Esztergom és Vidéke, 1997

1997-06-26 / 26-27. szám

Esztergom és Vidéke 1997. augusztus 26. Mi történik a Strázsa térségében? Akik mostanság kirándulnak a Strázsa-hegyen és környékén, azok nagyarányú földmunkát tapasztalhatnak. Tájékozódás céljából megke­restem a terület vagyonkezelője, a Budapesti Természetvédelmi Igaz­gatóság igazgatóhelyettesét, dr. Szikra Dezsőt, s kértem, mondja el, milyen munkalatok folynak jelenleg a Strázsa-hegyen. - Örömmel adok tájékoztatást. Több mint két éve kezdődött e tevé­kenység a területen. Most érkezett el a munka abba a fázisba, amely a lát­ható beavatkozást eredményezi. 1994-ben egy kormányhatározat alapján a terület kezelői joga igazga­tóságunkhoz került. Bányászati tevé­kenység következtében maradandóan megváltozott külszíni területrészek találhatók e térségben. Ezeknek a részeknek a bányavállalkozókra át nem hárítható, elmaradt tájrendezésé­re pályázatokat adtunk be a Központi Környezetvédelmi Alaphoz. Az itt nyert anyagi támogatásból végezzük e munkálatokat. - Miből áll ez a munka? - Sokrétű a feladat: tájrehabilitá­ció, bányarekultiváció, különféle hul­ladékok elszállítása, termőtalaj-terí­tés, növényzet-telepítés. A Látóhegyi út mellett elhordtuk a felhagyott kő­bánya-mészégető maradványait, a be­tontömböket, többszáz köbméter sa­lakot, törmeléket, hulladékot és sze­metet. Helyükre munkagépekkel új termőtalaj kerül, a tájba illően simít­va, a hegy vonulatát követve. Az er­dészet bozótirtást, majd növényzet­telepítést végez, szintén a meglévő környezethez alkalmazkodva. - Milyen szakterület munkásai ta­lálhatók még a területen? - A Generál Alpin Szövetkezet a kőbányák falazatának omladék-men­tesítését, szaknyelven a kopogózást végzi (ez alatt a lógó, kiálló sziklák eltávolítása értendő). Mind az öt kő­bányánál elvégzik ezt a munkát, majd omladékfogó kőgátakat építenek, a bányaudvarokat a térfelszín kialakítá­sa után termőtalajjal terítik. Látvá­nyos a jelenlegi munkájuk, mert alpi­nista, hegymászó technikával dolgoz­nak, szinte lógnak a falon. - Láttam a dorogi Hulladékégető Kft. gépkocsiait is mozogni a hegyen. - Igen, az ún. kátrány-tó anyagát, mint veszélyes hulladékot (a mintegy 30 tonnányi bitument és bitumennel átitatott földet) szállítják az égetőbe. - Milyen munkák folynak még? - A felső bányaperemeken rézsűzé­si munkálatok zajlanak, ide kerítés­ként később sövényt telepítünk. A legnagyobb kőbányánál kőgátat is építünk a felső perem mentén. A többi bányánál rőzsefonatokat készítünk a meredek részek védelmére. - A térfelszín illesztése egy helyen törést szenved. Ennek mi az oka? - A Látó-hegyi út építése során ke­letkezett ez a mesterséges rézsűfal. Ennek felső pereme alatt rengeteg ap­ró lyúk található, ezek a partifecskék költőüregei. Ez a fecskeféle Európa legkisebb termetű fecskéje, mind­össze 12 cm nagyságú. Ugyanitt költ a színpompás, 27 cm hosszú, hajlott csőrű gyurgyalag is. Nos, ezeknek fészkelő helyét nem szüntetjük meg. Ebből adódik a térfelszín szakadása, így védelmet nyújtunk a madár-telep­nek. - A tetőn mi lesz a rossz állapotú kilátó toronnyal? - A tornyot a következő KKA pá­lyázatból helyreállítjuk, és része lesz az ún. tanösvénynek. Ezen végigsé­tálva tudjuk bemutatni a Strázsán élő hasznos növényeket, növénytársulá­sokat, geológiai látványosságokat, a számos ritka rovarfajt, ezek napi éle­tét. Sok védett madárfaj is él a terüle­ten (citromsármány, csilpcsalp füzi­ke, tövisszúró gébics, stb), ezek életét is meg lehet figyelni a tanösvényről. - Mekkora ennek a tájszépítő be­avatkozásnak a költségvetései - ÁFÁ-val együtt 74 millió forint Megemlítem még, hogy a területen ­amelynek fokozottan védetté nyilvá­nítása folyamatban van - fogadóépü­let létesítése és parkoló kialakítása is tervben van. Erre egy volt szovjet épület és környéke megfelelőnek tű­nik. Nagy Tibor Az értékmegőrzés jegyében— A város lakói egy év óta nyomon követhetik, hogy a Tudomány­Technika Házán építkezési mun­kálatok folynak és így az egykori zsinagóga egyre szebbé válik. - Milyen munkálatokról van szó, hiszen a Technika Háza eddig is váro­sunk egyik szép épületeként volt szá­montartva? - kérdeztük Németh Já­nost, a MTESZ ügyvezető elnökét. - A teljes képhez szeretném vissza­idézni az 1962-es évet. A háborús ro­mokban lévő épület állaga akkor olyan állapotban volt, hogy a lebon­tásról kellett gondolkodni. A város­ban élő és dolgozó műszaki értelmi­ség - Lehner Károly irányításával ­rendkívüli mozgósító erővel alkotott egységet az épület megmentéséért. Az izraelita hitközségtől történő meg­vásárlás után teljes belső átalakítás zajlott, konferencia- és előadótermek, irodák lettek építve. A külső forma csupán leegyszerűsített módon lett helyreállítva, beleértve a tetőzetet is, hiszen abban az időben horgany-, vagy rézlemez nem volt elérhető. Az 198l-ben végrehajtott felújítás során igyekeztünk közelíteni az ere­deti formákat, de a kupola-, a tető- és a födémszerkezet csak kisebb javítást kapott. Ez okozta a további problémá­kat, hiszen a beázások és féregfertő­zések miatt a 135 éves faszerkezetek 1994-ben a veszélyes állapotba kerül­tek, ami elodázhatatlanná tette a teljes födém, tető, héjazat felújítását A ki­vitelezési munkálatok során igen sok előre nem látható problémát kellett megoldani, amelyek nemcsak időben, de költségekben is növelték a gondo­kat. - Az utóbbi időben kerültek a he­lyükre a tetődíszek, ami igazán szép látványt nyújt, viszont az épület külső állapota még igen rontja az összképet. Mi várható ez ügyben! - A csúcsdíszek és a laterna nélküli hrwafr\nm—w z j-ö dziib-i —:nb Ö ziilökiziip^faÉí yy fii y yiüD jeii n Hyiij |g|pÉíl -"ft" feipllpjSj tető valóban egy lyukas kalaphoz volt hasonlítható. A legsürgősebb feladat a veszélyelhárítás volt amely megha­ladta a 22 millió forintot, és itt a pénz­tárca is kiürült. A további munkálatok előkalkulált értéke 24 millió, ami igen jelentős összeg és a szűkös anyagi körülmények miatt nehezen biztosí­tható. Célunk a nehézségek ellenére az, hogy az épületet az eredeti állapo­tába állítsuk helyre. Ennek megoldá­sát az értéktisztelet és a szükség együtt követeli tőlünk. Kevesen tudják, hogy az épület a magyar zsinagógaépítészet kiválósá­ga Baumhorn Lipót munkája, és a ro­mantikus mór stílus gazdagsága, har­monikus volta miatt a legszebb alko­tásai között tartják számon a szakem­berek. Ezért nem szabad hagyni, hogy újból félmegoldások jöjjenek létre. Az értéktisztelet mellett a szükség is ezt diktálja, hiszen városunk az ezer­éves ünnepségekre készül, rangos külföldi vendégeket kell fogadni, ren­dezvényeket bonyolítani, amelyhez a várost és a rendezvények színhelyét is méltóvá kell tenni. -A cél megvalósításafeladatban és költségekben is rendkívüli. Miként biztosíthatóak a feltételek, és a város mivel járul hozzá a reprezentatív épü­let kialakításához? - Valóban nem könnyű a megoldás. A veszélyelhárítás rendkívüli helyze­te ellenére is kellett két éves „birkó­zás" a munkálatok elindításához, és a folytatás is hasonló nehézségeket je­lent. A szakmai egyetértés megvan, csupán az anyagiak biztosítása okoz gondot. Csak többcsatornás megol­dás vezethet eredményre, ami viszont sok szervezőmunkát követel. Sajnos, a város ismert anyagi helyzete miatt nem remélhető támogatás. Feltétlen köszönet illeti meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a MTESZ Központ, az AKNABAU Kft, Ombódi Szakipari Vállalkozás veze­tőit és szakembereit Besey László, Szabó Zoltán, Kralovánszky Réka ter­vezőket, akik lelkiismeretes munká­val járultak hozzá, hogy az épület el­érhesse eredeti szépségét Szeretnénk még ez évben befejezni a munkálato­kat hogy a műemléki épület városunk egyik építészeti büszkesége lehessen, bizonyítéka az összefogás és az érték­tisztelet erejének. - Kívánjuk, hogy a tervek sikerrel megvalósulhassanak! -ÉVID

Next

/
Thumbnails
Contents