Esztergom és Vidéke, 1997
1997-07-24 / 30-31. szám
1997. június 19. Esztergom és Vidéke Indul a Gitárfesztivál! A XIII. Nemzetközi Gitárfesztiváltjúlius 30-tól augusztus 8-ig rendezik meg Esztergomban, melyre 18 országból közel 150 művész jelentkezett. Az előkészületekről Budapesten a Magyar Sajtó Házában számolt be Sz. Ágai Karola, a Szendrey-Karper László Alapítvány kuratóriumának elnöke, Morvay Éva művészeti vezető, dr. Ámon György alpolgármester és dr. Bárdos István fesztivál-igazgató. A július 30-i megnyitón délelőtt 10 órakor a Szabadidőközpontban dr. Könözsy László polgármester köszönti a résztvevőket. Ugyanitt este fél 8-tól kerül sor a nyitóhangversenyre is. Július 31-től délelőttönként előadások, esténként pedig hangversenyek lesznek magyar és külföldi művészek részvételével. (A részletes programot plakátok hirdetik.) A Nemzetközi Gitárfesztivál Bakfark B álint Zenekara ugyancsak rendszeresen próbál a kurzus alatt, augusztus 6-án este pedig Budapesten, a terézvárosi plébánia templomban adnak díszhangversenyt, majd augusztus 8-án Esztergomban, a Bazilikában lépnek fel Török Gábor, a Magyar Állami Operaház karnagya vezényletével. A fesztivál előadásai nyilvánosak. (P.I.) Balassi ősbemutató a Várszínházban Július 10-én este a Várszínházban színháztörténeti eseményen, a Balassi életéről szóló zenés történelmi játék ősbemutatóján voltunk jelen. A közönség felfokozott érdeklődése városunkban érthető volt, hiszen Balassi Bálint alakja és költészete nagy tiszteletnek örvend halálának helyszínén. Szeretjük őt úgy is mint a magyar nyelv mesterét s úgy is mint végvári vitézt. Balassi gazdag életútjának csak mozzanatait lehetett egy 2 órás előadás keretein belül feldolgozni, amit Mészöly Gábor mesterien valósított meg. A darab korhű zenéje Rossa Lászlói dicséri, a koreográfiát Sebestyén Csaba állította össze. A színészek is - Mihályfi Balázs, Nagy Ervin főiskolai hallgató, Gregor Bernadett, Németh Zsuzsa, Járó Zsuzsa, Mihály Pál, Benedek Gyula, Dengyel Iván, Bitskey Lukács, Kiss Gábor, Bede Fazekas Szabolcs - igyekeztek a legjobbat nyújtani Iglódi István rendezésében. A darab a közeljövőben Gyulán kerül bemutatásra. (—los) Rudnaysok jószolgálata Vágszentkereszten %t 1 A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület negyventagú küldöttsége, továbbá a Szent Anna Plébánia, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviselői július 12-én jószolgálati úton jártak a szlovákiai Nagyszombatban, Pöstyénben és Vágszentkereszten. A megáradt Dunán nem ment a komp - Komáromon keresztül utazhattak - mégis a beígért 10 órakor már Nagyszombatban, a Szent Adalbert Társaság Székházában fogadta a vendégeket dr. Stefán Hanakoviö igazgató. A házigazda elmondta, hogy a társaság 1870-ben alakult 250 ezer tagja volt mikor a kommunista hatalom 1952-ben feloszlatta őket Államosította nyomdájukat minden eszközüket. A mai pénzben 1 milliárd szlovák korona volt a káruk. 1990-ben megújulhattak és mára a taglétszámuk eléri a 110-120 ezret Visszavásárolták régi - több mint 100 éves - székházukat és a még fellelhető korábbi vagyonukat. Nyomdájuk könyvkiadójuk, 19 üzletük üzemel, tudományos, irodalmi, teológiai, filozófiai műveket, főiskolai jegyzeteket adnak ki és forgalmaznak. Az USA-ban 15 tagjukat tartják nyilván, és főként nekik köszönhetik a pénzügyi gyarapodást. A társaság vendégeként részt vettek az esztergomiak város- és műemlék-nézőben, majd kora délután tovább indultak Pöstyénbe. A világhírű - 67 fokos gyógyvizéről híres - szlovák üdülőhelyen séta szerepelt a programban. Szerencsére a kiáradt Vág sem akadályozta meg a szép látványt Vágszentkereszten, Rudnay Sándor szülőfalujában Jan Mikiovié polgármester és több száz érdeklődő jelenlétében közösen koszorúztak a szülőház falán elhelyezett emléktáblánál, mind a szlovákok mind a magyarok. A polgármester köszöntőjét Káfer István professzor fordította szlovákra. Az esztergomiak üdvözletét Kápolnay Dezső egyesületi elnök mondta el, majd a megemlékezés ünnepi nagymisével folytatódott A virágokkal díszített magyarhoni templomot zsúfolásig megtöltötték a hívek. Koncelelebrált misét mondott Peter Dubovsky, a Szlovák Püspöki Kar titkára Besztercebányáról, dr. Dékány Vilmos püspök, dr. Kiss-Rigó László teológiai tanár, valamint Adalbert Letko plébános. A tolmács itt is Kafer tanár úr volt Az esztergomiak zarándoklata a vágszentkereszti Kultúrház nagytermében, a hely- és környékbeliek több százas seregével közösen folytatódott Adalbert Letko ismertette - nagy szülöttjükRudnay hercegprímás életútját majd a helybéli és Juraj Uhrík krusovcei polgármesternek lelkesült hangú köszöntője következett A magyar-szlovák jótestvéri barátságot találták meg mindketten -ajelenlévők tetszécét kiváltva-, melyre hasonló hangnemben válaszolt Kápolnay Dezső is. Az ünnepség végén az Esztergomból hozott ajándékokat adta át az elnök és az 1998-as Rudnay ünnepségekre hívta meg a szlovákokat akik közfelkiáltással elfogadták ezt A ünnepséget követően baráti beszélgetés alakult ki a szlovákok és a magyarok között (Pálos) VALASZ Kedves Tibor, kezdem a leglényegesebbel: én nem láttam az általad említett Godspell-előadást. Az élet akkortájt engem másfelé dobált. De értékítéletedet ahogyan a mostanin mellettem ülő Kollár Hildáét is, aki részese volt azoknak az előadásoknak: látatlanban is elfogadom. Jól tudom, hogy 1990 előtt is igen komoly munka folyt a Várszínházban. Jogos vitád lehet abban, hogy ez az évad nem a nyolcadik - mert aki csak erről a nyolc évről akar tudni, sok mindent félresöpör. Messzire megy ez a dolog, menjünk mi is! Miről is lehet szó? Arról, amire Te is célzói: a rendszerváltás cezúra? Ami előtte volt, az eltűnt elveszett? Nem! Csak az elmúlt harminc-negyven évben legalább háromszor, három helyszínen lódult neki a színpadkedvelő helyi társadalom annak hogy Várszínházat csináljon: 1. még diákkoromban, 1966-67 körül volt Balassi éppen fellelt Szép magyar komédiájának ősbemutatója. A Vitéz János palota előtti téren. Az újkori várszínházi játékokon ez az első új folyam. 2. a második volt benn, a várudvaron, a tietek, a hetvenes-nyolcvanas években, főiskolásokkal, Szinetárékkal. 3. Ez a mai, harmadikként kialakított játszóhely, s itt ezen ez már a nyolcadik évad. (I., II., HL: ahogyan például az új Beszélő, éppen újra megszűnő, kedvenc folyóiratom teszi: ha van is vitája korábbi foly amokkal és szerkesztőivel, magától értetődően vállalja őket Címlapjára kiírja: III. folyam, II. évfolyam, 6. szám. Mert az elődök is értéket teremtettek. Mert egy akolból származnak. Ha majd újraindul, a IV. folyam lesz az impresszumban.) Továbbmegyek. Tévéjegyzetemben, talán emlékszel rá, végletekről beszélek. Kultúra és kulturálatlanság végleteiről. Bizony, csúnya dolog, ha valaki(k) elfeledkeznek a korábbiak munkájáról. Hogy tehetnék? Hiszen itt vannak, velünk egy városban élnek! Éppen Neked nem kell mondanom, bizonygatnom, hogy micsoda értékmentést végeztetek Ti magatok, amikor az úgynevezett rendszerváltás előtti, nem politikai közéletet, színházat kiállítást koncertezést stb. stb. csináltátok. Apropó, rendszerváltás! Az ellentmondást itt, mint az élet sok egyéb területén, abban látod-látom-látjuk, hogy ugyanazok előtte, utána, közben... Igen nehezen szokunk hozzá ahhoz, hogy tovább él a kiszorítósdi! De hogy néha suhogtak a köpenyegek? Neked mondjam ezt Shakespeare William és Jean Baptist Poqulin, alias Mohere urak kiváló ismerőjének? Nem értem, miért gondolod, hogy időközben különböző irányokba sodródtunk! Lehet a véleményünk más és más különbféle dolgokról, de, úgy vélem, tisztességről és tisztaságról, értékről és értéktelenségről egyformán határozottan gondolkodunk. A javaslatom: dolgozd fel és hozd nyilvánosságra a korábbi várszínházi folyamok történetét! Tibor: azt gondolom, egy akolból származunk. P. S. Ez a Godspell valóban jó volt S ha valami pocsék, bizony én leírom. Ez a dolgom! Ez csak így tisztességes. A mindenkori Várszínházról pedig: legyen! És jusson oda elegendő pénz. Hányan mondják, hogy Esztergom a megye kulturális fővárosai Egyszer már csak be kellene ezt bizonyítani! 11 Esztergom, 1997. július 5. Tisztelettel egy önmagát igényesnek tartó színházlátogató egy igényesnek tudott színházteremtőnek. Rafael Balázs