Esztergom és Vidéke, 1996

1996-12-05 / 49. szám

8 Esztergom és Vidéke 1996. november 21. NEM MA ÍRTUK, DE... „A nagyvárosiak még csak érdeklődnek, a szentgyörgymezeiek már szervezkednek" „A város gazdasági képéi meg le­hetne változtatni a szakszerű alapok­ra épített, egységes tervvel vezetett, intenzív gyümölcstermeléssel. Eszter­gom lankás hegyoldalai jótalajú dű­lői kiválóan alkalmasak a gyü­mölcstermelésre. Alombaillö kép a gyümölcserdőkkel koszorúzott Esz­tergom, - de nem megvalósíthatat­lan... Az esztergomi kereskedő ma még idegenből hozatja a drága gyü­mölcsöt eladásra, mert a szép és jó gyümölcsből nincs elég termés Esz­tergomban." Mindezek a mondatok - bár­mennyire aktuálisnak is tűnnek - nem most hangzottak el, hanem 62 évvel ezelőtt. A dr. Marczell Árpád szer­kesztésében megjelent Esztergom cí­mű megyei lap 1934. május 6-i szá­mában olvasható mindez Gábriel Ist­ván szignójával. Vajon hogy vélekedtek minderről Esztergom akkori vezetői? ,JLegutóbb a város hivatalos veze­tői köréből dr. Sántlia József gazdasá­gi tanácsnok és dr. Etter Jenő főü­gyész szóltak hozzá a gyümölcsfate­lepítés kérdéséhez, megvilágították gazdasági előnyeit és a nagyobb ará­nyú megindulás jogi lehetőségeit. A megállapítások egyik legfontosabbi­ka az, hogy a gazdáknak maguknak is meg kell indulniok azon az éiton, amely a fejlődést jelent i." No és mit mondtak a gazdák? A cikk írója két közismert és köztiszte­letben álló szakembert is felkeresett. Először a „nagyvárosi gazdatársada­lom nesztorát". ,Ji orvát h Mihály... a határ leghí­vebb ismerőse, hiszen hegymesteri hi­vatásánál fogva is a Dűlök, a Hegy­meg és a Laposok között él, közöttük jár-kel léin nuír a második emberöltő óta. - Nem egy gazdát ismerek - mon­dotta -, aki jó téli almából mázsa­számra árult és sokat pénzelt a télen. Ezek belátják, hogy a gyümölcsfát ápolni, gondozni kell és hogy ez a gondozéis kifizeti magéit... Sajnos, vannak, akiket nehéz rávenni a gon­dozéisra. Több gazdéit cl is kedvetlenít az, hogy hiába vesződik fájával, a szomszéd gondozatlan fájáról terjed­nek a férgek. Kezdeményezésre és összefogásra van szükség! Szomorú nézni - mondja Horváth Mihály hogy nemcsak gyiimölcsféiink vannak rend és terv nélkül szétszórva, de a gazdák is téivol élnek egymástól, és egymás baját nem tekintik közös bajnak, amelyet közös tervvel, közös erővel lehet csak orvo­solni." Azóta már van Kertbarát Kör, Gaz­dakör, vannak „közös tervek, közös erőfeszítések". No de nézzük, mit mond Horváth Mihály az esztergomi gyümölcsökről! „ - Volt idő, amikor megcsodálták az esztergomi almát, körtét... 1923­ban az Esztergomban tartott kiédlítá­son éremmel tüntetett ki a Falu Szö­vetség. Csodálkoztak, hogy Eszter­gomban olyan szép és jó alma és körte terem... A sátorköi, a szentkiréilyi-dű­lőben sok szilva megterem, ha kellően gondozzuk a fákat. Nekem 1923-bem 90 métermázsa szilva termett mintegy 100 fán. Sárgabarack valamikor szin­tén rengeteg volt a nagyvárosi határ­ban! Édes szagéival tele volt a levegő érés idején." Az almák téli tárolásáról így véle­kedett Horváth gazda: ,A téli értékesítés bizony sok bajjal jár, mert elteszik, hogy jó pénzen cl­adluisséik, de nem értenek hozzá, és elromlik, kárbavész a termés." A cikk írója Szentgyörgymezőre is ellátogatott. ,$zölgyémy József gazda, aki egy­ben a szent györgy mezőiek ügy buzgó hegymestere is, azt mondja, hogy Szentgyörgymezőn mindenki szereti a gyümölcsfái, sokan vannak, akik szakszerűen kezelik fáikat. A herceg­príméisi uradalomnak 8 holdnyi szentgyörgymezői Jöldjén mintegy 2 hold szép gyümölcsös van. A főkápla­lan is kezeltet mintegy 1/2 holdnyi gyümölcsöst. Grósz Ferencnének, Bleszléknek 2 hold, Néidleréknak, Petz Lajosnak l-l hold szép gyü­mölcsöse van, dr. Sántha József ta­nácsnok 11/2 hold új telepítéssel ren­delkezik... De a földműves gazdák sem akarnak elmaradni ebben a te­kintetben. Szölgyémy Józsefnek, Mit­ter Józsefnek, Engelbrecht Istvánnak, Mitter Lajosnak l-l hold szépen gon­dozott gyümölcsöse van." Aztán a gyümölcsfeldolgozásra te­reli a szót a riporter: „ - Egy konzervgyár létesítése se­gítene Szenlgyörgymező szegény né­pén - mondja Szölgyémy József. ­Mert az értékesítés a legnehezebb. Rengeteg gyümölcs vész kéirba... A konzervgyár megmentene bennünket. Akkor nemcsak az elsőrendű gyü­mölcsöt tudnánk értékesíteni, hanem a másodrendűt is. Azután mi igen sok zöldségfélét, főzeléknek valót is ter­melünk, amely szintén fontos anyaga a konzervgyárnak... Hogy hol legyen a konzervgyár? Ott az Oltóssy-féle telep, alkalmas a célra és úgy tudjuk, hogy hely kérdésen nem fog megakad­ni az ügy. - Megkérjük a polgéirmester urat is, hogy pártfogolja ügyünket -mond­jéik bizakodóan a szentgyörgymezei­ek." Vajon 62 évvel később a mostani polgármester - az akkori hegymester unokája - pártfogolna-e egy ilyen kezdeményezés t? Úgy vélem, nem rajta, hanem a „kezdeményezőkön" múlik! Sz.B. r " I Onagy Zoltán |LUCA SZÉKE I 1. (dec. 13. péntek) i Előrelátó ember december 13-án - Luca napján - már gondol a következő évre, ij akkor is, ha ez a Luca nap péntekre esik ráadásul. Nekilát a széknek. Minden napra kis munka, ha december 26-án, keresztúton, jj éjfélkor ráállva meg akarja pillantani az 1997-ben reá vonatkozó boszorkányt, ji (Akinek van boszorkánya, azért, hátha jut még egy, szebb, jobb. akinek nincs, jj nem jutott, ő reménykedjen, ezen az éjszakán felismeri, meglátja seprűn elsuhan­ji ni az alacsonyan vonuló szürke téli felhők alatt.) Tehát: indul a tizenhárom részes Luca-széke tanfolyam, annak érdekében, jj hogy aki hajlamos a bűbájosság befogadására, alkalmanként megérinti az ezote­ij riába rejtett népszokások sűrű atomoszférája, deleje, ne álljon tanácstalanul a ji forgószelekben. Tudja, rontó van benne, ismerje a teendőjét. A téli napforduló a boszorkányok főnökasszonyának, Lucának a napja. Luca királynő megköveteli, hogy a többi hatalmassággal együtt őt is ünnepel­ji jük. Es éppen mint a civil nagyurak, számon kéri. Ezért nem árt ha tudjuk, mennyi ji mindent kérhet számon. Ennyiből hasonlít a mindenkori basákra, cárokra, hely­;i tartókra, titkár elvtársakra. Luca a fénykorát Mária-Terézia idején éri el, ezért az ezerhétszázas évek jj második felén gyakorolt rontáselhárító módszereket ismertetjük némi korszerű­jj sítéssel. Luca napján tiltott a szövés, a varrás, a fonás. Aki a tiltás ellenére varr, ji befoltozza a tikok pispekfalatját (tyúkok likát)-, aki sző, soha nem fejezi be; aki jj fon, egész évben fáj a keze. Luca napon tilos nagyobb munkába kezdetű, viszont ji engedélyezett, sőt kívánatos a szokottnál jobb kedvű, lendületesebb szerelem, jj Luca ezt jó szemmel nézi. Aki Lucát szerelemmel köszönti, s a tizenhárom napot ji végigcsinálja, a szerelem, a szeretett társ végigkíséri, el nem hagyja semmi jj pénzért a következő Luca napig. 1 2­(dec. 14. szombat) Az asszonyok egyik átka, az átkok egyik legnehezebben legyűrhető alfaja a ji házalás, faluzás, szomszédolás, vendégeskedés, a „leugrok a Mariho' egy kis jj kaporé'Ahogy ők összeülnek, telnek a percek, futnak az órák, kibeszélik a távol ji lévő asszonyokat-lányokat, azok embereit, lehető embereit, a legényeket, a papot jj és a házvezetőnőt, a titkárt és titkárnőjét, a lenti szomszédot, a fenti szomszédot, ji a kecskét, az új burkolót, a bukta lekvárját, és azt csak a jó Isten tudja, mi mindent jj még. Férfiember, aki érdeklődik aziránt, mi lehet ilyen érdekes, izgalmas, mire ez a rengeteg szó, érteni akarja a már órák óta locsogó asszonyokat, rádöbben, nem beszélnek semmiről, új információ el nem hangzik, esetleg a csoportosításban, a ferdítésben, csúsztatásokban fedezhető fel némi eredetiség. Férfiembernek hihetetlenül fárasztó egy kétórás asszonyi beszélgetés, ha mondjuk: a hűtlenség gyanúja fészkel a szívébe, és a palláson elrejtőzve, mint valami James Bond, a 07-es ügynök, tölcsérekkel és egyebekkel lehallgatja a fészernél kora délután óta összehajolva sustorgó asszonyokat, köztük a sajátját A második óra zsibbad, görcsöl a combja, vakaródzik a portól és a rajta mászkáló tiksolyoktól. Évtizedekre leszokik a féltékenységről, a kíváncsiskodásról. Évti­zedek alatt pedig megszűnik a szépség, az ok. Bár az ifjú féltékeny élete végéig hülye marad, les, kutat, amíg belebolondul. Luca tiltja a Luca napi házalást. (Ott az év többi része.) Büntetésfajtákat helyez kilátásba, mert a legjobb barátnőt is boszorkányos szándék mozgatja, ha tiltako­zik is a gyanúsítás ellen. Ring a szép fenék. Csapkod a pilla. Ott az a kétértelmű mosoly. Elforgatja a ház ura figyelmét. Megosztja, elviszi a ház hasznát. Nem tartanak a szerszámnyélbe vert ékek. A következő retorziókkal számolhatnak a titkolt bűnös szándokkal látogató nőneműek: a legnagyobb fejszére pisiltetik őket - rémüljön meg attól, amit lát; a lányok alfelét odaverik a kemence szájához - a tűz égesse ki!, kukoricaüszköt hajítanak utánuk - ilyen legyíkl Máskor nyírseprűre ültetik, rongyokat kötnek a szoknyájukra, védelmül a rontás ellen. 3. (dec. 15. vasárnap) Egy férfiember feladatai közül. Érvényes, hasznos, kifeled hetetlen. A mai nap szép délutánján a férfiember metszőollóval a kezében - egyedül -, hogy végiggondolhassa megvédendő értékeit, ne legyen alkalom vitára, értékté­vesztésre, kiballag a Nyíreste. Tizenhárom szál karcsú nyírvesszőt vág. A hely­színen lenagyolja. Hulladékot nem illik a Luca-terminusban hazavinni. Seprűt készít belőle. Minden nap megnézegeti, igazít rajta. A nyírvesszők szárad­nak, alakulnak, ezért a minden napos ellenőrzés. Szent Karácsony reggelére koro­nája olyan legyen, mintha a száraz akácnyélből nőttek volna ki az ágacskák. Az éjféli misén „szentelést" nyer. Lopás elleni varázserőt. Amit a gazda körbeseperget vele, hozzáragad a tolvaj kezéhez. (Hogy mit, mi fontos számára, magánügy. De - mondjuk - igen komoly segedelem a szolgáló és védő rendőrség számára, ha az autónk, ha nyári lakunk, ha adótizezreink odaragadnak a tolvaj kezéhez. Válóperes ügyvédünk is kevesebbe kerül, kevesebb forduló vár ránk, ha a csábító odaragadt az asszony hasára, ezt látja a bíró. Bár hozzáteendő, a nők tisztában vannak a tevékenység varázserejével. Ha körbe akarnánk sepregetni őket, nyomban odavágnak valanú súlyosat. Ezt nevezik ellenbűbájnak.) (Folytaljuk)

Next

/
Thumbnails
Contents