Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-09 / 41. szám

1997. október 9. Esztergom és Vidéke BIZOTTSÁGI KÖRKÉP Városunk önkormányzatának munkáját öt bizottság segíti. Ezek részint a képviselő-testület tagjaiból, részint külső szakemberekből tevődnek össze. Rendszeresen üléseznek, vizsgálják, véleményezik mindazokat a kérdéseket, melyek szakterületükhöz tartoznak. Többnyire e bizottságok terjesztik a képviselő-testület elé döntéshozatalra az önkormányzati ülések napirendi pontjait. A bizottságok munkáját az általuk választott elnökök irányítják. Most induló sorozatunkban őket keresi fel munkatársunk, hogy megismerje s az olvasókkal is megismertesse e testületek tevékenységét. E bizottság az egyetlen, amely nem állandó elnököt választott, hanem évente más-más tagjára bízza e tisztséget. Két éve Bánhidy László, tavaly Paál Anikó volt az elnök. Az idén Miavecz Jenő látja el e tisztet. Ót kerestem fel dorogi munkahelyén. - Melyek azok az aktuális feladatok, amikkel jelenleg foglalkozik az Oktatási Bizottság? - teszem fel az első kérdést, miután vendéglátóm hellyel kínál barátságos irodájában. - Komoly feladat előtt állnak iskoláink. Meg kell tervezniük a Nemzeti Alap-Tantervhez kapcsolódó helyi pedagógiai programjaikat, az ezekkel összefüggő tantárgyi óraszámokat. Ez olyan választási szabadságot ad a tantestületeknek, amely eddig nem volt meg, s amellyel élni, a lehetőségekkel helyesen gazdálkodni nem lesz könnyű. Bizottságunk feladata, hogy mérlegelje az iskolai terveket, határt szabjon az esetleges túlzott vágyaknak, s a képviselő-testület elé terjessze elfogadásra azt az oktatási koncepciót, mely évtizedekre meghatározhatja majd egy-egy iskola arculatát. - Miben jelentkezik az iskoláknál ez a választási szabadság? - A NAT meghatároz egy oktatási minimumot, ehhez egy alapóraszámot rendel, ami - a nyolc évfolyam összeségét tekintve - 20 órával kevesebb, mint az eddigi jóváhagyott óraszám. Mi - a pedagógusokkal együtt - azt szeretnénk, hogy az iskolák visszakapják ezt a 20-20 órát.Ezen kívül plusz órákat kívánunk biztosítani azon kiemelt, az adott iskola számára fontos tárgyak tanítására, amelyek megadják majd az iskola profilját, amelyektől egyedi lesz majd egyegy iskola. - Lehet már tudni valamit az iskolák terveiről? - Hogyne. Szinte mindegyik általános iskola kiemelten kívánja kezelni az idegennyelv-oktatást. Ez egyrészt választhatóságot, másrészt a kiscsoportos foglalkozás bevezetését jelenti. Ugyancsak minden iskola szerepelteti tervei között az informatikai képzést. Ezt abban a reményben teszik, hogy jövőre a minisztérium beindítja azt az általános iskolai számítógéppark-fejlesztést, amelyet a középiskolákban sikeresen megoldott. Korszerű felszereltséggel jelenleg csak a kertvárosi általános iskola rendelkezik, a többi alapfokú oktatási intézménynél összesen sincs több 16 darab számítógépnél, ezek zöme is eléggé elavult. - Mi az, amiben eltérnek az egyes iskolák tervezett programjai? - Az Arany János iskolában az etnikai kisebbséggel való kiemelt foglalkozás az elsődleges cél. ABalassában a már elkezdett idegenforgalmi képzést kívánják továbbfejleszteni. A József Attilában komplex művészeti nevelést terveznek, amelyben szerepel drámapedagógia, képzőművészet, kézművesség, sőt még a gitár is; ezen kívül a középiskolai felkészítésre kívánnak magasabb óraszámot forkapnák. - Tudja-e befolyásolni a város a megyének átadott középiskolák helyzetéti - A megyei közgyűlés hagyja jóvá a megyei fenntartású intézmények költségvetését és pedagógia programját is. Mivel e testületben sokan vagyunk e környékről, megfelelő „lobbizással" befolyásolni tudjuk a döntést. Persze saját hatáskörünkben is tehetünk egyet s mást. Ilyen például a Duna-parti iskolatömb helyzete. Itt olyan szűkös körülmények között folyik a tanítás - főleg a még városi fenntartású kereskedelmi szakközépiskolában -, hogy mindenképpen segítenünk kell. -Milyen egyébb távlati elgondolásokkal foglalkoznak? - Fontosnak tartja bizottságunk, hogy egy helytörténeti olvasókönyv készüljön a városról az esztergomi, a városban tanuló 5-12. osztályos gyermekek számára, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy már gyermekkorban kialakítsuk a város iránti tudatos, cselekvő. egyúttal kritikus tiszteletet, szeretetet, a valódi lokálpatriotizmust. Véleményünk szerint a könyv AZ OKTATASI BIZOTTSÁG dítani humán-reál bontásban. A Petőfi iskola megtartja ének-zenei tagozatát, emellett kiemelten kezelik a rajzoktatást, sőt a népitánccal is megpróbálkoznak. A Somogyiban a vizuális nevelés kap az eddiginél nagyobb hangsúlyt az idegennyelvi képzés mellett. Ha e fenti programokat elfogadjuk, kialakul egy jó városi oktatási szerkezet, s így beiratkozáskor a szülők a pedagógus személyisége, mint meghatározó tényező mellett figyelembe tudják venni az iskola irányultságát is. - Mit kíván hozzátenni a bizottság az iskolai programokhoz? - Javasoljuk az iskoláknak a mindennapos testnevelést. Ez heti négy testnevelési órával, plusz egy vagy több sportdélutánnal megvalósítható. - Milyen gondok foglalkoztatják még jelenleg az Oktatási B izottságot? - Mint az előbbiekből kiderült, az általános iskolák közül a Gyakorló és a Mindszenty nem tartozik a város fennhatósága alá, feléjük csak javaslatokkal élhetünk. Ugyanez a helyzet a megyének átadott középiskolákkal is. A még városi fenntartású iskolák közül újabb három átadásáról tárgyalunk jelenleg. A Berzeviczyt, a Montaghot - melynek különben éppen e napokban volt a műszaki átadása - és a Zeneiskolát - amely, úgy tűnik, végre szintén elkészül műszakilag szeretnénk átadni a megyének, mivel a működtetésükre nincs elegendő pénzünk. Persze, a megyének se sok van, ennek ellenére a Montagh iskolát, amely a napokban költözik be az új épületegyüttesbe, átvennék működtetésre, ha a tulajdonjogot is megmegjelentetésének anyagi forrását a városnak magának kell előteremteni. Ezzel az ötlettel a történelemtanárok egyetértenek, és az anyag összeállítását Meggyes Miklósné tanárnő vezetésével magukra vállalták. Másik tervünk, hogy hagyománnyá tegyük városunkban a kiemelkedő munkát végző pedagógusok városi szintű elismerését. Ez persze elsősorban pénzkérdés, és sajnos, jelenleg nem duskálunk a forintokban. Ráadásul úgy gondolom, hogy az oktatás, de ugyanígy a kultúra és az idegenforgalom sem kapja meg az elvárható támogatást. Persze ez a koncepciótlanságból is fakad. Sajnos 1994 óta nincs a városnak főállású alpolgármestere sem, aki gazdája lehetne többek között e területnek is. Mindezek következményeként (is) a támogatás gyakorta csak a deklaráció szintjén valósul meg. -Mi is örülnénk, ha sikerülne több támogatást kiharcolniuk a képviselőtestülettől a város oktatásügyének fejlesztése érdekében. Milyen célkitűzései vannak még az Oktatási Bizottságnak? - Állandó célunknak tartjuk, hogy az oktatási intézményekről érkező jogos igényeket el tudjuk fogadtatni az önkormányzattal. Higgyék el, jól ismerjük a problémákat, és el is tudjuk dönteni, mi az indokolt kérés, és mi nem. Hiszen a mi bizottságunk az egyetlen, amelynek az összes tagja a szakmában dolgozik vagy legalábbis ez a végzettsége. - Tudunk-e befejezésül valami biztatót mondani az olvasóknak? - Már ebben az évben is történt előrelépés. 1990 óta bizottságunk szívós munkája nyomán a pedagógusnapon erkölcsi és anyagi elismerésben tudtunk részesíteni néhány kiválóan dolgozó oktatót. A jutalmazottak száma az idén tovább növekedett. Javaslatunkra a testület továbbtanulási alapot is létesített, megértve azt, hogy az erre fordított pénz a tudás értékállóságát segíti. Ezek az összegek jövőre is rendelkezésre fognak állni. A NAT bevezetését az állam jeletősen támogatja. így nemcsak a feladatok nőttek meg, anyagi hátterük is fokozottabban biztosítottnak látszik. A beszélgetés végén az Oktatási Bizottság elnöke a következő szószerinti helyreigazítást kérte lapunktól: ,Enyhén szólva meglepődtem, amikor az újság szeptember végi számában arról olvashattam, hogy a szeptember 18-ai testületi ülésen, az iskolák osztálylétszámait elemző napirend tárgyalásakor azt mondtam volna, hogy a Petőfi iskola kijátszotta a testületi határozatot. Ez legalábbis két okból nem igaz: 1. Ennek a napirendnek az előadója nem én, hanem Paál Anikó képviselő-társam volt. 2. Paál Anikó képviselő-asszony ahogyan az visszanézhető az ülésről készült videófelvételen - még csak utalást sem tett tudatos megtévesztésre. Nem is tehetett, mert ilyen nem történt. Amint azt megtudtam, a bosszantó tévedés abból fakadt, hogy a tudósító már nem voltjelen ennek a napirendi pontnak a tárgyalásakor, hanem egy másik képviselő-társam memóriájára hagyatkozott. Feltételezem, hogy a téves információt előidéző képviselő illő módon elnézést fog kérni a Petőfi iskola nevelőtestületétől." * * * A fenti helyreigazításához: Szerkesztőségünk elismeri, hogy a névcsere sajnálatos technikai malőr volt részünkről, a napirendi pontot valóban Paál Anikó terjesztette be, csupán az írásbeli beterjesztő volt Miavecz Jenő. A Petőfi iskolától is elnézést kérünk, ha úgy érzik, ártottunk jó hírüknek. Nem állt szándékunkban. Dehát az írásbeli és a szóbeli előterjesztésben is szerepelt az általunk említett iskola példája, s mi leírtuk-elismerjük: kissé keményebben fogalmazva, mint a bizottság. Szába