Esztergom és Vidéke, 1997

1997-09-18 / 38. szám

1997. szeptember 18. Esztergom és Vidéke Sikeres vállalkozás A hazai bútorgyártók jelentős része a gombokat és fogantyúkat a KER­MA Faipari Kft esztergomi üzemében szerzi be. A KERMA a korábbi Labor MIM egyik üzemcsarnokát vásárolta meg, és a többségi tulajdonos egyéni vállalkozására alapozva indult a termelés 1992. július l-jén. Kez­detben -a hazai bútorgyártás mélypontja idején - kizárólag Svédország­ba szállítottak. Közben javultak a hazai viszonyok is, megváltozott kö­rülmények között ma már többnyire magántársaságok a piaci partnere­ik. Kerti Mihály, a kft ügyvezető igazgatója nyilatkozott az öt évről: Megújjult a Somogyi iskola! A ' i Készül az új A Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara elhatározta, megújítja etikai kó­dexét. A kétkedők azonban nem na­gyon bíznak ennek jobbító erejében, azt kérdezik, mi haszna lesz, ha több ezer példányban leírják: ne lopj! Alapeset: az állampolgár egy nap szabadságot vesz ki, mert a vízszere­lőt várja, aki nem érkezik meg. Súlyo­sabb eset: a cégtulajdonos csődbe visz egy kft-t, majd mit sem törődve a kifizetetlen szállítókkal, másikat ala­pít. Az üzleti életből vett, sajnos min­dennapinak tűnő példákban közös, hogy az etikátlanul viselkedő alany rendszerint büntetlenül megússza, a károsult pedig senkihez sem fordul­hat segítségért. Nyugat-Európában a felsoroltak­hoz hasonló visszaéléseket meggátol­ja az üzleti élet. Vajon miként lehet ezt itthon is elfogadottá tenni? A vállalkozások etikai normáit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is kódexbe foglalta, megújításának most jött el az ideje, időszerűvé vált közelíteni az európai normákhoz. Az 1994-ben elfogadott kamarai törvény ugyanis csak az üzleti forgalom biz­tonságát és a piaci magatartás tisztes­etikai kódex ségének fokozását teszi a szervezet feladatául, holott a vállalatok egyéb területen is viselkedhetnek etikátla­nul. Nehéz általános elveket megfogal­mazni, hiszen eltérően gondolkozunk arról, hol húzódik a megvesztegetés határa. Egy üveg bornál, egy külföldi meghívásnál vagy éppen 500 forint­nál? Azoknak, akik etikusan akarnak viselkedni, a kódex irányadó lehet. Akik nem, azoknak természetesen ez sem visszatartó erő. Az etikai bizott­ságok számára viszont alapvető do­kumentum a kódex, mert ennek alap­ján hozzák meg döntéseiket. A számok azt bizonyítják hogy je­lenleg a kamaráknak nincs hatékony eszközük a renitenskedő vállalkozók megfékezésére. Magyar vállalatot a kamara nem zárhat ki, a vállalkozói engedélyt nem vonhatja vissza. A jo­gon kívüli eszközök pedig meglehe­tősen hatástalanok. Amikor az újsá­gokban milliárdos csalásokról olvas­ni nap mint nap, aligha elrettentő egy hétköznapi esetet kipellengérezni. Ma még nem divat, hogy az üzleti élet automatikusan kiközösítse az etikát­lanul viselkedőket. (Piactükör) .Újjáépítem a Generzich-házat" Generzich Sándor hajdani maró­gépgyári lakatosra és családjára csak az idősebbek emlékezhetnek váro­sunkban, hiszen ő 1956 novemberé­nek végén elhagyta az országot, és Amerikában telepedett le. Neve akkor lett újra ismert, mikor néhány évvel ezelőtt visszavásárolta családjának államosított házát. Az újjáépítés során a homlokzat mérete nagyobb lett a korábbinál. Ez vitát váltott ki, amiről lapunk is részletesen írt. Ebben az időben ő Floridában tartózkodott, ahol Sarasotán egy motelt üzemeltet. Nyáron egy rövid időt itthon töltött Esztergomban, ekkor beszélgettünk. - Mikor és hogyan került a család­juk Esztergomba, s most hol élnek? - Nagyapám, Perger Kálmán Nagyszombat főszolgabírója volt, a Trianon következtében került Eszter­gomba. Itt rendőrkapitány és közéleti ember lett. Vitéz Waldvogellel ké­sőbb együtt építették az Erzsébet-par­kot. Apám, Generzich Béla vásárolta meg az akkori Ferenc József utca 37. számú polgárházat, mely azóta is vi­seli a nevünket. A házat a 40-es évek végén államosították, minket kitettek a lakásunkból, hatan szorongtunk egy szobában. A forradalom leverése nyo­mán mennem kellett, Amerikában, Chicagóban kötöttem ki. Az első nap­tól autószerelőként dolgoztam egy autógyárban, majd a VW szervizben. Az első években jövedelmem csak a megélhetésre volt elég, de egyre töb­bet tudtam megtakarítani. Autósza­lont akartam nyitni, de egy váratlan fordulattal-banki ajánlatra-egy mo­telt vásároltam Floridában. 22 apart­man van a három hektáros területen, uszodával, parkokkal, állatokkal. A fiam a ferenceseknél érettségizett, utána Amerikában végzett kereske­delmi szakon. - Miért vásárolta meg újra a volt családi házai? - Rendszeresen jártam haza Ame­rikából, és szomorúan láttáin, hogy a ház összedűlőben van. Nyolc évig üresen állt. Végül 1993-ban megvet­tem, s megbíztam U.K. tervezőt, hogy régi homlokzat megtartásával készít­sen terveket az újjáépítésre. Miután e terveket jóváhagyták a bontást köve­tően megkezdték az újjáépítést. Volt műszaki ellenőr, nézte a Műemléki Hivatal is, mégis tévedtek 57 cm-t. Mindenki rám mutogatott, hogy miat­tam lett kisebb az a sikátor, mely Szenttamásra vezet fel. A mérnökök hibája nekem 300 ezer forintba és hat hét időkiesésbe került. Visszabontot­tuk, új alapot, vasoszlopot építettünk. - Miként élte meg ezt a tortúrát? - Bíztam a mérnökökben és a hiva­talokban is. Végül mikor bekövetke­zett a hiba, akkor mindenki a másikra hárította. Amerikában ezt másként csinálják. Ahol építkezni akarnak, ott összehívják a szomszédokat, a városi képviselőt, a szakembereket, és min­denben megegyeznek. Utána csak ez épülhet meg. Itthon mindenhol be akartak csapni, nem tartották be a sza­vukat, azt hitték, hogy mivel messzi­ről jöttem, velem mindent megtehet­A tulajdonos maga Is besegített nek. Végülis is újjáépítettem a Gener­zich-házat, a város tervezheti a siká­tort fel a Szenttamásra. Több tisztes­séggel többre lehetne jutni itthon is. (Pálos) - Rendkívül hasznosnak ítéljük a kezdeti, exportra történő szállítást, ugyanis megtanultuk a ,keményebb" piaci feltételeket, a minőséget és a szállítási fegyelmet egyaránt. Bizony többször előfordult, hogy szállítmá­nyunk egy hányadát visszaküldték, nem vették át. Azt is megéltük, hogy a késedelmes szállításunk miatt töb­bet nem rendeltek. Szóval saját kárun­kon tanultunk meg igényesen dolgoz­ni, most „ebből élünk". 1994-től a belföldi értékesítés mind jobban elő­térbe került, s ma már le is köti teljes gyártókapacitásunkat. Árbevételünk folyamatosan nő, termékeink vásárol­hatók a bútoralkatrész nagykereske­dőknél, a barkácsboltokban, az OBI, a BAUMAX, a TESCO áruházakban. Az igényeket folyamatos beruházá­sokkal tudjuk csak kielégíteni, kez­detben az alapgépeket és a gyártó­csarnokot, később a mobil elszívó be­rendezéseket, szárító berendezéseket vettük meg. Mind a tisztiorvosi, mind a munkaügyi ellenőrzések kifogásta­lan állapotokat találnak nálunk. Mun­kahelyteremtő beruházásunk során felvett dolgozóink, tizennyolcan, biz­tos megélhetést kaptak. Termékeink a bútorgyártás egy kis hányadát jelen­tik, ám ma is megállapíthatjuk, hogy nem lett volna értelme más aszta­losipari termékekbe is belevágni. Tiszta profüt akartunk minél maga­sabb gyártási szinten művelni. Törek­véseinket siker koronázta: elnyertük az V. Esztergomi Pünkösdi Kiállítás és Vásár első díját. Legfontosabb, hogy van piacunk, a vevők visszatér­nek. Ezért tudtunk a korábbi évek 10 százalékos bérfejlesztései után most 40 %-ot emelni. Elégedett dolgozók­kal könnyebb eredményes munkát végezni - mondta Kerti igazgató. Azt is megtudtuk a kft-nél, hogy további fejlesztéssel, beruházással készülnek a piac „lassú növekedésé­nek" kielégítésére. Pálos Készül a bútorgomb

Next

/
Thumbnails
Contents