Esztergom és Vidéke, 1996
1996-12-05 / 49. szám
8 Esztergom és Vidéke 1996. november 21. NEM MA ÍRTUK, DE... „A nagyvárosiak még csak érdeklődnek, a szentgyörgymezeiek már szervezkednek" „A város gazdasági képéi meg lehetne változtatni a szakszerű alapokra épített, egységes tervvel vezetett, intenzív gyümölcstermeléssel. Esztergom lankás hegyoldalai jótalajú dűlői kiválóan alkalmasak a gyümölcstermelésre. Alombaillö kép a gyümölcserdőkkel koszorúzott Esztergom, - de nem megvalósíthatatlan... Az esztergomi kereskedő ma még idegenből hozatja a drága gyümölcsöt eladásra, mert a szép és jó gyümölcsből nincs elég termés Esztergomban." Mindezek a mondatok - bármennyire aktuálisnak is tűnnek - nem most hangzottak el, hanem 62 évvel ezelőtt. A dr. Marczell Árpád szerkesztésében megjelent Esztergom című megyei lap 1934. május 6-i számában olvasható mindez Gábriel István szignójával. Vajon hogy vélekedtek minderről Esztergom akkori vezetői? ,JLegutóbb a város hivatalos vezetői köréből dr. Sántlia József gazdasági tanácsnok és dr. Etter Jenő főügyész szóltak hozzá a gyümölcsfatelepítés kérdéséhez, megvilágították gazdasági előnyeit és a nagyobb arányú megindulás jogi lehetőségeit. A megállapítások egyik legfontosabbika az, hogy a gazdáknak maguknak is meg kell indulniok azon az éiton, amely a fejlődést jelent i." No és mit mondtak a gazdák? A cikk írója két közismert és köztiszteletben álló szakembert is felkeresett. Először a „nagyvárosi gazdatársadalom nesztorát". ,Ji orvát h Mihály... a határ leghívebb ismerőse, hiszen hegymesteri hivatásánál fogva is a Dűlök, a Hegymeg és a Laposok között él, közöttük jár-kel léin nuír a második emberöltő óta. - Nem egy gazdát ismerek - mondotta -, aki jó téli almából mázsaszámra árult és sokat pénzelt a télen. Ezek belátják, hogy a gyümölcsfát ápolni, gondozni kell és hogy ez a gondozéis kifizeti magéit... Sajnos, vannak, akiket nehéz rávenni a gondozéisra. Több gazdéit cl is kedvetlenít az, hogy hiába vesződik fájával, a szomszéd gondozatlan fájáról terjednek a férgek. Kezdeményezésre és összefogásra van szükség! Szomorú nézni - mondja Horváth Mihály hogy nemcsak gyiimölcsféiink vannak rend és terv nélkül szétszórva, de a gazdák is téivol élnek egymástól, és egymás baját nem tekintik közös bajnak, amelyet közös tervvel, közös erővel lehet csak orvosolni." Azóta már van Kertbarát Kör, Gazdakör, vannak „közös tervek, közös erőfeszítések". No de nézzük, mit mond Horváth Mihály az esztergomi gyümölcsökről! „ - Volt idő, amikor megcsodálták az esztergomi almát, körtét... 1923ban az Esztergomban tartott kiédlításon éremmel tüntetett ki a Falu Szövetség. Csodálkoztak, hogy Esztergomban olyan szép és jó alma és körte terem... A sátorköi, a szentkiréilyi-dűlőben sok szilva megterem, ha kellően gondozzuk a fákat. Nekem 1923-bem 90 métermázsa szilva termett mintegy 100 fán. Sárgabarack valamikor szintén rengeteg volt a nagyvárosi határban! Édes szagéival tele volt a levegő érés idején." Az almák téli tárolásáról így vélekedett Horváth gazda: ,A téli értékesítés bizony sok bajjal jár, mert elteszik, hogy jó pénzen cladluisséik, de nem értenek hozzá, és elromlik, kárbavész a termés." A cikk írója Szentgyörgymezőre is ellátogatott. ,$zölgyémy József gazda, aki egyben a szent györgy mezőiek ügy buzgó hegymestere is, azt mondja, hogy Szentgyörgymezőn mindenki szereti a gyümölcsfái, sokan vannak, akik szakszerűen kezelik fáikat. A hercegpríméisi uradalomnak 8 holdnyi szentgyörgymezői Jöldjén mintegy 2 hold szép gyümölcsös van. A főkáplalan is kezeltet mintegy 1/2 holdnyi gyümölcsöst. Grósz Ferencnének, Bleszléknek 2 hold, Néidleréknak, Petz Lajosnak l-l hold szép gyümölcsöse van, dr. Sántha József tanácsnok 11/2 hold új telepítéssel rendelkezik... De a földműves gazdák sem akarnak elmaradni ebben a tekintetben. Szölgyémy Józsefnek, Mitter Józsefnek, Engelbrecht Istvánnak, Mitter Lajosnak l-l hold szépen gondozott gyümölcsöse van." Aztán a gyümölcsfeldolgozásra tereli a szót a riporter: „ - Egy konzervgyár létesítése segítene Szenlgyörgymező szegény népén - mondja Szölgyémy József. Mert az értékesítés a legnehezebb. Rengeteg gyümölcs vész kéirba... A konzervgyár megmentene bennünket. Akkor nemcsak az elsőrendű gyümölcsöt tudnánk értékesíteni, hanem a másodrendűt is. Azután mi igen sok zöldségfélét, főzeléknek valót is termelünk, amely szintén fontos anyaga a konzervgyárnak... Hogy hol legyen a konzervgyár? Ott az Oltóssy-féle telep, alkalmas a célra és úgy tudjuk, hogy hely kérdésen nem fog megakadni az ügy. - Megkérjük a polgéirmester urat is, hogy pártfogolja ügyünket -mondjéik bizakodóan a szentgyörgymezeiek." Vajon 62 évvel később a mostani polgármester - az akkori hegymester unokája - pártfogolna-e egy ilyen kezdeményezés t? Úgy vélem, nem rajta, hanem a „kezdeményezőkön" múlik! Sz.B. r " I Onagy Zoltán |LUCA SZÉKE I 1. (dec. 13. péntek) i Előrelátó ember december 13-án - Luca napján - már gondol a következő évre, ij akkor is, ha ez a Luca nap péntekre esik ráadásul. Nekilát a széknek. Minden napra kis munka, ha december 26-án, keresztúton, jj éjfélkor ráállva meg akarja pillantani az 1997-ben reá vonatkozó boszorkányt, ji (Akinek van boszorkánya, azért, hátha jut még egy, szebb, jobb. akinek nincs, jj nem jutott, ő reménykedjen, ezen az éjszakán felismeri, meglátja seprűn elsuhanji ni az alacsonyan vonuló szürke téli felhők alatt.) Tehát: indul a tizenhárom részes Luca-széke tanfolyam, annak érdekében, jj hogy aki hajlamos a bűbájosság befogadására, alkalmanként megérinti az ezoteij riába rejtett népszokások sűrű atomoszférája, deleje, ne álljon tanácstalanul a ji forgószelekben. Tudja, rontó van benne, ismerje a teendőjét. A téli napforduló a boszorkányok főnökasszonyának, Lucának a napja. Luca királynő megköveteli, hogy a többi hatalmassággal együtt őt is ünnepelji jük. Es éppen mint a civil nagyurak, számon kéri. Ezért nem árt ha tudjuk, mennyi ji mindent kérhet számon. Ennyiből hasonlít a mindenkori basákra, cárokra, hely;i tartókra, titkár elvtársakra. Luca a fénykorát Mária-Terézia idején éri el, ezért az ezerhétszázas évek jj második felén gyakorolt rontáselhárító módszereket ismertetjük némi korszerűjj sítéssel. Luca napján tiltott a szövés, a varrás, a fonás. Aki a tiltás ellenére varr, ji befoltozza a tikok pispekfalatját (tyúkok likát)-, aki sző, soha nem fejezi be; aki jj fon, egész évben fáj a keze. Luca napon tilos nagyobb munkába kezdetű, viszont ji engedélyezett, sőt kívánatos a szokottnál jobb kedvű, lendületesebb szerelem, jj Luca ezt jó szemmel nézi. Aki Lucát szerelemmel köszönti, s a tizenhárom napot ji végigcsinálja, a szerelem, a szeretett társ végigkíséri, el nem hagyja semmi jj pénzért a következő Luca napig. 1 2(dec. 14. szombat) Az asszonyok egyik átka, az átkok egyik legnehezebben legyűrhető alfaja a ji házalás, faluzás, szomszédolás, vendégeskedés, a „leugrok a Mariho' egy kis jj kaporé'Ahogy ők összeülnek, telnek a percek, futnak az órák, kibeszélik a távol ji lévő asszonyokat-lányokat, azok embereit, lehető embereit, a legényeket, a papot jj és a házvezetőnőt, a titkárt és titkárnőjét, a lenti szomszédot, a fenti szomszédot, ji a kecskét, az új burkolót, a bukta lekvárját, és azt csak a jó Isten tudja, mi mindent jj még. Férfiember, aki érdeklődik aziránt, mi lehet ilyen érdekes, izgalmas, mire ez a rengeteg szó, érteni akarja a már órák óta locsogó asszonyokat, rádöbben, nem beszélnek semmiről, új információ el nem hangzik, esetleg a csoportosításban, a ferdítésben, csúsztatásokban fedezhető fel némi eredetiség. Férfiembernek hihetetlenül fárasztó egy kétórás asszonyi beszélgetés, ha mondjuk: a hűtlenség gyanúja fészkel a szívébe, és a palláson elrejtőzve, mint valami James Bond, a 07-es ügynök, tölcsérekkel és egyebekkel lehallgatja a fészernél kora délután óta összehajolva sustorgó asszonyokat, köztük a sajátját A második óra zsibbad, görcsöl a combja, vakaródzik a portól és a rajta mászkáló tiksolyoktól. Évtizedekre leszokik a féltékenységről, a kíváncsiskodásról. Évtizedek alatt pedig megszűnik a szépség, az ok. Bár az ifjú féltékeny élete végéig hülye marad, les, kutat, amíg belebolondul. Luca tiltja a Luca napi házalást. (Ott az év többi része.) Büntetésfajtákat helyez kilátásba, mert a legjobb barátnőt is boszorkányos szándék mozgatja, ha tiltakozik is a gyanúsítás ellen. Ring a szép fenék. Csapkod a pilla. Ott az a kétértelmű mosoly. Elforgatja a ház ura figyelmét. Megosztja, elviszi a ház hasznát. Nem tartanak a szerszámnyélbe vert ékek. A következő retorziókkal számolhatnak a titkolt bűnös szándokkal látogató nőneműek: a legnagyobb fejszére pisiltetik őket - rémüljön meg attól, amit lát; a lányok alfelét odaverik a kemence szájához - a tűz égesse ki!, kukoricaüszköt hajítanak utánuk - ilyen legyíkl Máskor nyírseprűre ültetik, rongyokat kötnek a szoknyájukra, védelmül a rontás ellen. 3. (dec. 15. vasárnap) Egy férfiember feladatai közül. Érvényes, hasznos, kifeled hetetlen. A mai nap szép délutánján a férfiember metszőollóval a kezében - egyedül -, hogy végiggondolhassa megvédendő értékeit, ne legyen alkalom vitára, értéktévesztésre, kiballag a Nyíreste. Tizenhárom szál karcsú nyírvesszőt vág. A helyszínen lenagyolja. Hulladékot nem illik a Luca-terminusban hazavinni. Seprűt készít belőle. Minden nap megnézegeti, igazít rajta. A nyírvesszők száradnak, alakulnak, ezért a minden napos ellenőrzés. Szent Karácsony reggelére koronája olyan legyen, mintha a száraz akácnyélből nőttek volna ki az ágacskák. Az éjféli misén „szentelést" nyer. Lopás elleni varázserőt. Amit a gazda körbeseperget vele, hozzáragad a tolvaj kezéhez. (Hogy mit, mi fontos számára, magánügy. De - mondjuk - igen komoly segedelem a szolgáló és védő rendőrség számára, ha az autónk, ha nyári lakunk, ha adótizezreink odaragadnak a tolvaj kezéhez. Válóperes ügyvédünk is kevesebbe kerül, kevesebb forduló vár ránk, ha a csábító odaragadt az asszony hasára, ezt látja a bíró. Bár hozzáteendő, a nők tisztában vannak a tevékenység varázserejével. Ha körbe akarnánk sepregetni őket, nyomban odavágnak valanú súlyosat. Ezt nevezik ellenbűbájnak.) (Folytaljuk)