Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-28 / 48. szám

8 Esztergom és Vidéke 1996. november 21. ÉRDEKEINK Hét megjegyzés a HÉT üléséről (Szubjektív beszámoló - objektív tényekről) (A tájékozatlanok kedvéért: a HÉT a Helyi Érdekegyeztető Tanács rövidítése. Ülésük november 19-én zajlott le a Városházán, témája: a város 1997. évi költségvetési koncepcióinak megvitatása.) 1. Dr. Berbik István, a Pénzügyi Bizottság vezetője szerint 1997-ben sem lesz könnyebb városunk gazdasági helyzete, mivel egyrészt a kórház és a Montagh iskola építkezései, másrészt a meglévő intézmények működtetése jelentős terheket jelent, ugyanakkor a városi bevételből tekintélyes összeg hiányzik az iparűzési adók be nem fizetése miatt. Dr Jakács Márta jegyzőnő sem derűlátó, „keményen megfaragott" költségvetésről beszél, s hozzáteszi, a városnak alig maradt jövőre eladható vagyona. Bauer Lajosné irodavezető egyenesen „gyötrelmek sorozatának" minősíti a költségvetés készítését. Ennyit a „kötelező null-szaldó" komolyságáról! 2. Ennek ellenére: jövőre meg kell kezdeni a felkészülést 2000-re, a jelentős jubileumi évre (s ehhez természetesen némi pénz szükséges), meg kell óvni a működtetett intézmények „vagyoni állagát" (ez sem kis pénz!), s az úthálózat fejlesztését is muszáj elkezdeni (ez meg már egyenesen horribilis összeg!). Mindezeket dr. Etter Ödön, a Városfejlesztési Bizottság elnöke tudatta a jelenlevőkkel. Ennyit az önkormányzat optimizmusáról! 3. A pedagógus szakszervezetek jelenlévő képviselői, valamint az Oktatási Bizottság vezetője, Paál Anikó, belemerülnek az iskolák gondjainak ecsetelésébe, s annak mérlegelésébe, megszűntessen-e a város egy-két iskolát vagy se. (Döbbenten hallottuk, hogy a szakszervezet ezt „nem ellenzi"! Vagyis: az érdekvédelmi szervezetnek mindegy, „lapátra kerül-e" 2530 pedagógus, s hogy 200-300 gyerek kényszerül majd akarata ellenére esetleg iskolát változtatni!) Ennyit az érdekvédelemről! 4. Dr. Amon György alpolgármester -megunván a meddő vitát - csöndben megkérdezi, tudnak-e a jelenlévő pedagógusok valamilyen ésszerű átszervezési javaslattal élni. Kiderül: nem! Erre viszont Berbik doktor úr felszólítja őket: válasszanak, kifestesse-e az önkormányzat az iskolákat az utcára küldött tanárok béréből, vagy működjön tovább minden iskola változatlanul, és mindenki húzza össze egy kicsit magát. Érdemi válasz nem volt. (Szerencsére, hiszen nem ez a fórum hívatott erről dönteni!) Ennyit az érdemi javaslatokról! 5. Dr. Etter Ödön nagyon nem örül annak, hogy a munkaadói oldalon egyetlen munkaadót sem lát az asztalnál. (Ott ugyanis csak a Munkaügyi Központ vezetői ülnek egy darabig, míg meg nem unják a meddő vitát, s el nem mennek.) Őszintén kimondja: úgy tűnik, ezt az egyeztetést egyedül az önkormányzat vette komolyan. Végignézve az üres székeken s hallgatva az immár két órája tartó „tanácskozást", úgy véljük, igaza van. Ennyit a résztvételről! 6. Nemesi Erzsébet, a Művelődésügyi Csoport vezetője-miután lankadni látszik a vitázok energiája - felveti, hogy ez az egyeztetés talán mégsem az az egyeztetés, ami szerinte egy bizonyos törvény ilyen és ilyen számú paragrafusában elő van írva. Némi tanakodás után eldől - s így aztán mindenki megnyugszik -: mégiscsak ez az a bizonyos előírt, 3 oldalú egyeztetés - amint az a meghívóban is olvasható -, csupán 2 oldalúnak látszik. Ennyit a dimenziókról és a paragrafusokról! 7. A Pénzügyi Bizottság vezetője végül leszögezi: a költségvetés alapelveivel senki sem vitatkozott. így igaz! Nem az alapelvekkel van baj! Egyszerűen arról van szó: nem lesz több pénz jövőre sem, sőt: lehet, hogy kevesebb lesz. S az egyik költségvetési helyre többet adni csak úgy lehet, ha egy másik helyről elveszünk. De hát sehol sincs annyi, hogy el lehessen venni belőle. Mit tehetünk hát? Osszuk el azt a keveset, ami van, aztán bizakodjunk, hátha elég lesz! Ennyit a költségvetésről! Sz.B. Mozgássérültek klub ja November 22-én a Szabadidőközpontban tartotta alakuló ülését a Dorogi Mozgássérültek Regionális Egyesületének Esztergomi Területi Csoportja. A Relabor Kft. által készített pallónak köszönhetően a kerekesszékkel közlekedők is bejuthattak az épületbe. Az alakuló ülés vendége volt Harmath János, a Regionális Egyesület titkára és a Polgánnesteri Hivatal képviseletében Tóth Györgyné szociális előadó. Az esztergomi csoport megalakulását kezdeményező Muzslai Zsitva Ágnes elmondta, hogy szeretné, ha a város - a nyugati országok városaihoz hasonlóan — komfortossá válna a mozgásukban korlátozott emberek számára is. Első lépésként a jelenlevők kérést fogalmaztak meg városunk polgánnesteréhez, hogy segítse a mozgássérülteket abban, hogy a Szabadidőközpont állandó jeleggel elériietővé váljon számukra.A következő összejövetel december 13-án lesz. Téma: a közgyógyellátás és a gyógyászati eszközök. lázadók egyik jelszava volt, hogy a 30 éven felülieknek nem szabad hinni, mert mind idióta. Nézzük meg ma, mi lett e lázadókból! Ilyen idióta nemzedék-töredék talán még sosem élt a történelem folyamán. A neves lengyel filozófus, Leszek Kovalovszki mondotta, hogy az ifjúság lelkesedése és forradalmi lendülete nélkül az ember talán még mindig a barlangban élne. De: CSAK az ifjúság lelkesedésével és forradalmi lendületével ismét visszajuthat oda. Erre egyes helyeken már vannak jelek. Ennek oka az is, hogy az ifjúságnak nemcsak tudása és élettapasztalata nincs, hanem kritikai érzéke és veszélyérzete sem. Utóbbira bizonyíték a közlekedés is. Meg pl. az is, hogy „holnapra megforgatjuk az egész világot". Sikerült, olyan is lett! Az szerintem is helyes lenne, ha az embernek hagynák kibontakozni az egyéniségét. Természetesen bizonyos Fórum a társadalombiztosításról A Vasas Szakszervezet megyei képviselete és az esztergomi alapszervezet szervezésében november 20-án fórumot tartottak a nyugdíjazással kapcsolatos kérdésekről a Szabadidőközpontban. Osvald Gyula, a Vasas Szakszervezeti Szövetség megyei titkára és Kovács Károly, a Vasas esztergomi alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Gábor Vincéné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat főtanácsadója tartott rövid előadást az új törvényről, és válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A hozzászólásokból kiderült, hogy a munkanélkülivé váló 50-es korosztály számára a korhatár-emelés megnehezítette a nyugdíjbavonulást. Az újbóli elhelyezkedés szinte reménytelen, vagy csak nagyon kevés munkabérért lehetséges, ami a nyugdíjat negatívan befolyásolja. Miavecz Aladár, a Megyei Munkaügyi Központ esztergomi kirendeltségének munkatársa elmondta, az előnyugdíjazás érdekében a munkanélkülivé váltak azonnal jelentkezzenek a kirendeltségen, hogy regisztráltassák magukat. Akirendeltség tájékoztató irodát kíván nyitni január elsejétől, hogy mindenkit elláthassanak a szükséges információkkal. A nyugdíjszámítással kapcsolatban Gábor Vincéné elmondta, hogy 1988-tól veszik figyelembe a munkában töltött időt. Munkanélküli segélynél a segélyezésre vonatkozó keresetet veszik alapul. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 1992-től a munkavállaló kötelessége munkahelyeiről tájékoztatni. Ennek érdekében lényeges, hogy a munkaadó által adott járulékfizetést igazoló okmányokat megőrizzék. Fontos, hogy írásos munkaszerződést kössenek. Muzslai határok között. Mert pl. ha valakinek az egyénisége afelé akarna kibontakozni, hogy tömeggyilkos legyen, akkor nem tanácsos kibontakozni hagyni. Ugyanez vonatkozik a szabadon való gondolkodásra és cselekvésre is. Mennyi bajtól szabadult volna meg az emberiség, ha pl. Hitlert, Lenint, Sztálint nem hagyták volna korlátlanul szabadon gondolkodni és cselekedni! Figyelemre méltó, hogy nekünk annak idején, 50-60 évvel ezelőtt más gondjaink voltak. Nem kizárt, sőt nagyon lehetséges, hogy rövidesen megint így lesz. Mondvacsinált problémák helyett még a jelenleginél is valósabb gondok fogják kitölteni az ifjúság és természetesen a felnőttek életét is. Ugy látom, több gondot kellene fordítani az ifjúság politikai oktatására és nevelésére. De a felnőttekére is. Mert amit az ifjúság a mai felnőttek egy részétől lát, az nem csoda, hogy ilyen s még ilyenebb gondolatokra készteti. Dr. Csernohorszky Vilmos Az Esztergom és Vidéke 1996. október 31-i számának Diáktoll című ifjúsági mellékletében Pfeiffer Tanuís elmélkedett a demokráciáról és diákok hatalomgyakorlásáról. Az idézett szótári fogalom (a demokrácia az a politikai rendszer, államforma, amelyben a hatalmat formailag az egész nép, valójában valamely osztály gyakorolja) marxista beütéstől terhes, és kétszeresen is sántít. A demokrácia nem államforma. Államforma pl. a királyság vagy a köztársaság. Demokrácia mindkettőben lehetséges. Ha a demokrácia betű szerinti meghatározását tekintjük, vagyis, hogy a demokrácia népuralom, melyben az egész nép uralkodik, akkor felmerül a kérdés, hogy kin. A kommunisták a kérdésre úgy feleltek, hogy a nép a proletariátus, ő uralkodik a nem proletárok felett. A demokrácia egy másik, modernebb és szerintem helytállóbb meghatározása a következő: A demokrácia az a politikai (és társadalmi) rendszer, melyben a politikailag egyenjogú polgárok többsége, illetve kepviselete kormányoz. A hangsúly tehát nem a hatalomgyakorláson, az uralkodáson van, hanem a kormányzáson, vagyis a közügyek intézésén. Ha napjaink elfajult demokráciáiban ez gyakorlatilag másként van, az más kérdésEnnyit most a demokráciáról. Szerény véleményem szerint az ifjúséignak nem az a feladata, hogy haA demokráciáról talnuit gyakoroljon. Még az iskolában sem. Ehhez nem rendelkezik sem elég tudással, sem kellő élettapasztalattal. Az ifjúság tanuljon, gyűjtsön minél több ismeretet és tapasztalatot, hogy, ha majd felnőtté válva átveszi a kormányzást (a hatalmat!), azt jobban és bölcsebben gyakorolja, mint elődei tették. Iljúnak lenni nem érdem, hanem állapot, méghozzá annak is mulandó. Minden öreg ember volt fiatal, és minden mai ifjú is - remélhetőleg - meg fog öregedni. Az 1968-as ifjú