Esztergom és Vidéke, 1997

1997-08-20 / 34-35. szám

IDŐ»MÜ* HELY Vamegy. 1995. Jíbílin. •!-«> lelwtés. 120i210 <m llolo. Molnár Ccia) VÁROS* VILÁG NAGYFALUSI TIBOR szerkesztésében Kelet-Közép-Európa szentje: Adalbert Somorjai Ádám előadása 1997. május 21-én, Esztergomban Nagy megtiszteltetés az, ha valaki első előadóként beszélhet. Megköszönöm mindazoknak, akik ezt lehetővé tették és engem Rómából idehoztak, hogy szólhassak a közép-európai népek közös szentjéről. Mindez számomra azért is érdekes és jelentőségteljes, mert szülővárosomban szólhatok saját védőszentemről. A keresztségben ugyanis Árpád Béla nevet kaptam Esztergomban, Pölczer Frigyes atya keresztelő pap idejében, a Vízivárosi Plébániatemplom kibombázott állapota miatt a zárdatemplomban. Szent Adalbert életem során elvitt választott országába, Lengyelországba, majd az ő rendtársai által alapított Pannonhalmára, s végül Rómába, ahol az Aventinuson kétszer is hoszszabb időt töltött bencés szerzetesként. Saját életem során élményszerűen tanított arról, hol, merre is járt. Ebben az előadásban ebből az élményből is szeretnék valamit átadni, ebből a sorozatos aha-élményből, amelyben akkor részesültem, amikor egyre-másra fölfedeztem Adalbert életének és tiszteletének rejtett vonásait. (...) Az elmúlt években részletesebben foglalkoztam Szent Adalbert életével és korával, főleg az egyes konferenciák kapcsán, amelyet e millennium jegyében több országban is rendeztek, ezért merészkedem arra, hogy röviden rámutassak, mennyire izgalmas korszak volt ez, mennyire gazdag volt ez az élet, és mily nagy aktualitása van ma is. Kelet-Közép-Európa közös szentjéről van szó, aki összeköt bennünket, visegrádi országokat, továbbá Németországot, Ausztriát, Litvániát is. Egy olyan szentről, akinek három neve van. „Harcban vigaszom" - (mai lengyelben: wojna, uciecha) - az eredeti szláv névadás etimológiája, mi itt német nevén szólítjuk, amelyet Magdeburgban kapott az őt bérmáló érsektől, szintén Adalberttől, s kevesen vagyunk annak tudatában, hogy magyarul a Béla keresztnévvel azonosítottuk. Bár Bogyay Tamás szerint ez csak újkori azonosítás, Györffy György újabb dokumentumtárában már igazolva látjuk azt a korábbi állítást, hogy négy Béla királyunk névadása is az ő tiszteletét őrzi, s íme I. Béla királynál már alternatív névként találjuk: „Adalbertus, Belyn aut Pugil dictus." (...) (Folytatás a VIII. oldalon) KISASSZONY HAVA AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPE, A BAZILIKA BÚCSÚNAPJA AUGUSZTUS 20. SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK ÜNNEPE „Az első szent király itt született, s azóta / szent város ez: szent és gyámoltalan." (Babits Mihály: Szent király városa -1924.) „Ég királynője, e világ jeles újjászervezője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet a te kezedbe ajánlom. Közelgett éppen a jeles ünnep, ugyanazon örök Szűz Mária mennybemenetelének az angyalok és emberek előtt nevezetes napja..." (István király ország-felajánlásából, a legendák szerint -1038) ,Joggal szögezhetjük le: Esztergom az ország egyik legjelentősebb történelmi múltú városa, kiemelkedő egyházi és számottevő oktatási központ. Szerepe kiemelkedően fontos a nemzeti tudat formálásában. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a magyar államiság ezredik évfordulója elválaszthatatlan Géza fejedelem és Szent István városától."(Go"«cz Árpád ünnepi beszéde Esztergomban, 1996. augusztus 18.). 11927 -TOL • A VAROS ÜNNEPI HETE: AUGUSZTUS 14-20. AZ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MELLÉKLETE 1997.-II.évf. 3. szám Szent István nagyobbik legendájából (1077 körül - Kurcz Ágnes fordítása) Volt akkor egy Géza nevű fejedelem, a negyedik [= ötödik] attól számítva, ki a magyaroknak Pannóniába jövetele idején első vezérük volt. Minthogy Jézusban is hitt, hatalmaskodva bánt az övéivel, de irgalmasan s bőkezűen az idegenekkel, kiváltképpen a keresztényekkel; ámbár belesüppedt a pogány életmódba, mégis, a lelki kegyelem fényének közeledtére figyelmesen kezdett tárgyalni a körös-körül fekvő valamennyi szomszédos tartománnyal a békéről, melyet korábban sohasem kedvelt; úgyhogy már ebből felismerhető, kinek fiává vágyott válni.<„.) Mivel pedig igen sok gondot okozott neki a lázadók megzabolázása, a szentségtörő szokások lerontása, és hogy püspökségeket alapítson, hite szerint a szentegyház javára, egy éjjel csodálatos látomással vigasztalta meg az Úr, gyönyörű külsejű ifjat állított elébe, aki így szólt hozzá: „Béke veled, Krisztus választottja, megparancsolom, hogy szűnjenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza. Ő azúrtól választott királyoknak egyike lesz, a földi élet koronáját majd az örökkévalóval fogja felcserélni. Mindamellett a lelki követségben hozzád küldendő férfit tisztességgel fogadd, ha befogadtad, megtiszteljed, rettegve a fenyegető kárhozattól és elragadva a kiapadhatatlan remény szerelmétől, mely meg nem téveszt, intelmeit hűséges szívvel, nem színlelt helyesléssel hallgasd." Hogy felserkent a fejedelem, a megdöbbentő látomást előbb magában, majd Krisztus híveivel és az övéivel meghányta-vetette, Istennek kitárt karokkal a földre borulva alázatosan hálát adott. (...) Miközben pedig az Istentől megjövendölt férfiún töpreng, jelentik neki, hogy boldog Adalbert, a cseh egyház főpapja úton van hozzá az ő megtérítésére és a nem színlelt hit előmozdítására. (...) A fejedelem parancsára a zabolátlan nép mindenünnen összegyűl, a szent püspök szüntelenül tanít, téríti és kereszteli az ország fiait, sok helyen egyházat alapít. (...) (Folytatás a II. oldalon) EZER EVVEL EZELŐTT * halt meg Géza nagyfejedelem és Adalbert, a hittérítő prágai püspök ( Bazilikánk társ-védőszentje)* * kezdte meg István - mint fejedelem - országépítő uralkodását, a lázadó Koppány vezér legyőzésével * 997 1997