Esztergom és Vidéke, 1997

1997-03-20 / 12. szám

96 Esztergom és Vidéke 1997. március 27. HAZUNK TAJA BARKASZENTELES A BAZILIKABAN Március 23-án 10.30 órakor a Bazilikában barkaszente­lést és virágvasárnapi szentmisét tart dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. KERTBARÁT KALENDÁRIUM Az elfelejtett eperfák Az eperfa régebben az egész or­szágban elterjedt, kedvelt gyü­mölcsfa volt. Lényegében két fajtá­ja ismert. Az fehér eperfa 10-15 méter ma­gasra megnövő, kerekded formájú fa. Jó ízű, édes termése fehér vagy lilásfehér színű. Szeszfőzésre is igen alkalmas, de gyümölcsét a ser­tés és baromfi is szívesen fogyaszt­ja. Fája igen kemény, időálló, szer­szám- és hordókészítésre, valamint finom esztergályos munkákra is al­kalmas. Egyes vidékeken szederfá­nak nevezik. A fekete eperfa 8-10 méter ma­gasra nő, koronája lapított gömb alakú, merev, tömött ágrendszerrel. Hívják savanyú vagy spanyol sze­dernek is. Gyümölcsét frissen is fo­gyasztják, de gyümölcslevet, lek­várt, pálinkát is készítenek belőle. Termése feketére érve festőlevű, vörösbor készítésére is használják. (Ha valakinek van e fajtából, kérjük közölje szerkesztőségünkkel!) A két világháború között ültetett ligetek és az utakat szegélyező eperfasorok kedveztek a selyem­hernyó-tenyésztésnek. (1938-ban például alkalmi munkaként csak­nem 20 ezer család foglalkozott az eperfalevél-faló hernyók tenyészté­vel. 10 év átlagában évente 500 ezer kilónyi gubót értékesítettek az egy hónapnál alig továbbtartó munkára e vállalkozók.) Néha manapság is felmerül a se­lyemhernyó-tenyésztés gondolata, csakhogy rég kivágták az eperfákat, és a selyemgombolyító üzemek is megszűntek már. Gyermekkorom­ban Esztergomban és környékén még nagyon sok eperfa volt, ott so­rakoztak az esztergomi, tokodi, kesztölci út mentén. E vidék népe is foglalkozott a selyemhernyó-te­nyésztéssel. Az amerikai fehér szö­vőlepke kártétele vetett véget e hasznos tevékenységnek. Ma már csak a szentgyörgymezeti utcákban láthatunk még több öreg hírmindót a régi eperfákból. Klotz József Tippek, trükkök, tanácsok Fűszernövényeink + Sok növény van, amely kiváló ízesítő, s ráadásul mindenki maga is nevelhet (kiskertekben, ládikákban, cserepekben) belőlük, így mindig kéznél vannak. Ezzel nagymértékben meg tudjuk oldani egészévi fűszerellátási gondjainkat. Sajnos azonban a legtöbb háziasszony nem ismeri a fűszernövények tárolási és konzerválási lehetőségeit, s így e növények kárbavesznek. A legjobb tárolási módszerek a szárítás, a sózás, a hűtés és a savanyítás. Fontos! A szárított fűszereket nem szabad az étellel együtt főznünk, hanem csak tálalás előtt kell hozzáadni, vagy esetleg csak közvetlenül azelőtt, hogy levettük a tűzről. Sokunk tanácstalanul és idegenül viszonyul a fűszernövények hasz­nálatához, pedig nem mondhatunk le róluk, mert ezekkel új ízt, aromát, pikantériát vihetünk mindennapi, egyhangú étrendünkbe. * Fűszernövényeink közül a rozmárig érdemel elsősorban figyelmet. Hajtásairól letépett levelei frissen is hasznosíthatók, megszárítva pedig jól záródó edényben és száraz helyen tárolhatók. Morzsolt levelei keserű aromás ízűkkel leginkább a francia és az olasz ételek nélkülözhetetlen fűszere. Kiválóan alkalmas pácok szószok, mártások, vadas és szárnyas sültek, gombás készítmények ízesítésére, különösen zsályával és hagymával együtt. Nyersen vagy száraz állapotban fürdővízbe téve illatosító, frissítő, sőt még gyógyászati hatása is van. + A bazsalikom a kertek kedvelt, ülatos növénye. Megszárított és apróra morzsolt virágos, leveles hajtásai szintén sokoldalúan hasznosíthatók. Szeg­fűszegre emlékeztető, érdekes ízű, fanyar illatú fűszer, mely levesek, fehér­bab-főzelékek, saláták, pácok, mártások, sültek és halételek kiváló ízesítője. Gyógy hatása is ismert, tea formájában kiválóan alkalmas étvágygeijesztő­nek, köhögés csillapítására, vízelhajtónak felfúvódás ellen. + A metélőhagyma, azaz a snidling közismert ízesítő, viszont csak nyers állapotban és frissen használhatjuk. ízletes fűszerezője a bab-, burgonya-, borsó-, hús- és különböző halételeknek, valamint a tojásfélék, saláták, már­tások, levesek kiváló ízesítője, ezenkívül nagyszerű étvágygerjesztő és gyo­morerősítő is, de ilyenkor nem szabad az ételbe főzni, ugyanis zsenge, finom íze elillan. Csak tálaláskor szóljuk meg vele ételeinket. (Folytatjuk) MÁRCIUS IDUSÁN - Erős Sanyi bácsi, az utolsó hajdú •KB^i?® Ifm^M jflvl n , R815 1 ^ < Gasztronómiai barangolások Velős tokány A bulgáriai Neszebárban ízleltük meg ezt a csodálatos ételt - igaz, ott birkából készítették. Hazaérkezve kipróbáltam, először marha-, ké­sőbb sertéshúsból. így még fino­mabb volt. Ez utóbbi receptjét írom most le Önöknek: 1/2 kg sertésvelőt sós, vegetás vízben pár percig főzünk, majd le­szűrjük, megtisztítjuk hártyájától s diónyi darabkákra vágjuk. Kb. 5 dkg vékonyra szeletelt füs­tölt szalonnát 1 fej apróra vágott vöröshagymával halványra pirí­tunk, hozzáadunk 1/2 kg csíkokra metélt sovány sertéshúst, átsütjük, sóval, borssal ízesítjük, majd rá­tesszük a velődarabokat. Egy üveg konzervlecsót öntünk rá végül, s együtt főzzük kb. 10 percig. Köretnek hasábburgonyát adunk hozzá, és vegyes savanyúsággal tá­laljuk. Nagyon ízletes, laktató étel, ünnepi asztalra való. K-Sz.E. Kvíz-vonat — XV. állomás: MAROSVÁSÁRHELY 1. A középkorban Székelyújvá­sár, majd Székelyvásárhely volt a neve. Melyik évben kapta Marosvá­sárhely mai nevét? a. 1316-ban b. 1520-ban c. 1616-ban d. 1659-ben 2. Petőfi Sándor ebben az épü­letben írta utolsó levelét feleségé­nek 1849. július 30-án. e. Hargita Szálló f. Apolló Palota g. Teleki-ház h. Görög-ház 3. A Maros-hidat - mely 63 mé­ter hosszú és 8 méter széles - Bo­dor Péter építette. Milyen anyag­ból? i. fából (vasszögek nélkül) j. acélból k. alumínium elemekből 1. terméskőből 4. Kb. 40 ezer kötet könyvet gyűjtött össze. E gyűjtemény, me­lyet a róla elnevezett könyv­tárban őriznek, világhírűvé tette nevét. Ki ő? m. A Bolyai-testvérpár n. Dósa Elek o. Gheorghe Sincai p. Teleki Sámuel 5. Mi a Vásárhelyi Hitvallás? r. Az 1937 októberi Vásárhelyi Találkozó határozata, melyet Tamá­si Áron fogalmazott meg. s. Az első vásárhelyi magyar­nyelvű újság, melyet Balogh Edgár szerkesztett. t. A Kemény Zsigmond Társaság forradalmi kiadványa. v. Apáczai Csere János 1654-ben kiadott műve, melynek egyetlen példányát a Bolyai Tudományos Könyvtár őrzi. A megfejtéseket a jövő hét pén­tekéig kérjük beküldeni a szer­kesztőség címére.

Next

/
Thumbnails
Contents