Esztergom és Vidéke, 1997

1997-03-20 / 12. szám

96 Esztergom és Vidéke 1997. március 27. HAZUNK TAJA BARKASZENTELES A BAZILIKABAN Március 23-án 10.30 órakor a Bazilikában barkaszentelést és virágvasárnapi szentmisét tart dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. KERTBARÁT KALENDÁRIUM Az elfelejtett eperfák Az eperfa régebben az egész országban elterjedt, kedvelt gyümölcsfa volt. Lényegében két fajtája ismert. Az fehér eperfa 10-15 méter magasra megnövő, kerekded formájú fa. Jó ízű, édes termése fehér vagy lilásfehér színű. Szeszfőzésre is igen alkalmas, de gyümölcsét a sertés és baromfi is szívesen fogyasztja. Fája igen kemény, időálló, szerszám- és hordókészítésre, valamint finom esztergályos munkákra is alkalmas. Egyes vidékeken szederfának nevezik. A fekete eperfa 8-10 méter magasra nő, koronája lapított gömb alakú, merev, tömött ágrendszerrel. Hívják savanyú vagy spanyol szedernek is. Gyümölcsét frissen is fogyasztják, de gyümölcslevet, lekvárt, pálinkát is készítenek belőle. Termése feketére érve festőlevű, vörösbor készítésére is használják. (Ha valakinek van e fajtából, kérjük közölje szerkesztőségünkkel!) A két világháború között ültetett ligetek és az utakat szegélyező eperfasorok kedveztek a selyemhernyó-tenyésztésnek. (1938-ban például alkalmi munkaként csaknem 20 ezer család foglalkozott az eperfalevél-faló hernyók tenyésztével. 10 év átlagában évente 500 ezer kilónyi gubót értékesítettek az egy hónapnál alig továbbtartó munkára e vállalkozók.) Néha manapság is felmerül a selyemhernyó-tenyésztés gondolata, csakhogy rég kivágták az eperfákat, és a selyemgombolyító üzemek is megszűntek már. Gyermekkoromban Esztergomban és környékén még nagyon sok eperfa volt, ott sorakoztak az esztergomi, tokodi, kesztölci út mentén. E vidék népe is foglalkozott a selyemhernyó-tenyésztéssel. Az amerikai fehér szövőlepke kártétele vetett véget e hasznos tevékenységnek. Ma már csak a szentgyörgymezeti utcákban láthatunk még több öreg hírmindót a régi eperfákból. Klotz József Tippek, trükkök, tanácsok Fűszernövényeink + Sok növény van, amely kiváló ízesítő, s ráadásul mindenki maga is nevelhet (kiskertekben, ládikákban, cserepekben) belőlük, így mindig kéznél vannak. Ezzel nagymértékben meg tudjuk oldani egészévi fűszerellátási gondjainkat. Sajnos azonban a legtöbb háziasszony nem ismeri a fűszernövények tárolási és konzerválási lehetőségeit, s így e növények kárbavesznek. A legjobb tárolási módszerek a szárítás, a sózás, a hűtés és a savanyítás. Fontos! A szárított fűszereket nem szabad az étellel együtt főznünk, hanem csak tálalás előtt kell hozzáadni, vagy esetleg csak közvetlenül azelőtt, hogy levettük a tűzről. Sokunk tanácstalanul és idegenül viszonyul a fűszernövények használatához, pedig nem mondhatunk le róluk, mert ezekkel új ízt, aromát, pikantériát vihetünk mindennapi, egyhangú étrendünkbe. * Fűszernövényeink közül a rozmárig érdemel elsősorban figyelmet. Hajtásairól letépett levelei frissen is hasznosíthatók, megszárítva pedig jól záródó edényben és száraz helyen tárolhatók. Morzsolt levelei keserű aromás ízűkkel leginkább a francia és az olasz ételek nélkülözhetetlen fűszere. Kiválóan alkalmas pácok szószok, mártások, vadas és szárnyas sültek, gombás készítmények ízesítésére, különösen zsályával és hagymával együtt. Nyersen vagy száraz állapotban fürdővízbe téve illatosító, frissítő, sőt még gyógyászati hatása is van. + A bazsalikom a kertek kedvelt, ülatos növénye. Megszárított és apróra morzsolt virágos, leveles hajtásai szintén sokoldalúan hasznosíthatók. Szegfűszegre emlékeztető, érdekes ízű, fanyar illatú fűszer, mely levesek, fehérbab-főzelékek, saláták, pácok, mártások, sültek és halételek kiváló ízesítője. Gyógy hatása is ismert, tea formájában kiválóan alkalmas étvágygeijesztőnek, köhögés csillapítására, vízelhajtónak felfúvódás ellen. + A metélőhagyma, azaz a snidling közismert ízesítő, viszont csak nyers állapotban és frissen használhatjuk. ízletes fűszerezője a bab-, burgonya-, borsó-, hús- és különböző halételeknek, valamint a tojásfélék, saláták, mártások, levesek kiváló ízesítője, ezenkívül nagyszerű étvágygerjesztő és gyomorerősítő is, de ilyenkor nem szabad az ételbe főzni, ugyanis zsenge, finom íze elillan. Csak tálaláskor szóljuk meg vele ételeinket. (Folytatjuk) MÁRCIUS IDUSÁN - Erős Sanyi bácsi, az utolsó hajdú •KB^i?® Ifm^M jflvl n , R815 1 ^ < Gasztronómiai barangolások Velős tokány A bulgáriai Neszebárban ízleltük meg ezt a csodálatos ételt - igaz, ott birkából készítették. Hazaérkezve kipróbáltam, először marha-, később sertéshúsból. így még finomabb volt. Ez utóbbi receptjét írom most le Önöknek: 1/2 kg sertésvelőt sós, vegetás vízben pár percig főzünk, majd leszűrjük, megtisztítjuk hártyájától s diónyi darabkákra vágjuk. Kb. 5 dkg vékonyra szeletelt füstölt szalonnát 1 fej apróra vágott vöröshagymával halványra pirítunk, hozzáadunk 1/2 kg csíkokra metélt sovány sertéshúst, átsütjük, sóval, borssal ízesítjük, majd rátesszük a velődarabokat. Egy üveg konzervlecsót öntünk rá végül, s együtt főzzük kb. 10 percig. Köretnek hasábburgonyát adunk hozzá, és vegyes savanyúsággal tálaljuk. Nagyon ízletes, laktató étel, ünnepi asztalra való. K-Sz.E. Kvíz-vonat — XV. állomás: MAROSVÁSÁRHELY 1. A középkorban Székelyújvásár, majd Székelyvásárhely volt a neve. Melyik évben kapta Marosvásárhely mai nevét? a. 1316-ban b. 1520-ban c. 1616-ban d. 1659-ben 2. Petőfi Sándor ebben az épületben írta utolsó levelét feleségének 1849. július 30-án. e. Hargita Szálló f. Apolló Palota g. Teleki-ház h. Görög-ház 3. A Maros-hidat - mely 63 méter hosszú és 8 méter széles - Bodor Péter építette. Milyen anyagból? i. fából (vasszögek nélkül) j. acélból k. alumínium elemekből 1. terméskőből 4. Kb. 40 ezer kötet könyvet gyűjtött össze. E gyűjtemény, melyet a róla elnevezett könyvtárban őriznek, világhírűvé tette nevét. Ki ő? m. A Bolyai-testvérpár n. Dósa Elek o. Gheorghe Sincai p. Teleki Sámuel 5. Mi a Vásárhelyi Hitvallás? r. Az 1937 októberi Vásárhelyi Találkozó határozata, melyet Tamási Áron fogalmazott meg. s. Az első vásárhelyi magyarnyelvű újság, melyet Balogh Edgár szerkesztett. t. A Kemény Zsigmond Társaság forradalmi kiadványa. v. Apáczai Csere János 1654-ben kiadott műve, melynek egyetlen példányát a Bolyai Tudományos Könyvtár őrzi. A megfejtéseket a jövő hét péntekéig kérjük beküldeni a szerkesztőség címére.