Esztergom és Vidéke, 1996

1996-02-29 / 9. szám

IDŐ-MŰ-HELY NAGYFALUSI TIBOR SZERKESZTESEBEN AZ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MELLÉKLETE 1996.1. ÉVF. 1. SZÁM - Mí a város? Legáltalánosabban minden város, bármelyik város: HELY. Ebben a mellékletünkben ml persze, arra a kérdésre keresünk válaszokat, hogy miféle hely éppen ez a város? Ez a város: IDŐ... Minden egyén és közösség az Időben létezik műveik, műhelyeik végtelen Időbeli sokasága alakítja lakóhelyüket, életük színterét olyanná, amely minden más helytől különbözik valamiképp. A várost áltatában - éppen ezzé a várossá: Esztergommá. A város: egyének és közösségek műve, - az Idő műhelyében készül. Közös mű, közös vállalkozás, amelynek terméke a hely sajátos anyagi és szellemi kultúrája. Folytonos együttműködés és átdolgozás, akár tudunk róla, akár nem. Jobb, ha tudunk, mert ezzel a tudattal válhatunk Várospolgárrá, mindennapi munkálkodásunk így teljesedhet a VÁROS-MÖ alkotóelemévé. Mellékletünk ebbe az IDŐ-MŰHELYBE szeretne betekintést adni, ismereteket múltról, jelenről, erősítve a várospolgári igényt a közös alkotómunkára. Arra, hogy a műhelyben, ahol a jövő készül, találjuk ki együtt - Esztergomot. Emblémánk Kókay Krisztina textilművész ceruzarajza: A VÁRHEGY (1992) A kortalan László Gyula köszöntése AKET VADASZTESTVER Szentessy László grafikája a Magyar mitológia c. sorozatból A különböző lexikonok, valamint a nagy erdélyi elődökéhez méltó önéletírása szerint már betöltötte a 85. életévét. Szinte hihetetlen, de igaz. Reméljük, a sors újabb kerek születési évfordulókkal fog még bennünket megajándékozni. Apropó, lexikonok, mert a néprajziból például kifelejtették. Ót, a honfoglaló magyar nép mindennapi életének legjobb ismerőjét Aki a Kárpát-medence jeltelen, de jellegzetes sírjaiban mindig azt(is) keresművészként a legszívesebben illusztrál. Nevéhez kötődik a kettős honfoglalás, illetve kettős magyar történelem logikus következtetése, ásatási leletekre és írott forrásokra alapozva. Az ősidők fehér foltjainak romantika-mentes kitöltése, amelyet a természettudományos módszerek (rádiókarbon, génmarkerek) is alátámasztanak. Ahol elmélet kell, ott a tévedhetetlenség igénye nélkül. Az „így is lehetett" esetlegességével. Olyan szerényen, ami csak a legkiv ál óbbakat jellemzi. Az Esztergom és Vidéke szerkesztőségéből engem ért az a felkérő megtiszteltetés, hogy készítsek egy interjú-félét az örökifjú Mesterrel. A vállalkozás felemásra sikerült. Egyrészt nem rendelkezem kellő riporteri rámenős rutinnal, másrészt a ,kiszemelt Alany" nyilatkozat-csömörben leledzik. Jó honi szokás szerint születésnapján kampányszerűen „felfedezték", s most gyakran cseng a telefon. A szokásos három korty borivás után rendszerint egy hívás. Alig jut idő a korrekcióra, amit a nemrég Amerikában megjelent bőséges bibliográfiára kell szánnia. Illő ezt a szép szándékot pontosítással és kiegészítéssel honorálni, ha már éppen a Tengertúl jutott valakinek az eszébe. Lokálpatriótizmussal azt kellett volna megtudakolnom: mit jelent Neki a mi városunk? Szabvány-kérdésre egy elfoglalt ember válaszként aligha ad szellemi színképelemzést. Ő sem, hanem ezt mondja: „amit minden jó átlagmagyamak. Az államalapítás egyik archimédeszi pontját, Szent István szülőhelyét, Árpádházi királyaink kőbe faragott lakosztályát.. vagyis csupa közhelyet Ilyesmit pedig nélkülem is tudsz írni. Végül ne feledd: ott dolgozik egyik legkedvesebb, legtehetségesebb tanítványom: Horváth Pista! Szerettem volna, ha annak idején a tanszéken marad, de munkatársaimat nem én választhattam meg." Kérdésemre ennyi választ kaptam, az asztalon heverő újságcikközön láttán nem is forszíroztam tovább. (Folytatás a 2. oldalon) te nem kevés sikerrel, ami az írott krónikák kalligrafiás szövegéből kimaradt. Egy letűnt félnomád életforma tárgyi emlékeit magasfokú kultúrájának bizonyítékait A csathoz az övet, a csontvázhoz az embert, Árpád űzetve űző magyarjainak virtuális körképét Feszty vásznától függetlenül. A mondák és regék kézbe vehető patinás pántjait, melyek az egykor szájról szájra szálló hagyományt hitelesítik. Árany János bűvöletéből, akit régészkéntVLászló Gyula rajza