Esztergom és Vidéke, 1997

1997-01-30 / 5. szám

2 Esztergom és Vidéke 1996. január 16. ÉRDEKEINK — ÉRVEINK Felvételi tájékoztatón a Dobóban Január 22-én tartotta a Dobó gimnázium a felvételi tájékoztatóját. A megye egyik legnagyobb középiskolájában több mint hatszázan tanulnak, és a következő tanévben is négy párhuzamos első osztályt indítanak a négy-évfolyamos és egyet a nyolc-évfolyamos tagozaton. Smiger András igazgató elmondta, hogy a négy-évfolyamos osztályok közül egy német és egy angol nyelvű speciális, egy matematika-természettudományos és egy hagyományos tantervű osztály indul szeptemberben. Ezekben az osztályokban novembertől lehetett jelentkezni, s a jelentkezőknek írásbeli felvételi vizsgát kellett tenni még a téli szünet előtt. A felvételi elbírálásánál a vizsgán szerzett pontokat és az általános iskolai eredményeket azonos súllyal vették figyelembe. Érdekesség, hogy a legnagyobb érdeklődés és a legtöbb pont a német nyelvi speciális osztálynál volt. Akiket felvettek 136-an vannak azok már megkapták a gimnáziumtól a jó hírt. A mostani igazgatói tájékoztató fő témája a nyolc-évfolyamos gimnáziumi képzés volt, amit a dobósok 1994-től folytatnak, és a budapesti Radnóti gyakorló gimnázium tanterve alapján történik. Az előző évfolyamokban háromszoros volt a túljelentkezés. A mostani érdeklődés alapján ez akár 4-5-szörös is lehet. A jelentkezési lapokat február 15-ig lehet leadni. A felvételizés kétfordulós vizsgán lesz. Az első forduló írásbeli, a második szóbeli. Itt a tanulók nyelvtani, olvasási, matematikai és logikai képességeit vizsgálják. Az igazgató elmondta, hogy az írásbeli február 22-én, a szóbeli március 8-án lesz. Azok a szülők, akik nem voltak ott a szerdai tájékoztatón és nem kértek jelentkezési lapot, még pótolhatják mulasztásukat. Á jelentkezési lapok beszerezhetők a gimnázium igazgatói irodájában. -los Újságolvasó város vagyunk? Hozzátartoznak életünkhöz, szinte már szertartás a reggeli rádióhallgatás, az esti tévénézés, az ebéd utáni újságolvasás. Az utóbbi talán több is annál: életformává vált, élő kapcsolat a közélettel, az irodalommal. És persze ez is megdrágult, mint annyi más. Egy átlagos napilapért ma már 1200 forint körüli összeget fizethetünk havonta. Hol van már az az idő, mikor 4-5 különböző napi, heti és havi újságot járattunk! A 18 lakásos házban, ahol lakom, évről évre kevesebb újságot látni reggelente a postaládákban. Tavaly már csak egyedül nekünk hozott az újságkihordó napilapot, az idén már mi is lemondtuk ezt az újságot. Másra, fontosabbra (?) kell a pénz. A Szonda Ipsos tavalyi megyei felmérése szerint Komárom-Esztergom megyében 112 ezren olvassák a 24 Órát, 27 ezren a Népszabadságot, s mindössze 4 ezren a Magyar Hírlapot. (Ez a szám úgy jött ki, hogy a Szonda Ipsos feltételezi, egy lapot átlagosan négyen olvasnak el, tehát az adott napi átlagos példányszámot szorozták néggyel.) Eszerint a 24 Órából csaknem 30 ezer fogy el naponta, messze megelőzve a többi napilapot. (A konkurens megyei lap eladott példányszáma nemhivatalos értesülésünk szerint ennek csak mintegy tized része.) Bár erre nézve hivatalos adatunk nincs, becslésünk szerint a 24 Órából Esztergomban naponta mintegy 1500 darabot adnak el, zömmel előfizetők olvassák. A példányszám évek óta alig változik. A Postától szerzett hivatalos információ szerint az országos napilapok előfizetése 0,5 %-kal növekedett az elmúlt év folyamán, az egyéb folyóiratok (hetilapok, havi magazinok, szaklapok) előfizetése viszont 34 %-kal csökkent. (A valós csökkenés csupán 20 %-os, 14 %-ot tesz ki ugyanis, hogy Autósélet terjesztése kikerült a Posta kezéből.) Nagyobb mértékű a visszaesés az országos lapok előfizetésében Dorogon és a Dorog környéki községekben, itt a napilapoknál is jelentős (14 %-os) csökkenést regisztráltak. Hogy összesen hány országos terjesztésű újság fogy el Esztergomban azt hétpecsétes titokként őrzik a kiadóvállalatok. Óvatos becslés szerint mintegy 800-1000 darab napilapról lehet szó. A hetente eladott egyéb újságok száma 2300-2500-ra tehető. Az idén további csökkenés várható az eladott példányszámokban. Az Esztergom és Vidéke hetente 750 példányban jelenik meg, jelenleg ennek mintegy 99 %-ael is fogy. Alap terjesztésében némi előrelépés van az 1995-ös évhez képest. Szerkesztőségünk azonban további példányszám-emelkedést vár, s ennek érdekében már meg is tette a szükséges lépéseket. Hányan olvasnak tehát újságot Esztergomban? A helyi, a megyei és az országos lapok adatait összesítve úgy tűnik, 2500-3000 ember olvassa az Esztergom és Vidékét, kb. 6000 fő a megyei lapokat, és mintegy 8-10 ezren az országos lapokat. Valószínűsítve az átfedéseket (tehát hogy ugyanaz az esztergomi polgár több lapot is olvas), városunk lakosságának mintegy 50 százaléka tekinthető rendszeres újságolvasónak. Hogy ez a szám örvendetes-e vagy szomorú, azt döntsék el Önök. -thó A telefondíj emelkedik - a lassú ügyintézés marad(?) Az országban működő többi telefontársasághoz hasonlóan az Egom-Com Rt. is megemelte január 1 -jétől távbeszélő szolgáltatásainak díját. (Ez mintegy 15-20 %-os emelkedést jelent az előfizetőknek.) Az új előfizetési díjak: magánszemélyeknél fővonal esetében havi 1.095 Ft, ikervonal esetén 440 Ft; közületek ugyanezért 1.195, ill. 530 forintot fizetnek. (A részvénytársaság által kiadott Árközlemény e díjak feltűntetésénél - bizonyára tévedésből - az angol-amerikai írásjel-használatot követi. Természetesen nem „egy egész kilencvenöt ezred forint"-ról van szó, hanem „egy ezer kilencvenöt forint"-ról! Másutt már helyesen használja a tájékoztató a tizedes vesszőt.) A beszélgetések díjait - egy percre számítva - a következő táblázatban próbáljuk szemléletessé tenni. Időszak, napszak helyi I.zóna Il.-ni. zóna csúcs (H-P 9-15 óra) 6,75 15,07 31,76 nappali (H-P 7-9 és 15-18 óra) 4,50 10,88 25,71 éjszakai (naponta 22-5 óra) 1,17 2,54 6,75 kedvezményes (többi időpont) 2,16 5,02 12,27 Atáblázatból kiderül, hogy magánbeszélgetéseinket, ha azok nem sürgősek, érdemes reggel 7 óra előtt vagy este 18 óra után lebonyolítani, hiszen ilyenkor esztergomi ismerőseinkkel akár 4 percig is beszélhetünk alig 10 forintért. A külföldi beszélgetések díja a következőképpen alakult: Az 1. zónába (vagyis a szomszédos országokba) 70 Ft/perc, a 2. zónába (a többi európai országba) 95 Ft/perc, a 3. zónába (Észak-Amerika, Ausztrália, stb.) 160 Ft/perc. A díjtételeket mindenütt a megkezdett percek, illetve impulzusok után számolják el. A fenti díjak az előfizetői állomásokról történő telefonálás esetén értendők. Ezekre az összegekre még 25 % ÁFÁ-t rá kell számolni. Telefonkártyával működő nyilvános állomásról 33 %-kal drágább a beszélgetés, viszont itt nincs ÁFA. Ugyancsak többe kerül, ha érmével működő telefonállomásról beszélünk (mégpedig 77 %-kal, s a készülék persze itt sem kér ÁFÁ-t). * Kár, hogy az Egom-Com Rt. az immár emelt díjakból sem képes minden esetben megoldani az ügyfelek kéréseit. Sajnos, a mostohán kezelt „ügyfelek" közé tartozik szerkesztőségünk is. Illetve: mégcsak szeretnénk „ügyfelek" lenni, október óta hiába várunk rá. Felelős kiadónk ugyanis ekkor rendelte meg új szerkesztőségi irodánk részére a telefon és a fax bekötését. Többszöri reklamáció ellenére ez mindmáig nem történt meg. (Mindehhez tudni kell, hogy irodánkban a korábbi bérlőnek volt már telefonja. A csatlakozási lehetőség - vezeték, konnektor - tehát megvan, készülékkel is rendelkezünk. Mindössze néhány perces szerelési munkáról volna csupán szó. No meg egy kis segítőkészségről.) Bízunk benne - hiszen továbbra is optimisták vagyunk -, hogy 1997-ben a telefontársaságnak mégicsak lesz majd egy szerelője, aki tud időt szakítani részünkre is. Mert arra gondolni sem merünk, hogy e több mint három hónapos késlekedés esetleg az Rt. vezetőinek mulasztásán, nemtörődömségén múlna. Kóborló állatok Szomorú látvány, amikor egy kivert, kóborló kutya reménytelenül keresi gazdáját. Manapság már nemcsak a rossz háztartási gépeket és egyéb tárgyakat dobják ki valahol az autóból a cinikus emberek, hanem a terhessé vált négylábútól is hasonló módon szabadulnak. így kerülnek kutyák, macskák a határba, az erdőbe. Ezek az állatok veszedelmes ellenségei, vámszedői vadállományunknak. Különösen tavasszal és a nyár elején jelentős a kártételük, éppen az ivadék- és fiókanevelés időszakában. Persze előbb-utóbb agyonlövik vagy agyonverik őket. Senki sem örülne azonban annak, ha váratlanul egy gondozatlan nagytestű kutya ijesztené, támadná meg gyermekét. Magam is láttam több ízben Esztergom határában élő, elgázolt vagy elpusztított kutyákat, macskákat. Ha valaki megunja az egykor örömmel fogadott állatot, és nem tudja eladni vagy elajándékozni, az elűzésnél még nindig jobb, ha állatorvosi segédlettel vett véget életének. Aki csak gyermeke vagy unokája kedvében akar járni, jobban teszi, ha kisebb, a városi lakásban is könnyebben tartható állatot, díszmadarat, díszhalat vásárol. A gyermekeknek ezek is nagy örömet szereznek. Nehéz elfelejteni azokat a határban csatangoló, szimatoló kutyákat, amelyek odarohannak a megálló autóbuszhoz, és egyre csak a gazdit keresik. A gazdit, aki otthon a jó meleg lakásban talán még lelkiismereti urdalást sem érez. KI otz József