Esztergom és Vidéke, 1997
1997-05-29 / 22. szám
1997./t A GAZDA SZEME • ÁLOM ÉS VALÓSÁG HATTER DONTES HELYETT (?) — DE BIZTOSAN DÖNTÉS UTAN Requiem - dőlés után Az esztergomi Babits Emlékház tornácának autogramm-fala ma már irodalomtörténetünk része, turisztikai látványosság. Kevesen tudják, hogy a híres emlékfal (amelyen Illyés Gyula, Kárpáti Aurél, Tóth Árpád és még sokan mások örökítették meg esztergomi látogatásukat) előképe a Bánomi úton, az Einczinger-család présházának manzard szobájában állt; az 1920-as évek elejétől az itt megforduló megbecsült vendégek szénnel, ecsettel írták fel nevüket a 4 x 4 méteres szobácska falára, melyet szüreti jelenetek, bordal-szövegek is díszítettek. Mint a Babits-villában, itt is megfordultak a két háború közű irodalmi-művészeti élet jelesei (Babitson kívül Kárpáti Aurél, Sárközi György, Bajor Ágost, Hellebrand Béla, Holló Kornél, Nyergesi János, Tipary Dezső, Scheiber Hugó, stb.) valamint az Einczinger család barátai: helybéliek (köztük Etter Kálmán, Koditek Piros, Mattyasovszky Béla, Olajos István, Vécs Ottó, Walter Béla) és fővárosiak egyaránt. Az emlékszoba, az emlékfal azonban nincs többé! A tavaszi orkánerejű szél ledöntötte a bontás után átépítésre (?) váró présház meghagyott, de elégtelenül védett autogram-falát; így darabjaira hullott, megsemmisült Esztergom újkori művelődéstörténetének, polgári kultúrájának egyik pótolhatatlan emléke. Holott a tragikus vég most is elkerülhető lett volna! A Városháza bizottsági és hivatali illetékesei tudtak az értékes autogram-fal létezéséről, hiszen a néhány éve új tulajdonosra talált présház átalakítása építési engedéllyel folyt, illetve folyik tovább.(Mostmár mindegy!...) Az építési, a bontási engedély kiadásakor, ugyanígy a rákövetkező helyszíni ellenőrzések során, (ha egyáltalán voltak ilyenek) a szakhatóság részéről úgy tűnik - igen csekély igyekezet mutatkozott, hogy ezt az értéket megmentsük magunknak és az utókornak. Jól kellett tudniuk, hogy mire adnak (át?)építési, bontási engedélyt, hiszen a hatósági jogállás eleve feltételezi a köteles ismereteket, ráadásul az aláírásfal megóvását többen is - még időben kezdeményezték Tehát ez esetben is elmaradt a kellő gondoskodás, a helyi védelem alá helyezés (és ezzel együtt a szükséges néhány százezer forint), a tulajdonos határozott kötelezése. Az itt közölt fotó azt bizonyítja, hogy a helyszíni ellenőrzés hiányos volt, illetve figyelmetlenül eltűrte az ún. pengefal hevenyészett, szakszerűtlen megtámasztását. Koditek Pál PS.: Olvasom az 1990-ts évek elején készült hivatalos jegyzéket Esztergom műemléki, városképi jelentőségű épületeiről. Nem szerepel benne sem az Einczinger-présház, sem a Bánomi dűlő(út) több olyan 18-19. században épült pincéje, présháza, melyeknek mindenképpen legalább városképi védettséget kellene kapniuk Ezzel szemben - sajnos ez a történelem fintora! - a Bánomi dűlő néhány présháza szerepel az 7957-ben készült műemlék-jegyzékben. Tobbükkel joggal büszkélkedik is Zolnay László az 1960-70-es években többször is kiadott Esztergom útikönyvben. Einczinger-présház • Bánomi út 1995 május A Bartal Irnőné, Finc/inger /ívia (az egykori tulajdonos, Babits közeli barátja, L Ferenc leánya) levelében említett sorház-építés (—> albumlapunk) hiteles hír volt, de - szerencsére - a terv meghiúsult. 1995. május 24. Szederkényi Miklósáénak, a Városüzemeltetési s Műszaki Iroda főelőadójának előterjesztése a kulturális bizottság ülésére - a présház „dedikált falának megmentése" tárgyában. 1996. december 27. A polgármesteri hivatal mint építési hatóság engedélyezi az új tulajdonosok, Neuzer András és felesége által benyújtott terv kivitelezését, a présház és pince rekonstrukciójára, illetve bővítésére. (23801-3/1 996.sz. határozat építészeti műszaki leírás) A tulajdonos és a tervező vállalja a határozatban előírt kötelezést, hogy az autogram falat a bontás során eredeti állapotában megőrzi, illetve beépíti a komfortos családi ház tetőterébe. A bontási elvégzik, a falat megtartják. 1997. április 7. A tulajdonos - mellékelve a meteorológiai „igazolást" bejelenti a Városházának, hogy „a rekonstrukció alatt levő, tetőtéri, kellően megvédett, dúcolt belső válaszfal kidőlt. A műemlék jellegű, dc nem védett falazat megsemmisült." Bár nem szívesen, de ludomásul vesszük. Ugyanakkor elismerjük az új gazda készségét, hogy a helytörténeti értéket befogadja átalakított tulajdonába. Vitatható azonban, hogy az ideiglenes védelem mennyire volt „kellő"; ugyanígy - Balázs Iászló főépítész szerint is, hogy volt-e következetes, figyelmes műszaki ellenőrzés. Vitathatatlan, hogy a helyi értéket jelentő présházal, benne az autogramfalal hivatalosan nem nyilvánították vedelt nek. Némi öröm a sok ürömben-. Balázs l ászló 1996-97-ben fotósorozatban dokumentálta a présház és a fal akkori állapotát; a helyi 14.sz.Holló Cserkészcsapat lagjai pedig ez év februárjában 50 db pauszpapír felhasználásával az egész emlékfal hű másolatát elkészítették. Végül, de elsősorban: az új családi ház, az átalakítás és bővítés után megőrzi a présház eredeti külső arculatát. Építészeti műszaki leírás A megbízó az ingatlanon álló „Einczinger-pincét" lakóépületté szeretné felújítani. A házról statikai szakvélemény készült, melyet mellékeltünk, és amely a jelenlegi állapotnál jobb karban lévő házat ír le. A jelenlegi állapot: A mellékelt fotódokumentáció is jól mutatja, hogy a ház teljes szerkezetének a megtartását már csak a bontás során lehet mérlegelni és annak mértékét egzaktul meghatározni. A legnagyobb problémát a beszakadt tetőzet okozta: a falak károsodása és a födém szerkezetének korhadása egyaránt ebből következett. Nagymértékű pusztulást mutat az utcai homlokzat falazata is, amint a fotókonjói látható, a bejárat feletti kőkeret sajnos eltörött, stabilitása így időszakos. Az esővíz a vakolaton és a falazaton jelentős kárt okozott számos repedés keletkezett. A jelenlegi állapot mérlegelése: - Mivel a tetőszerkezet faanyagának teljes cseréje javasolt-annak korhadása és rothadása miatt -, indokolt az oromzatok visszabontása is, lehetővé téve így egy koszorú készítését, mely statikailag feltétlenül szükséges. - Az átalakítás után is a földben maradó falazatok utólagos szigetelése nem oldható meg, ez nagyon költséges lenne, így azokat el kell bontani és szigetelés után új tartófalat építeni. Hogy a másik három oldali falazatot mentsük terveztem a két rövidebb oldali fal teljes kinyitását a keleti és a nyugati oldalon, lehetővé téve így ezek kiszellőzését és száradását. Bontani és újraépíteni így csak a hátsó hosszfalat kell. - Megtartható így a tetőtérben meglévő, aláírásokkal gazdagított belső válaszfal is, melynek műemlék jellegű védettsége lehet, várostörténeti szempontból jelentős. A falat statikai állékonyságának biztosítása céljából kellően ki kell dúcolni, felületét meg kell védeni az időjárásból és a mechanikai sérülésekből eredő károsodás ellen. - A földszint feletti fafödémeket ki kell cseréim, azok korhadása és rothadása miatt. Hogy a ház eredeti ízét és hangulatát hűen meg lehessen őrizni, a földszint feletti mestergerendás födémet is vissza kell építeni. Ehhez felhasználható a jelenlegi jó állapotú nagyméretű mestergerenda, melyet az utólagosan készített vasbeton-koszorúhoz acélszerelvénnyel kell rögzíteni. A tervezés szempontjai: - Az épület az átépítés után a jelenlegivel azonos szerkezetű, méretű és kialakítású kell legyen, mutatva eredeti korát és részleteit. -A tervezés során fontos szempont volt, hogy a rekonstrukció után is megtarthatók legyenek a ház terei, és jól elkülönüljön - mind szerkezetében, mind pedig homlokzataiban mi volt a régi és mi az új.