Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-09 / 41. szám

1997. október 9. Esztergom és Vidéke BIZOTTSÁGI KÖRKÉP Városunk önkormányzatának munkáját öt bizottság segíti. Ezek részint a képviselő-testület tagjaiból, részint külső szakemberekből tevődnek össze. Rendszeresen üléseznek, vizsgálják, véleményezik mindazokat a kérdéseket, melyek szakterületükhöz tartoznak. Többnyire e bizottságok ter­jesztik a képviselő-testület elé döntéshozatalra az önkor­mányzati ülések napirendi pontjait. A bizottságok munkáját az általuk választott elnökök irányítják. Most induló soroza­tunkban őket keresi fel munkatársunk, hogy megismerje s az olvasókkal is megismertesse e testületek tevékenységét. E bizottság az egyetlen, amely nem állandó elnököt választott, hanem évente más-más tagjára bízza e tiszt­séget. Két éve Bánhidy László, tavaly Paál Anikó volt az elnök. Az idén Miavecz Jenő látja el e tisztet. Ót kerestem fel dorogi munkahelyén. - Melyek azok az aktuális felada­tok, amikkel jelenleg foglalkozik az Oktatási Bizottság? - teszem fel az első kérdést, miután vendéglátóm hellyel kínál barátságos irodájában. - Komoly feladat előtt állnak isko­láink. Meg kell tervezniük a Nemzeti Alap-Tantervhez kapcsolódó helyi pedagógiai programjaikat, az ezekkel összefüggő tantárgyi óraszámokat. Ez olyan választási szabadságot ad a tantestületeknek, amely eddig nem volt meg, s amellyel élni, a lehetősé­gekkel helyesen gazdálkodni nem lesz könnyű. Bizottságunk feladata, hogy mérlegelje az iskolai terveket, határt szabjon az esetleges túlzott vá­gyaknak, s a képviselő-testület elé terjessze elfogadásra azt az oktatási koncepciót, mely évtizedekre meg­határozhatja majd egy-egy iskola ar­culatát. - Miben jelentkezik az iskoláknál ez a választási szabadság? - A NAT meghatároz egy oktatási minimumot, ehhez egy alapóraszá­mot rendel, ami - a nyolc évfolyam összeségét tekintve - 20 órával keve­sebb, mint az eddigi jóváhagyott óra­szám. Mi - a pedagógusokkal együtt - azt szeretnénk, hogy az iskolák visszakapják ezt a 20-20 órát.Ezen kívül plusz órákat kívánunk biztosí­tani azon kiemelt, az adott iskola szá­mára fontos tárgyak tanítására, ame­lyek megadják majd az iskola profil­ját, amelyektől egyedi lesz majd egy­egy iskola. - Lehet már tudni valamit az isko­lák terveiről? - Hogyne. Szinte mindegyik álta­lános iskola kiemelten kívánja kezel­ni az idegennyelv-oktatást. Ez egy­részt választhatóságot, másrészt a kiscsoportos foglalkozás bevezetését jelenti. Ugyancsak minden iskola szerepelteti tervei között az informa­tikai képzést. Ezt abban a reményben teszik, hogy jövőre a minisztérium beindítja azt az általános iskolai szá­mítógéppark-fejlesztést, amelyet a középiskolákban sikeresen megol­dott. Korszerű felszereltséggel jelen­leg csak a kertvárosi általános iskola rendelkezik, a többi alapfokú oktatási intézménynél összesen sincs több 16 darab számítógépnél, ezek zöme is eléggé elavult. - Mi az, amiben eltérnek az egyes iskolák tervezett programjai? - Az Arany János iskolában az et­nikai kisebbséggel való kiemelt fog­lalkozás az elsődleges cél. ABalassá­ban a már elkezdett idegenforgalmi képzést kívánják továbbfejleszteni. A József Attilában komplex művészeti nevelést terveznek, amelyben szere­pel drámapedagógia, képzőművé­szet, kézművesség, sőt még a gitár is; ezen kívül a középiskolai felkészítés­re kívánnak magasabb óraszámot for­kapnák. - Tudja-e befolyásolni a város a megyének átadott középiskolák hely­zetéti - A megyei közgyűlés hagyja jóvá a megyei fenntartású intézmények költségvetését és pedagógia prog­ramját is. Mivel e testületben sokan vagyunk e környékről, megfelelő „lobbizással" befolyásolni tudjuk a döntést. Persze saját hatáskörünkben is tehetünk egyet s mást. Ilyen példá­ul a Duna-parti iskolatömb helyzete. Itt olyan szűkös körülmények között folyik a tanítás - főleg a még városi fenntartású kereskedelmi szakközép­iskolában -, hogy mindenképpen se­gítenünk kell. -Milyen egyébb távlati elgondolá­sokkal foglalkoznak? - Fontosnak tartja bizottságunk, hogy egy helytörténeti olvasókönyv készüljön a városról az esztergomi, a városban tanuló 5-12. osztályos gyer­mekek számára, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy már gyermekkorban ki­alakítsuk a város iránti tudatos, cse­lekvő. egyúttal kritikus tiszteletet, szeretetet, a valódi lokálpatriotiz­must. Véleményünk szerint a könyv AZ OKTATASI BIZOTTSÁG dítani humán-reál bontásban. A Pető­fi iskola megtartja ének-zenei tagoza­tát, emellett kiemelten kezelik a rajz­oktatást, sőt a népitánccal is megpró­bálkoznak. A Somogyiban a vizuális nevelés kap az eddiginél nagyobb hangsúlyt az idegennyelvi képzés mellett. Ha e fenti programokat elfogadjuk, kialakul egy jó városi oktatási szerke­zet, s így beiratkozáskor a szülők a pedagógus személyisége, mint meg­határozó tényező mellett figyelembe tudják venni az iskola irányultságát is. - Mit kíván hozzátenni a bizottság az iskolai programokhoz? - Javasoljuk az iskoláknak a min­dennapos testnevelést. Ez heti négy testnevelési órával, plusz egy vagy több sportdélutánnal megvalósítható. - Milyen gondok foglalkoztatják még jelenleg az Oktatási B izottságot? - Mint az előbbiekből kiderült, az általános iskolák közül a Gyakorló és a Mindszenty nem tartozik a város fennhatósága alá, feléjük csak javas­latokkal élhetünk. Ugyanez a helyzet a megyének átadott középiskolákkal is. A még városi fenntartású iskolák közül újabb három átadásáról tárgya­lunk jelenleg. A Berzeviczyt, a Mon­taghot - melynek különben éppen e napokban volt a műszaki átadása - és a Zeneiskolát - amely, úgy tűnik, végre szintén elkészül műszakilag ­szeretnénk átadni a megyének, mivel a működtetésükre nincs elegendő pénzünk. Persze, a megyének se sok van, ennek ellenére a Montagh isko­lát, amely a napokban költözik be az új épületegyüttesbe, átvennék mű­ködtetésre, ha a tulajdonjogot is meg­megjelentetésének anyagi forrását a városnak magának kell előteremteni. Ezzel az ötlettel a történelemtanárok egyetértenek, és az anyag összeállítá­sát Meggyes Miklósné tanárnő veze­tésével magukra vállalták. Másik tervünk, hogy hagyo­mánnyá tegyük városunkban a ki­emelkedő munkát végző pedagógu­sok városi szintű elismerését. Ez per­sze elsősorban pénzkérdés, és sajnos, jelenleg nem duskálunk a forintok­ban. Ráadásul úgy gondolom, hogy az oktatás, de ugyanígy a kultúra és az idegenforgalom sem kapja meg az elvárható támogatást. Persze ez a koncepciótlanságból is fakad. Sajnos 1994 óta nincs a városnak főállású alpolgármestere sem, aki gazdája le­hetne többek között e területnek is. Mindezek következményeként (is) a támogatás gyakorta csak a deklaráció szintjén valósul meg. -Mi is örülnénk, ha sikerülne több támogatást kiharcolniuk a képviselő­testülettől a város oktatásügyének fejlesztése érdekében. Milyen célki­tűzései vannak még az Oktatási Bi­zottságnak? - Állandó célunknak tartjuk, hogy az oktatási intézményekről érkező jo­gos igényeket el tudjuk fogadtatni az önkormányzattal. Higgyék el, jól is­merjük a problémákat, és el is tudjuk dönteni, mi az indokolt kérés, és mi nem. Hiszen a mi bizottságunk az egyetlen, amelynek az összes tagja a szakmában dolgozik vagy legalábbis ez a végzettsége. - Tudunk-e befejezésül valami biz­tatót mondani az olvasóknak? - Már ebben az évben is történt előrelépés. 1990 óta bizottságunk szívós munkája nyomán a pedagó­gusnapon erkölcsi és anyagi elisme­résben tudtunk részesíteni néhány ki­válóan dolgozó oktatót. A jutalma­zottak száma az idén tovább növeke­dett. Javaslatunkra a testület tovább­tanulási alapot is létesített, megértve azt, hogy az erre fordított pénz a tudás értékállóságát segíti. Ezek az össze­gek jövőre is rendelkezésre fognak állni. A NAT bevezetését az állam jeletősen támogatja. így nemcsak a feladatok nőttek meg, anyagi hátte­rük is fokozottabban biztosítottnak látszik. A beszélgetés végén az Oktatási Bizottság elnöke a következő szósze­rinti helyreigazítást kérte lapunktól: ,Enyhén szólva meglepődtem, amikor az újság szeptember végi szá­mában arról olvashattam, hogy a szeptember 18-ai testületi ülésen, az iskolák osztálylétszámait elemző na­pirend tárgyalásakor azt mondtam volna, hogy a Petőfi iskola kijátszotta a testületi határozatot. Ez legalábbis két okból nem igaz: 1. Ennek a napirendnek az előadó­ja nem én, hanem Paál Anikó képvi­selő-társam volt. 2. Paál Anikó képviselő-asszony ­ahogyan az visszanézhető az ülésről készült videófelvételen - még csak utalást sem tett tudatos megtévesztés­re. Nem is tehetett, mert ilyen nem történt. Amint azt megtudtam, a bosszantó tévedés abból fakadt, hogy a tudósító már nem voltjelen ennek a napirendi pontnak a tárgyalásakor, hanem egy másik képviselő-társam memóriájára hagyatkozott. Feltételezem, hogy a téves információt előidéző képviselő illő módon elnézést fog kérni a Petőfi iskola nevelőtestületétől." * * * A fenti helyreigazításához: Szerkesztőségünk elismeri, hogy a névcsere sajnálatos technikai malőr volt részünkről, a napirendi pontot valóban Paál Anikó terjesztette be, csupán az írásbeli beterjesztő volt Miavecz Jenő. A Petőfi iskolától is elnézést kérünk, ha úgy érzik, ártot­tunk jó hírüknek. Nem állt szándé­kunkban. Dehát az írásbeli és a szó­beli előterjesztésben is szerepelt az általunk említett iskola példája, s mi leírtuk-elismerjük: kissé keményeb­ben fogalmazva, mint a bizottság. Szába

Next

/
Thumbnails
Contents