugdíjasokat sújtja. Az előadás végén elhangzott az is, hogy a társadalmi és a gazdasági céloknak összhangban kell lenniük a szociálpolitikával. Dr. Jávor András, korábbi államtitkár az egészségügy pénzügyi hátterét fejtegette. A lehetséges források: a költségvetés, a biztosítási járulék, valamint az állampolgárok pénze. Lehetetlen helyzet, hogy ma hazánkban 3,7 millió kereső fedezze a 10 millió ellátását. Az is hátrány, hogy a nemzeti jövedelemből ma csupán 6,3 százalékot kap az egészségügy a korábbi 8,3 százalékkal szemben. Van azonban megoldás: a jövedéki adóból és a kiegészítő magánbiztosításokból folyhat be pénz. Sok kérdést is megválaszoltak a vendégek, akiknek Latorcai János országgyűlési képviselő köszönte meg közreműködésüket. Pálos Választási fórum Dr. Hargitai Zoltán, az MDF képviselőjelöltje Esztergomban április 3án (pénteken) 18 órakor - a Szabadidőközpontban - tart választási fórumot. Meghívott vendég: dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő. Társadalombiztosítási kötelezettségeinkről (II.) Lapunk március 26-al számában olvashatták, hogy a Mlndszenty iskolában előadást tartott Németh József, a Fővárosi Nyugdíjigazgatóság osztályvezetője. Interjúnk első részében az egyéni vállalkozókat érintő, most pedig a térségünk több mint 600 társas vállalkozását terhelő befizetésekről kérdeztük. - A tulajdonos nem mindig dolgozik. Utána is kell fizetni? -A társas vállalkozásoknál komoly szerepe van a tagok személyes közreműködésének, mivel ehhez kötődik a járulékfizetési kötelezettség. A személyes közreműködést ezért célszerű a társasági szerződésben rögzíteni. A tb-ellcnőrzés során viszont személyes közreműködőnek lek intik az ügyvezetőt, üzletvezetőt még akkor is, ha nem végez munkát. Ezért utánuk akkor is kell járulékot fizetni, ha a tag nem vett fel jövedelmet. A társas vállalkozás a teljes körű biztosítottnak minősülő tagok után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke 39 százalék. A tb-járulék alapja a társas vállalkozó részére kifizetett adóköteles jövedelem. Ennek az összegnek el kell érnie a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A társas vállalkozó 3 százalékos egészségbiztosítási, aki pedig nem tagja a magán-nyugdíjpénztárnak 7 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ezen járulékok összesen viszont limitáltak. Az idén napi 4290 forint, egy évre számítolt összege 1 565 850 a maximum. Ha a tag egy év alatt a felső halárnál magasabb összegű díjat kap, a határt meghaladó rész után már nem kell járulékot fizetni. - Az új nyugdíjtörvénnyel milyen változások járnak? - Ha a társas vállalkozó magánnyugdíjpénztár tagja, 1 százalékos nyugdíjjárulék és 6 százalékos tagdíj fizetésére köteles. A tagdíjat a társas vállalkozó maximum 10 százalékra kiegészítheti. Ha a társas vállalkozás tagja egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel bíró munkaviszonyban is áll, a járulék alapja a ténylegesen felvett jövedelem. Ha a társas vállalkozó több gazdasági társaság tagja, csak egy társaságnál kell legalább a minimálbér után megfizetni a járulékot, a többinél a tényleges jövedelem a járulék alapja. A tag választhatja meg, melyik az a társaság, ahol megfizeti a minimális járulékot. Amennyiben a társas vállalkozónak év közben lesz több jogviszonya vagy éppen megszűnik egy, újra választania kell, melyik után fizeti meg a minimális járulékot. -Milyen esetben fizet hető a baleseti járulék? - A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni a vállalkozás. Ennek alapja a tag részére személyes közreműködés alapján kifizetett járulékalapot képező adóköteles jövedelem. A baleseti járuléknak itt sincs alsó vagy felső határa. - Köszönjük a hasznos tanácsokat! (Pálos) Március Szeszélyes időjárással - álmosító nyári meleggel, majd gyümölcs tizedelő faggyal - köszöntött be az idén a tavasz. Virágzó demokráciánk szeszélyek nélküli érettséggel viseltetett forradalmunk és szabadságharcunk 150. évfordulóján. A pártok esélyt adtak arra, hogy másfél éves eseménysorozattal ünnepeljük a szabadságharc eseményeit, ősszel Esztergomban - állami támogatásból megújulhat a honvédsírokat őrző szentgyörgymezei temető, Dorogon májusban olyan történelmi konferenciát rendezhetnek, amely az országos rendezvénysorozat fontos része. A páriámén ti ülésteremben jó volt hallgatni Petőfi A Nemzetgyűléshez című versét avatott előadásban. Jó lett volna ünnepi hangulatban zárni a rendszerváltás utáni második országgyűlési ciklust. Az utolsó plenáris napon még fontos törvények beiktatására került sor, pl. gyógyszertörvény, sporttörvény, a fogyatékosok jogairól szóló törvény. Sajnos a törvényhozás nem talált jó megoldást a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére. Érdekesség: ahol az ünnepi ülésen Koncz Gábor szavalhatott, nem kapott szót Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke az őt érintő törvény zárószavazása előtt. A parlamenti időszak befejezését, az ünnepi hangulatot alig befolyásolta a kopogtató cédulák gyűjtése. Csendesen, álmosan kezdődött a választási kampány is. Már látható, jó döntés volt a kampányidőszak rövidítése és a kampánycélra költhető pénzek jelentős csökkenése. 1994-ben a legkisebb parlamenti párt - saját bevallása szerint 22 millió forintot költött egy képviselői helyre, idén jelöltenként 1 milliót költhetnek büntetlenül a pártok A jövőnk szempontjából is különleges hónap vár ránk. Heteken belül az amerikai szenátus több európai ország után jóváhagyja csatlakozásunkat a legerősebb katonai csoportosuláshoz, a NATO-hoz. E szervezet fennállása óta egyetlen tagállamát sem támadta meg idegen hatalom, ezért az ide települő külföldi tőke biztonságérzete tovább nő, amely újabb befektetésekben, munkahelyekben jelentkezhet. A legfontosabb számunkra a hónap utolsó napján történik, mert megkezdődnek a tárgyalások az Európai Unióba való felvételünkről. Vége a barátságos politikai gesztusoknak, a váll veregető üres támogató szavaknak. Az Unió és Magyarország valóságos érdekütközésére számíthatunk. Pénzről, támogatásról, termelési mennyiségekről tárgyalnak Diplomatáinkon múlik gazdasági, szociális, kulturális és biztonsági szempontjaink hatékony érvényesítése. Hazánk az egyetlen csatlakozás előtt álló ország, amely több árut és szolgáltatást ad el az Uniós országoknak, mint amennyit ők nekünk. Sok nehéz év áll mögöttünk Hét a rendszerváltás előtt, hét a rendszerváltás után - amíg folyamatosan csökkent az életszínvonal. Bár az integrációs jövő, gazdasági eredményességünk az évezred első évtizedérc jövedelmünkben és életstílusban is „Európát" ígér, ez csak lehetőség, amellyel nekünk kell jól sáfárkodni. Esztergomnak alkalmassá kell válnia az integrációs ismeretek megszerzésére, inert csak ekkor képes az Uniós források befogadására. dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő