Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-09 / 41. szám

Esztergom és Vidéke 1997. október 9 li Barcsai Tibor grafikája Köszöntjük a 60 éves Barcsai Tibort! Október 7-én ünnepelték barátai és tisztelői 60. születésnapján Barcsai Tibor festőművészt, ám már 3-án, kiállításának megnyitóján a nagyközönség is köszöntötte őt. In memóriám Felvidék címmel válogatta össze 35 darabból álló tárlatát, a főhelyen a hatalmas olajképpel, Ungvár távoli látképével, Ciffel, a szeretett skót juhászkutyával, Mirci-Murci kandúrral és a művész önarcképével. Horváth Béla múzeumigazgató megnyitójában köszöntötte a művészt, a barátot, aki 30 évvel ezelőtt települt át Ungvárról. Polgári foglalkozása idegenvezető és tolmács, jó humorát, életkedvét sokan megismerték a három évtized alatt. Két történettel is szolgált mindannyiunk örömére: Még 1975-ben történt, amikor Berezvay Balázzsal és a Pirchala testvérekkel Lengyelországba utazott. Már Krakkóban jártak, amikor egy benzinkúthoz kanyarodtak tankolni. Tibor szórakozottságában és mámorában odanyújtotta a kutasnak kezelni magyar útlevelét. A másik történet Leningrádhoz kötődik. Espooból hazafelé jövet három napot töltött az esztergomi küldöttség a cári városban. Tibor már az első nap eltűnt. Mindenütt keresték, s csupán az indulás előtti percekben akadták rá a repülőtéren. Azt kérdezte a többiektől: mikor érünk már Esztergomba? Itt érzi jól magát az ősi Vár falai alatt, a Duna-parton, a kiskocsmákban. Mindenhol akad barátja, soha sincs egyedül. Akiállítás megnyitóján dr. Könözsy László polgármester emléklapot adományozottá művésznek. Mi jókívánságainkkal csatlakozunk:Tibor, Isten éltessen sokáig! (Pálos) Lévai Ádám grafikái a Duna Múzeumban Október 3-án nyílt meg a Duna Múzeumban Lévai Ádám tatai grafikusművész tárlata., Az átváltozás pillanatai" címet viseli a kiállítás, mert a művész születéssel és a halállal foglalkozik a képein. „A keletkezés és az elmúlás misztériuma minden igazi művészet megkerülhetetlen problémája" — mondta Kaposi Endre művésztanár megnyitójában. - „Lévai Ádámot varázslónak kell tekintenünk, mert rajztudása, grafikai technikája káprázatos... Lényegileg 6 egy képekben gondolkodó, képekben író alkotó, aki egy-egy témát rajztollának nyársára húzva addig forgat fantáziájának parazsán, míg minden ízében ropogósra sül. Akkor aztán rendez egy kiállítást, mondván: Hölgyeim és Uraim tálalva van. Kérem Önöket, fogyasszák egészséggel." Lévai Ádámnak a közelmúltban volt sikeres kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában, a tatai Várban és a Képzőművészeti Főiskolán. Mostani tárlata november 2-áig tekinthető meg. Csúcstechnika - pályázatok útján Szeptember 26-án késő délután „rendhagyó sajtótájékoztatóra" gyűltek össze Kertvárosban a Hell J.K. Műszaki Szakközépiskolában a médiák képviselői. Meghívást kaptak a tájékoztatóra a megyei önkormányzat, a megyei Közigazgatási Hivatal vezetői és a komárnói testvériskola tanárai is. Kora Antal iskolaigazgató örvendetes hírrel lepte meg a meghívottakat: elmondta, sikeres pályázatuk nyomán több mint 100 000 ECU értékű PHARE-támogatást kapott az iskola az elmúlt hónapokban. A korszerű számítógépekkel, precíziós mérőműszerekkel, elektronikai szerszámkészletekkel, univerzális generátorokkal, a vezérléstechnika számos értékes gépével öt tantermet rendeztek be. Kaptak ezen kívül a Suzuki Rt-től egy Swift személygépkocsit oktatási célra. Szakképzési alapból jutottak hozzá forgácsoló- és marógépekhez, s mindezekhez még saját erőből vásároltak 2,5 millió forintért egy használt TC 3-as megmunkáló-központot Diósgyőrből. A Megyei Munkaügyi Központ pályázatán pedig 1,8 millió forint értékben a fenti gépek üzemeltetéséhez nyert el hasznos szoftvereket az iskola. A közeli hetekben érkezik még 10 darab internetes gép - állami támogatásként. Ezekkel együtt több mint 60 darab korszerű komputer szolgálja a tanulók műszaki oktatását. Áz igazgató és munkatársai büszkén mutatták meg a vendégeknek az új szerzeményeket, magyarázták el használatukat, jelentőségüket Gratulálunk a HeU szakközépiskolának a PHARE-támogatás elnyeréséhez, és kívánjuk, használják minél eredményesebben, hasznosabban tanulóik korszerű képzésében! (Majdnem) kész a Zenede! Október 2-án koradélután ünnepélyes műszaki átadásra gyűltek össze az érintettek és a sajtó képviselői a Zeneiskola impozáns épületénél. Az „ünnepség" még a vártnál is szerényebbre sikeredett, egyrészt mert az épület felső szintjén még vannak befejezetlen termek, folyosórészek, másrészt mivel, úgy tűnik, a Zenede vezetői sem tekintik igazán "ünnepelni valónak" az eredményt A szakmai átvevők Táki Éva műszaki csoportvezető irányításával mindenesetre regisztrálták az elvégzett munkát, a hátralevő tennivalókat Dr.Könözsy László polgármester méltatta azt a 15 éves munkát melyet Reményi Károly igazgató kezdett el, s amely pénz hiányában csak igen lassan haladhatott, s még ma sem tekinthető befejezettnek. Megköszönte Mujdricza Ferenc tervező és Éber Károly építési vállalkozó kitűnő munkáját s kifejezte azt a reményét hogy a szükséges támogatást a munkák befejezésére mielőbb megszerzi a város. E reményét az intézmény igazgatója is osztotta, s biztosította a jelenlévőket, a Zenede az egyre javuló képzési feltételeket igyekszik minél jobban hasznosítani városunk zenei életének, zenei műveltségének fejlesztése érdekében. Gyermekrajzok a Sziget Galériában A Gyakorló iskola kis képzőművészei Bangó Miklós szakkörvezetó irányításával nyári alkotótáborban vettek részt Pálkövén. A tanulók ott készített képeit tekinthették meg az érdeklődők a Sziget Galéria kiállításán. A tárlatot Sipos Imréné igazgató nyitotta meg. Közreműködött az iskola kamarakórusa. Nemere István REJTEKUTAK (14) A sövény Tisztán emlékszem, hogyan született. Mert nem lett csak úgy ridegen, ahogyan a tárgyak lesznek egyik napról a másikra Á sövény élőlény, tehát született. Több mint húsz éve, odaköltözésemet követő tavaszon néztem a gyér drótkerítést. Csúnya volt és gyenge. Sövény kéne ide, született meg a nagy ötlet. Akkor még csak szakkönyvből tudtam meg, hogy nemesfagyai lenne a legalkalmasabb. Kerestem hát Ma is emlékszem a város túlsó végén arra a házra, ahonnan hoztuk. Kicsik voltak a tövek, akár a paprikapalánták, tán ötven darab. Nem mindegyik eredt meg, de a többség hősiesen helytállt Szenttamás agyagos földjében. Amely oly kevés növényt tűr meg. Árkot ástam, besorjáztak kettesével, ahogyan a szakkönyvekben rajzolták a mintát. Tavasz volt, jólesett a föld szaga Evilágon az egyik legcsodálatosabb illat Kicsik voltak még a növények, gyökereik vízzel bőven locsolt föld sáros réseiben tapogattak. Megeredtek, és ma már több mint húszéves a fagyalösvény. Megnőtt volna embermagasra - de nem hagytuk. Amikor először kellett nyírni, formálni, remegett a kezem. Hiszen olyan vékonyak és ágaskodóak voltak! Nőttek volna esztelen, boldog tobzódással, ahogyan csak fiatal növény, fiatal állat örül az életnek. Vágni kellett, formázni is, nehogy szétterjedjen parttalanul, kiszorítson bennünket a kertből. Ma már megszokta a fegyelmet, az évi három vágás nem árt neki. Hiszem én. De megtudhatom-e valaha, mit érez a növény, ha a közelben megcsattan egy kertészolló? Nem állat az, nem menekülhet, gyökere egyben a háza is. Gyönyörűen zöldellnek, feszes soruk télen is alig bámul. Néha túl nagy hó esik rá, súlya alatt behajlik egy-egy ág. Ha időben észreveszem, kimegyek, lesöpröm, és az ágak visszapattannak eredeti helyükre. Ilyenkor jó cinkosok vagyunk, közös az ellenség. Talán megbecsülik, hogy gondolok rájuk. Feledékenységem, elfoglaltságom miatt néha túl keményre szárad a föld a töveknél. Ma már biztosan állnak lábukon, egymába kapaszkodtak. Ha vödörszám viszem a vizet, vagy csőből kapják, mindig szórok a levelekre is. Hadd csöpögjön utána még órákon át, az esti félhomályban, már naptalan hűvösségben. Hadd igyanak a fagyaibokrok, és kicsiny ágaikkal hadd tartsák egymást továbbra is. Őrök ők, nyugalmunk őrizői, hangtalan barátok éjjel és nappal. •wppwiü'i-y