Esztergom és Vidéke, 1996

1996-12-19 / 51-52. szám

IV. IDÖ - MÜ-HELY 1996 /4. Onagy Zoltán LUCA SZÉKE III. 7. (Dec. 19, csüt.) Eljutottunk a hetedik naphoz. A tizenháromból. A hetedik székalkat­részhez a tizenháromból. Három láb, három keresztléc, + ülőke. (A maradék hat leeső darabka, kézzel faragjuk vagy az ülőkébe vágott lyukakból, vagy a lábak illetve keresztlécek hulladékából.) Vegyük hát sorra, mely 13 jelzésértékű szimbólum közül választhatunk az ülőke lapjára, amellyel helyünket, helyzetünket mutatjuk meg Lucának. Rajzol­hatjuk, véshetjük, festhetjük, kinek mi esik jobban. Hazudni a választás­ban nemigen érdemes, Luca pontosan tudja, mi van, még nálunk is jobban tudja, minthogy látja a jövőt, mi pedig nem. Mondunk valamit, amit ma évekre szólóan érvényesnek gondolunk, pedig már holnap érvénytelen. 1. „Látod, kedves néném, így vagyunk mink az urammal, ilyen jól, de azért köszönöm, hogy figyelsz ránk." fC^>, 2. „Egy virág vagyok, egy ártatlan, kedves virág, Luca. Rám nem rr j érvényesek a mondások. Csak a többi nőről szólnak." fáZSS 3. „Igazad volt, Luca néni: kétszeres szilárd körrel, megerősített XO^rJ védelmi gyűrűvel kell védeni azt, mit megszereztünk." ® 4. „Ilyen évem volt, köszönet a komenistáknak, mégis itt vagyok és örülök, hogy látlak, Luca, drága!" 5. „Ilyen évem volt, köszönet a komenistáknak, mégsem feledkezem A^' meg a névnapodról, te édes boszorkány! Köszöntelek!" ,Egy körben másik kör, tartson ki a szerelem, Luca!" iC\ 7. „Bűbáj ellen körben pont, csirkét, lovat meg nem ront. Hernyók, lárvák, kóbor nyüvek, szentelt körben elkerülnek.! jS'u. 8. „Luca mama, ez itt a vilgkerék. Mi megyünk, te maradsz. így kell lennie, ha így van megcsinálva." 9. „Ekkora gyászom volt az évben, Luca. Te okoztad? Volt valami bűnöm tavalyról? Jelezhettél volna." 10. „Szeretnek, Luca, akárha mohamedán volna az uram. Igaz, sokat nem szólok bele a gazdaságba. De soha nem is akartam. Csókoltatom a bicsérdistákot meg a feministákot. Add át nekik, szívem!" 11. „Tiszta tüske vagyok minden felé. Féltem, amim van, amit elér­tem." (• ' I % 12. „Éjfél van, Luca, a te órád. Nem látunk megint egy évig. Vigyázz t : J magadra, le ne fordulj a söprűről, el ne üss valami Iljusint, mert kit ' várunk jövőre, ha bajod esik!" fSf- 13. „Mindig szétfelé megyünk, csak tőben össze vagyunk csukva, 4+ Luca, aranyom. Jó, hogy így van, lehetnénk fejjel is összecsukva, akkor oszt úgy mennénk, mint a sziámi ikrek." A szimbólum ezer és egy dolgot jelent a szék ülőkéjén. Kinek amit gondol. Székemről az 5. rajz vigyorog Lucára: I \ Az 5. számú szimbóleum. 8. (dec. 20. péntek) Az alapokon túl talán nem nagy merészség szót ejteni a kotlóvarázslás­ról, annak feltételeiről, hátterétől. Természetesen termékenységi varázslás ez is, mint a Lucához kapcso­lódó varázslatok, bűbájosságok, vajákolások, garabonciálások vala­mennyien. A rontó, rontást kivédő, az ártó és semlegesítő szertartásokat úgy fordíthatnánk a mai magyar világ nyelvére, hogy mondjuk nyomul egy ellenzéki párt, súlya támad neki, ha megszólal, föl vannak kapva a fejele Mit tesz a hatalom, ha a hatalmat utálja a szavazó, és ha módja van tenni? Elkezdi szeretni. Dicséri, szereti, idézi, ha kell, ha nem, hivatkozik a vezetőjére, igazat ad neki lényegtelen témákban. A szavazóba - aki még csak készülődik a választásra, próbálgatja fejben, ugyan mi lenne, ha őt választanám budai basámnak, milyen, ha amazt - szöget üt, de csókolom, miért szeretik az én kedvencemet, szabadna megtudnom? Mi van itt a háttérben? Ezek már megint összejátszanak. Megint nem tudja, kire szavazzon. Hát ilyes a rontáselhárítás. Ha a szomszédasszonyról gyaní­tom, meg akarna rontani, kivédem, közben én rontom őt. De a kotló varázslás nem ennyire szigorú ügy, nem lapul az alján néhány milliárdocsaka. Kivégzés sincs eredetileg beiktatva. Esetleg ijesztgetés. Ráförmedés. Ki-ki hite szerint. Persze a végén, ha minden hiába, fazékban végzi a lusta kotló. Egyik asszony este hétkor leül, s azt szavalja: „Édes tyúkom tojj, koty, kotty! Másé ne tojj, ne koty, kotty!" Másik asszony napkelte előtt apróra tört lopott szalmával dobálja meg a tyúkokat, de előtte elás egy záptojást a rivális kertjében. Egy harmadik lopott forgácsot rak a tűzhely négy sarkára, hogy úgy pattogjon a tyúkból a tojás, mint a forgács. Világos dolog, nem elég, ha az enyémek tojnak, mint a krokodil, az övé ne tojjon, mert ha sok a tojás, kevés a haszon. (Lásd: burgonyamizéria.) A gazdasági verseny nem asszonyjáték. Sok múlik a jó kakason. Holnap kakas-fejezet a nőneműnek számító Luca székében. 9. (dec. 21. szombat) Tehát mi a helyzet akkor, ha minden van, tyúk, tojás, jó esztendő, kedvező feltételek, csak éppen kakas nincs. Ott a tojás hegyibe, kotlik a tyúk, dugdossa, rejtegeti a tojásokat, készíti a fészket, közben nem vette észre, kakas meg sehol. Egy remek, masszív, nagypofájú tarajas, aki mindenféle futkosás, ker­getés, dühös kukurikú, haragos tarkócsípés, hátkarmolászás után be­pöttyinti a magot. Enélkül rántotta, tojáshab, sütemények, rakott krumpli, rántott leves, szabadon választott, de csirke ritkán lehet a tojásból. Tehát: mi van ekkor? Tyúk van. Vágy akad. Idő van. Helyzet (lauf) is. Luca napnál nincs megfelelőbb, hogy szerezzünk egy megfelelő ko­kast. Persze figyelemmel tudására, természetére, energiájára, egyszóval kifigyelve, mit tud. (A szerzés persze csak abban az esetben oldható meg csatazaj nélkül, ha az a személy, akitől vesszük, cseréljük, nem ismeri a kötelező Luca napi teendőket. Van egy másik lehetőség is, lopjunk a szomszéd faluból.) Na tehát. Ott a kokas. Ott a hölgyek. (Tyúkok, tyúkocskák, pipik, jércék, csirkék és egyebek.) A gazdasszony most tegye kedvessé a tyúkokat a kakas számára. Hárem esetében ez nem kérdés, hajói ismerjük a kakasok lelkivilágát. Ahhoz, hogy a kakas felfigyeljen - ha nem tenné - tyúkjainkra, és értékelje őket, a következő asszonyi technikák alkalmatosak. Éjszaka cukros vízzel, meszelővel lepermetezni őket. Vagy: reggel, amikor kisorolnak az ólból, mézzel bekenni a hátukat Vagy: urát megkérni szépen, álljon fel a szemét­dombra, és kukorékoljon hetet (ettől a tyúkok megzavarodnak, a kakashoz rohannak védelemért, akinek igen tetszik a dolog, nincs aktívabb, mint egy önbizalmában meg nem roppant kakas.) Persze egyszerűbb változatok is ismertek. Pl. a gazdasszony három üres zsákot dob a vállára, baltával bezörög a tyúkólba, beszól: Te kokas! Ha ezt a három zsákot tele nem tojják a tyúkok, evvel a baltával vágom le a fejed! Ettől a kakas úgy megrémül, éjjel nappal hajtja tyúkjait, szórja a magot. 10. (Dec. 22. vasárnap.) Ott a búza. Férfi dolog. Ekkor már aggódva nézegethetjük a Luca napon cseréptálba terített, meleg helyre - kemencepadkára, kályha mögé, radiátor fölötti ablakpár­kányra, kandalló tetejére - állított, azóta kizöldült, arasznyi szárat nevelt maroknyi búzánkat, mit mond 1997-re. Jól mutat-e. Arra is választ ad, jó birtokosai vagyunk-e tulajdonunknak. Ha nem locsolgattuk naponta két­szer, enyhén, kézből, langyos vízzel, a hajtások görbék. Ha görbe, a következőkben jobban figyeljünk teendőnkre. Arra is választ ad a próbabúza, mit művel velünk a tárca a következő esztendőben. Az éjféli mise előtt Mindenszentekről megtartott gyertyát állítunk a cserép közepébe. Ha a láng öt méternyiről látható, átvilágít a hajtásokon, a tárca (nem egyedül az agrártárcáról, minden szakma mi­nisztériumáról informálódhatunk ezen a napon) várhatóan nem változtat alapállásán. Minden marad a régiben. Adni nem ad, csak elvesz. A cserepet a búzával s a gyertyával a konyhaasztalon hagyjuk misére menet. Hazaérkezve megnézzük: ha tisztán, folyásmentesen égett, talán valami változás történik. Ha egy oldalon folyott a viasz, nehéz év elé nézünk. Ha két oldalon indult meg a viasz lefelé, akkor vegyünk vissza fogyasztá­sunkból, tegyünk le nyári terveinkről: jövőre az ideinél is drasztikusabb nyúzás következik.

Next

/
Thumbnails
Contents