Esztergom és Vidéke, 1997

1997-07-24 / 30-31. szám

4 Esztergom és Vidéke 1997. június 26. Knorr István az 1930-as évek kezdetétől kiemelkedő szerepet töltött be Esztergom műszaki, gazdasági és társadalmi életében. Vezetése alatt a Prímás-szigeten működő Knorr gyár fellendült, s több tucat dolgozónak adott biztos kenyeret. A műszaki fejlődés dinamikus, a gyár vas- és fémöntödéjében megbízható, jó minőségű termékek készültek. A 40-es években már számottevő szerszámgépgyártás is folyt, a mezőgazdasági kisgépek révén pedig országosan is bővült a gyár ismertsége. Knorr Istvánt tehetsége és szorgalma, kis gyárának kimagasló technikai színvonala és termelése alapján méltán soroljuk az esztergomi értékteremtő személyiségek közé. Édesapja, Knorr János, Cseh-Morvaországból települt Magyarországra, Esztergomba öntőmesterként érkezett. A Szigeten a prímási birtokból 651 négyszögölnyi jó fekvésű ingatlant vásárolt, és azon 1870-ben vasöntödét alapított. Családi vonatkozású esemény, hogy szentgyörgymezői magyar nőt vett feleségül. Ebből a házasságból hat gyermek született, köztük 1906-ban István. A gyáralapító családfő 1919-ben meghalt. Az üzemet átmenetileg alkalmazottak vezették, jól-rosszul. István 4 gimnázium után a győri felsőkereskedelmibe került. A népes család anyagi gondjai miatt arra kényszerült hogy az öntödében végezzen fizikai munkát. Ez a helyzet viszont kiválóan alkalmas volt arra, hogy a Értékteremtők (10) Knorr István vas- és fémöntészet minden apró fogását jól megtanulja. Minden szabad idejét és energiáját arra fordította, hogy félbehagyott tanulmányait magánúton pótolja. Üzemvezetői képesítést szerzett és öntészetből mestervizsgát tett. A 30-as évek elején lezajlott gazdasági válság a Knorr gyárat is súlyosan érintette. De a viszonyok lassan rendeződtek, és az évtized végére már képesek voltak új termékeket is bevezetni. Korabeli adatok szerint gyártottak oszlopos és asztali fúrógépet, a bányák és a honvédség részére is készítettek kisebb berendezéseket, sőt gyártani kezdték a mezőgazdasági kisgépeket is. Érdekes ipartörténeti adat, hogy a Hősök terén lévő emlékmű hatalmas keresztjét is a Knorr gyárban öntötték. Knorr Istvánnak már fiatalon is vezető szerepe volt a gyár irányításában, de 1938-tól egyedüli felelős vezető lett. A második világháború súlyos esztergomi harci eseményeit veszélyes és nehéz kalandok után szerencsésen átvészelték, de mikor felrobbantották a Szigetre vezető hidakat, az élet a gyárban is csaknem megállt. Semmiféle központi támogatásra nem volt kilátás. Ezért Knorr István gyors intézkedéssel, kizárólag saját erőből hidat épített a Kis Dunán, a mostani lépcsőhíd helyén. Ezzel a szigeti lakosok és a gyár is bekerült a város normális vérkeringésébe. A „háborús-híd" felépítése szakértők szerint is műszaki bravúr volt, igazolta Knorr István rendkívüli szervezőkészségét, előrelátását és kiváló munkairányítási adottságát. A bronztermékek gyártása bővült. Szovjet jóvátételre nagy mennyiségben gyártottak fatüzelésű mozdonyokhoz bronz tolattyúkat, gőz injektorokat, vízállásmutatókat. Az öntés minősége kiváló volt. Az üzem létszáma 50 fő körüli szintre emelkedett, ezek többségét itt képezték. A fejlődés folyamatát alapjaiban változtatta meg az 1949 december végén megjelent rendelet. A gyárat ekkor az Esztergomi Szerszámgépgyár N.V.-hoz csatolták. Knorr Istvánt a Szerszámgépgyár öntödéjének vezetőjévé nevezték ki. Ez az öntöde havi 75 t jó minőségű szerszámgép-öntvényt állított elő. A szerszámgépgyártás rohamos fejlesztése azonban sok problémát hozott A gépi berendezések elavultak, a technológia is. Az új szerszámgépekhez egyre bonyolultabb öntvényekre volt szükség, több jól képzett szakmunkást is igényelt a gyors fejlődés. A gyár vezetése szemében azonban az öntöde periférikus üzem volt Ilyen körülmények között az új öntöde-vezetőnek szinte heroikus munkát kellett végeznie. Nagy érdeme, hogy vállalkozott gyorsított szakmunkásképzésre: félévenként szervezett és vezetett szakmunkásképző tanfolyamokat Sajnálatos, hogy kicsinyes, méltatlan zaklatások és politikailag indokolatlan piszkálódások után eltanácsolták a gyártól. Később kiderült, hogy ez évekig tartó súlyos veszteséget okozott a gyárnak. A sok évtizedes életpálya során mindvégig a becsületesség, a munkaszeretet, a kiváló szakértelem jellemezte a tevékenységét Saját szakmájában a szó nemesen vett értelmében „polihisztor" volt, munkatársaitól és beosztottjaitól soha nem követelt olyat, amit ő előre nem tudott volna bemutatni. Kiemelten értékelendő az a lankadatlan szorgalom, tudásvágy, amellyel az új tudományos kutatásokat és eredményeket megismerte és alkalmazta. Munkatársai szerették, becsülték, mindenkor példamutató magatartását készséggel követték. Esztergomból való távozása után Budapesten vezető beosztásokban dolgozott és sikeresen hasznosította több évtizedes, hatalmas tapasztalatát. Dolgos, becsületes munkásélete 1997 februárjában, 91 éves korában ért véget. Baják István A múlt század végén országszerte megindult a különféle egyesületek és körök szervezése. Ennek a nagy fának egyik levele a szentgyörgymezői Kör is. 1892-ben Perger Lajos esperes plébános, Oltóssy Ferenc meggyfagyáros, Hagara Antal kántortanító, Bedö József jegyző, Karácsonyi R. Béla tanító, Haller Ferenc és ifj. Hegedűs József gazdálkodók fáradtságot nem ismerve igyekeztek felébreszteni az alvó lelkeket. Ók, mint apostolok jártak házról-házra, hogy megnyerjék polgártársaikat a megalakítandó Polgári Olvasókör létrehozásához. Munkájuk eredményeképpen 1982. december 11-én meg is tarthatták az első, alkuló gyűlést. A gyűléshez egyszerű kis szoba, két asztal, néhány szék és pad volt az egész bútorzat. A megjelentek létszáma 43 fő volt. A korelnök Lett Antal volt, akinek vezetése alatt történt az első tisztikar megválasztása. íme a nevek: díszelnök: Frey Ferenc, elnök: Perger Lajos, alelnökök: Oltóssy Ferenc és Haller Ferenc, ügyész: dr. Földváry István, I. titkár: Bedő József II. titkár: Szverlikovszki János, pénztáros: ifj. Hegedűs József\ könyvtárosok: Karácsonyi R. Béla és Vibor Lajos, háznagyok: Vibor István és Kugyelka János lettek. A választmány 15 fős volt Az első körszolga Eipl István lett. Kimondták, hogy körszolga csak az lehet, aki más egyénnel, vagy hatósággal szolgálati viszonyban nincs. Az első évi költségvetés összege 265 korona volt. 1893. április 24-én vették bérbe a Kör első helyiségét a Szentgyörgy utcában, az akkori Erős Márton-féle házban, a későbbi Hajabáts-házban. A Gondolatok a szentgyörgymezei Olvasókör történetéből KÖR-ben néhány összegyűjtött újság képezte a szórakozást, no és az esténkénti barátságos beszélgetések. Nemcsak személyes érdekek felvetése és eÜntézése képezte az összejövetelek tárgyát, hanem Szentgyörgymező gazdasági és kulturális ügyeinek megtárgyalása, mindez teljesen politikamentesen. Az 1893-ban tartott második választmányi ülésen (amit akkor bizottmányi ülésnek neveztek) a taglétszám már 86 fő volt. Ekkor azt a határozatot hozták, hogy a bizottmányi tagok névsor szerint minden este 7-1 l-ig, mint napi biztosok működjenek és ügyeljenek a rendre. 1894. március 29-én a harmadik ülésen a következő határozatok születtek: 1. A nem tagoknak a Kör helyiségében dohányozni nem szabad. 2. A Kör küldöttségileg képviselteti magát Kossuth Lajos budapesti temetésén. Ugyancsak márciusban kötötték meg a Hagara Antaltól bérbevett helység haszonbér-szerződését. Ez a helység már jobban kielégítette a Kör tagjainak igényét. 1895-ben Szentgyörgy mezőt közigazgatásilag Esztergom városhoz csatolták. Ebben igen megoszlottak a vélemények. 1896. május 17-én hazánk 1000 éves fennállásának országos megünneplésén vett részt a Kör küldöttsége. Itthon díszközgyűlésen ünnepelték a jubileumot. 1898. március 15-én megünnepelték az 1848-49-es szabadságharc 50 éves évfordulóját Ez év március 25én közkívánatra a Fürdő Szálló nagytermében a Kör színigárdája megismételte Okányi Lajosnak, a Kör elnökének színművét, az ,J848 avagy Úr és Jobbágy" című hazafias színdarabot. Az 1900. március 18-ai közgyűlésen a Kör számos tagja indítványozta a Kör nevének megváltoztatását Az új név: „Esztergom-Szentgyörgymezoi Katolikus Olvasókör". 1901. január 20-án az Olvasókör közgyűlésén megválasztották a Kör új elnökét Babura László káptalan személyében. Bádi András választmányi tag szóvá tette ez alkalommal, hogy a tagok egynémelyike feltűnő piszkosan jelenik meg az Olvasókör helységében, sőt többen föltett kalapban. Közben megalakult az Olvasókör dalárdája, mely a Honvédtemetőben tartott március 15-i ünnepségen is énekelt. Április 30-án ünnepelték a templom 100 éves évfordulóját. Este az Olvasókörben társas vacsora volt, melyen Perger Lajos esperes plébános olvasott fel az általa összeállított Százéves a Szentgyörgymezői Plébánia" című írásból. Az ünnepségről azonban a szentgyörgymezői gazdák távolmaradtak, mondván, nem ünnepelhetnek azokkal, akik elvitték tőlük a sertéspiacot. Az 1902. évi választmányi ülésen hozott határozat így szólt: „Valaki merészkedett a Kör helységében káromkodni. Ezért a határozat kimondja, hogy az illető jelentkezzen az elnök úrnál és kérjen bocsánatot. Ha még egyszer előfordul, a Kör tagjai közül kizáratik." Dr. Babura László elnöknek köszönetet mondanak a zászlóért, melyet a márianosztrai zárdában készítették 340 koronáért. A rajta lévő nehéz szalag id. Oltóssy Ferencné zászlóanya ajándéka. A zászlórudat Fritz István asztalos készítette ajándékba. A zászlószögeket 4 koronás megváltással, bevésett névvel mindenki saját kezűleg verhette bele a zászlórúdba. A zászlón hazánk Nagyasszonya és Szt György képe látható. Az ünnepélyes zászlószentelés november 27-én volt Hajnalban három ágyúlövéssel ébresztették a lakosokat Reggel 7 órakor az Olvasókörben gyülekeztek, onnan vonultak a templomba. A zászlót Barbus József vitte. A zászlószentelési szertartást Csernoch János prelátus kanonok végezte. Szentbeszédet Perger Lajos esperes plébános mondott, melynek keretében ismertette a Kör 10 éves történetét Vinner Imre polgármester szép szónoklatot tartott, melyben arra buzdította a Kör tagjait, hogy továbbra is töretlen lelkesedéssel végezzék munkájukat Este 7 órakor az Olvasókörben 80-90 fő részvételével áldomást tartottak. Az ünnepség reggelig tartó tánccal ért véget (Folytatjuk) Bélai Iván KÖVETKEZŐ SZÁMUNK AUGUSZTUS 7-ÉN JELENIK MEG!