Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-09 / 41. szám

I •O i IIWS;*:: A DUNA TV IS OTT VOLT! - tudósításunk az esztergomi szüreti felvonulásról a 2. oldalon ESZTERGOM es VIDÉKE 1997. okt. 9. -41. szám POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület, valamint Dorog város önkormányzata október 4-ére egésznapos találkozóra hívta össze a természetvédelmi szakembereket és térségünk polgármestereit, hogy megvitassák, sőt a gyakorlatban is tapasztalják a Strázsa-hegy térségének tájvédelmi problémáit. A program délelőtt a Strázsa-hegyen kezdődött, ahol Lieber Tamás, a BEBTE elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Sí. Martin szaxofonművész adott csodálatos szabadtéri koncertet. Ezután valamennyien leszálltak a 46 méteres mélységbe, a híres sátorkőpusztai gipszbarlangba. Avatott barlangász szakemberek mutatták be a 11 -13 fokos, 90 % páratartalmú földalatti üregek szépségeit. Délután a Relabor Kft esztergomi székházában folytatódott a program. Itt dr. Tiíímann János, Dorog polgármestere látta vendégül egy állófogadáson a találkozó résztvevőit, akik között - régiónk meghívott vezetői mellett - ott láthattuk dr. Gémesi György gödöllői polgármestert, az Önkormányzatok Szövetségének elnökét, dr. Dénes Györgyöt, a Magyar Karszt- és Barlangkutatók Társulatának tiszteletbeli elnökét, dr. Balázs Gézát, az ELTE dékánját, valamint Janoía Károlyt, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság munkatársát. Pohárköszöntőjében a polgármester sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a térség településeinek vezetői nemcsak a találkozó gyakorlati részétől maradtak távol - ami még némileg indokolható lenne -, de a délutáni tanácskozásra sem jöttek el. Polgármesterek és Természetvédelmi Szakemberek Regionális Találkozója A mintegy 30-40 résztvevő - zömmel természetvédelmi szakemberek, barlangászok - először Lieber Tamás vetítettképes bemutatótját tekinthették meg, melynek során megdöbbentő felvételeket láthattunk a SátorkőEzután Janota Károly tartott előadást a tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Park megvalósulásának jelenlegi gondjairól. A park ötlete még 1989ben merült fel a vízlépcső kapcsán. Ez utóbbit elvetette a közakarat, a puszta, Strázsa-hegy, a Tábla-hegy és a Palatinusz-tó állapotáról, a szeméthegyekről, az emberi kéz okozta pusztításokról. Kérte a jelenlevőket, fogjanak össze a terület megmentése érdekében. Az összefogás első jeleként említette a kertvárosi és dorogi iskolák diákjainak segítségét, akik az elmúlt héten - a Rumpold támogatásával - mintegy 10 köbméter szemetet gyűjtöttek össze a tó környékén. Nemzeti Park szükségessége viszont egyértelmű, hiszen a Dunakanyar természeti szépségeit meg kell védni. Van rá kormányhatározat, pénz is, az egyeztető tárgyalások jelenleg is folynak. 80 ezer hektáros területről van szó, mellyel kapcsolatban több probléma is felmerül. Ilyen a hiányos ingatlannyilvántartás, a Duna körüli problémák, a szlovákokkal való egyeztetési nehézségek, valamint egyes települések (pl. Dömös, Vámosmikola) vezetőinek ellenállása, akik félnek a várható korlátozásoktól. Beszélt az előadó a térségünkben - elsősorban Esztergom külterületén -jelenleg is folyó tájvédelmi munkálatokról, a tervezett fejlesztésekről. Válaszolt a természetvédelmi szakember a hallgatóság kérdéseire is. Lapunk érdeklődésére elmondta, a természetvédők támogatják az esztergomi Ipari Park létrejöttét, de csak addig, amíg az nem okoz környezetszennyezést. Végezetül Lieber Tamás ismertette azokat a rövidtávú elképzeléseket, melyekkel meg lehetne védeni a Strázsa-hegy térségének természetes szépségét. A tanácskozás résztvevői egyetértettek a 15 pontban foglalt tervezettel. A céljaiban és hangulatában egyaránt szimpatikus kezdeményezés értékét csupán két tény kisebbíti némileg. Egyrészt: a szervezők elfelejtették meghívni a tanácskozásra a térségnek a természetvédelemben érintett több szervezet (pl. a természetvédő, városvédő egyesületek, önkormányzati bizottságok) vezetőit, a médiák képviselőit. Pedig e szervek szívesen hallatták volna véleményüket a témában, s bizonyára aktívan bekapcsolódnának a tervezett tájvédelmi munkákba. Másrészt viszont: sajnálatos, hogy a térség meghívott polgármesterei - egy-két kivételtől eltekintve - nem vettek részt a tanácskozáson. Kár, mert a természetvédelmi feladatok - melyek régiónkban fokozott fontossággal jelentkeznek - széleskörű összefogás nélkül aligha oldhatók meg. A VÉRTANÚK EMLÉKE ELŐTT Október 6-án az Aradi vértanúk terén emlékeztek városunk lakói az 1848-49-es szabadságharc 13 hős tábornokára. A műsort a Szent István Gimnázium diákjai adták: a Himnussz közös eléneklése, Karácsony Zita (fotónkon) szavalata és Nagy Edina ünnepi beszéde után a gimnázium kórusa énekelt, s közben a mártírok emlékművénél az önkormányzat, a város állami és társadalmi szervezetei, az iskolák képviselői elhelyezték a kegyelet virágait. Végezetül dr. Könözsy László polgármester és Rozgonyi Miklós, a Sportcsarnok igazgatója átadta a kegyeleti staféta helyezettjeinek az emléklapokat, a győztes ferences csapatnak a vándorserleget, majd a Szózat hangjaival véget ért az ünnepély.