Esztergom és Vidéke, 1997

1997-07-10 / 28-29. szám

Esztergom és Vidéke 1997. augusztus 232. ERTEKEINK - EMLEKEINK Hetven éves az esztergomi strandfürdő Esztergom fü rd okul túrája közel egy évezredes múltra tekinthet vissza. A Szent Támás hegy lábánál fakadó melegvizű forrásokat már a rómaiak is kihasználták. 1238-tól már okleveles adatunk van arról, hogy III. Béla király első felesége Chatilon Anna 1170-1184 között közfürdőt létesített a hévizekre. A török korban is díszes fürdők épültek. A Vízivárosban a mai Katona István utca 6-8. szám helyén állt Szép Rusztem pasa fürdője. 1605 után építették aMattyasovszky bástya mögött az úgynevezett Kis fürdői. Ezt a 19. századig a ferencesek is használták. A Víziváros északi részén állt az ún. Malomfürdő, amely szintén a 19-20. századig fennmaradt. A mai Fürdő és strand területén a múlt század közepéig a Hévíz tó volt, amelyben békák brekegtek, s lovakat úsztattak. A 18. század végén Sándor Antal gróf volt az, aki kísérletet tett arra, hogy a posványos területet kulturált fürdőteleppé változtassa: 5 kisebb fürdőmedencét létesített, s a malmot is átalakította a fürdővendégeknek. A kiegyezés utáni években kezdték újra felfedezni a hévizes fürdőket a polgárok. Az 1860-as évektől Vezér János vállalkozó tükör- és kádfürdőt nyitott a strand területén. 1881-ben a fürdőt átadta fogadott fiának, Malya Istvánnak. A Hont vármegyéből származott Malya család az 1840-es évektől a hévízi malmok üzemeltetéséből tartotta fenn magát. Nevük mégis a fürdőhöz és azok forrásaihoz kapcsolódva maradt fenn egészen napjainkig. 1894-ben tőkeerős vállalkozó, az Esztergomi Takarékpénztár vette meg a Malya fürdőt. 1899-re készült egy korszerűbb uszoda, mint amilyen a Malya volt. Az új uszoda vízellátása is biztosítva látszott egy forrásból, amelyből 29 fokos vizet nyertek. Közel egy évtized telt el, amikor szorgalmazni kezdték az uszoda továbbfejlesztését. Megtervezésére megbízást adtak Váci Hübschl Kálmánnak, aki rövid idő alatt elkészült a tervekkel. Nemcsak a ter% vezés volt gyors, de a kivitelezés is. 1912. április 18-án átadták a nagyközönségnek az új, korszerű vasbeton szerkezetű fedett uszodát. A Takarékpénztár folyamatos vásárlásokkal bővítette a fürdő területét, s amikor a káptalani fatelep is eltűnt a strand területéről, ismét Váci Hübschl Kálmán tervei szerint megépíthették az 50 x 25 méteres országos úszóversenyek rendezésére is alkalmas medencét. 1927. augusztus 7-én elérkezett a nagy nap, amikor átadhatták az új strandfürdőt Esztergom polgárainak. A megnyitón közel kétezer ember szorongott. Az ünnepségen megjelentek Zsitvay Tibor, az Országgyűlés elnöke, Felicides Román miniszteri tanácsos, dr. Szukováthy Imre, az OTT alelnöke és vitéz Bajcsy Zsilinszky Endre, a MOVE országos elnöke. A Himnusz elhangzása után Bleszl Ferenc, a Takarékpénztár elnökigazgatója tartott beszédet. Beszédében kiemelte: „Kevesen tudták eddig sőt mi a fürdő tulajdonosai is csak sejtettük, hogy Szenttamás hegy alul fakadó hévíz mily kiadós mennyiségű és mily rendkívül kedvező gyógyhatású. Azonban szakértők bizonyítják, hogy a mi hévizünk teljesen azonos hőfokú, vegyi összetételű és gyógyhatású Rőmerbad, Robelbad és Neuhaus, valamint egyéb hírneves külföldi fürdők vizével, mely kedvező körülmény és a már is szép számban ide seregló különösen fővárosi vendégeink általános dicsérete, továbbá a nemzeti sport ápolása és az ifjúság iránti szeretet késztette az Esztergomi Takarékpénztár vezetőségét arra, hogy már eddig is fennálló szép fürdőtelepét egy nagyszabású, úszóversenyekre is alkalmas strand-uszodával bővítse ki, a hozzá tartozott Fürdő Szállodát pedig Fürdő megnyitási jelentés. (h W Alulírott tisztelettel jelenti a nngyérdenní közön ségnek, hogy f. évi Április hó 25-ikén valamint a hévvizes \ Ttk« H Y») ugy a melegített KÁD-FÜRDO is a tisztelt közönség, használatára átadatnak. A t. közönség részéről eddig tapasztalt részvét megtartását ezentulra is fentartani fő törekvése leend VI2ÉB MW® fürdő-tulajdonosnak. Esztergom, 1876. Április 22. tetemes költséggel redoute szerűleg alakítsa át, mert reméljük, ho^y ezek folytán vidéki különösen fővárosi nyaralók és fürdővendégek nagyobb mérvben fogják majd kies fekvésű városunkat és gyógyfürdőnket felkeresni, már csak azért is, mivel tudtunkkal nincs az országban még egy olyan gyógyfürdő, mely egy nagyszabású, és naponta 22.000 hektoliter friss vízzel megtölt he tő strandfürdővel, ezenkívül ugyanezen telepen külön díszes férfiuszodával, külön női uszodával, családi kabinfürdőkkel kád és gőzfürdővel, végül egy redoute szállodával rendelkeznék és így azon reményben élünk, hogy idővel Esztergom olyan fürdővárossá alakul a budapestiek részére, mint az osztrák fővárosiaknak a Bécs melletti híres Baden fürdő..." A strand megnyitásában többen jó üzletet láttak. így a fürdőnél Jakobek Jenő a „higénia minden követelményének megfelelő úri és női fodrászüzletet" rendezett be, s elsőrendű fővárosi fodrászokat alkalmazott A Virág és Szántónál megkezdték a férfi, női, gyermek fürdőruhák árusítását. Az új trikókban szívesen fürödtek, napoztak az esztergomi strandolók, a konzervatívabb polgárok teljes felháborodására, akik így fakadtak ki: „Tiszta lányok, menyasszonyok, fiatal asszonyok vetik oda testük minden titkos báját és vonalát semmiházi aszfaltbetyárok, éretlen kamaszok, vén kéjencek, pervez fajankók éhes mindent habzsoló felfaló szemeinek csak azért, mert a divat úgy diktálja." Mindez azonban a fürdőzőket nem érdekelte. Élvezték az új tiszta úszómedence tükörsima vizét a 29 fokos kellemesen simogató hullámokat s hogy nem kell a Dunába menni, ahol a szeszélyes víz minden évben bőségesen szedte áldozatait. Augusztus 13-án, szombaton Sörös Ede bérlő megnyitotta a Fürdőszállót, ahol fővárosi árakkal és előzékeny kiszolgálással várta a fürdővendégeket teraszára. Szeptember 18-ra azután megnyíltak a Fürdőszálló téli termei is. Elkészült az autógarázs, az istállók. Átadták a színpadot és a tánctermet is. Az esztergomi asztaltársaságok többsége itt kapott állandó helyiségeket Esténként az elsőosztályú konyha és kiszolgálás mellett Kolompár Laci cigányzenekara muzsikált a vendégeknek. Pifkó Péter