Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-28 / 48. szám

DIAK az ESZTERGOM és VIDEKE IFJÚSÁGI MELLÉKLETE Szerkeszti: a „Szemfülesek" ifjúsági csoport. Megjelenik minden hónap utolsó hetében. 1996. november 28. I. évfolyam 3. szám 99 Olyan, mint a kábítószer 99 Az ejtőernyőzés nem tartozik a legel­terjetebb sportágak közé. 1950-ben in­dult lendületes fejlődésnek. Gödöllőre­riportunk színhelyére - az 1960-as évek elején érkezett el. Ekkor alakult meg a RairAero Club. E klub tagjaival beszél­gettünk. - Ez csak szórakozás, vagy több an­nál'} - Hivatásszerűen csupán a katonák űzik, mi csak hobbiból csináljuk. - Elmesélnék, hogy milyen utat kell bejárnia annak, aki ugrani akar? - Az egyhetes elméleti és gyakorlati felkészülés során minden írott és íratlan szabályt megismernek. Ezekből vizsgát tesznek, az utolsó próba pedig maga az ugrás. Itt már szinte teljesen magukra vannak hagyva, mert 3-szor egymás után egyedül kísérlik meg azt. Az ala­pernyő automatikusan kiold, és az ejtő­ernyős csak egy vakkioldót húz meg gyakorlásképpen. Kb. 3 perc alatt ér föl­det, kritikus időszakban a sebesség a 210 km/órát is elérheti, de egy rutinos ugró ezt a leérkezés pillanatára lényege­sen le tudja csökkenteni. - Tapasztalaluk szerint miért jönnek ide az emberek, és milyen korosztály­ból? - Bizonyítási vágyból, kíváncsiság­ból, de van, akit egyszerűen a sport sze­retete hajt ide. Az alsó korhatár 15 év, a legidősebb tagunk jelenleg 73 éves. Ez olyan, mint a kábítószer, nem lehet ab­bahagyni. - Hány százalékukból válik rend­szeres ugró"! - Évente 40-50 emberből jó ha 3-4 megmarad, de így is van olyan klub, amely majd' 200 tagot számlál. - Milyen ugrástípusok vannak'? - Két fő csoportjuk létezik: a klasz­szikus és a relatív. Az előbbi a gyako­ribb, ezt a versenyeken két ugrásnemre osztják, a stílus- és a célbaugrásra. Stí­lusugrásnál 2200 méterről ugranak, spi­rálokat és szaltókat csinálnak a levegő­ben. Itt a kivitelezés és az idő a legfon­tosabb. A célbaugrásnál egy 16 cm-es körbe kell beérkezni. - A közelmúltban milyen versenyen veitek részt'! - Augusztusban rendezték meg Bé­késcsabán a 34. Nemzetközi Ejtőernyős Bajnokságot. Négy fős. csapatunk a kö­zépmezőnyben végzett. Évről-évre ja­vulunk, az idén már egy első, egy má­sod- és két harmadosztályos fokozatú versenyzőnk van. - Mit éreznek, mikor elhagyják a gé­pel1 - Mindenkiben van félelem akiugrá­sig, de ez inkább stresszhatásnak nevez­hető. Ugyanazt érzem minden ugrásnál, mintamit először éreztem. Nem szabad, hogy elrutinosodjon valaki, mert akkor hajlamos arra, hogy átértékeljen bizo­nyos helyzeteket, és felületessé váljon. „Úgy is megoldom"-mondja magában, és már meg is van a baj. - Milyen írott és íratlan szabályok vannak, és ezek be nem tartásából mi­lyen balesetek származhatnak1 - Legfontosabb szabályainkat a 39-es Légügyi Szabályzat tartalmazza. Csak emberi mulasztás miatt történhet baj. Természetesen kisebb zúzódások, lábtö­rések, bármikor előfordulhatnak. Erre szokták mondani: akinek nem volt még „csizmája", az nem is igazi ejtőernyős. Elsősorban a vászon rossz hajtogatásá­ból kifolyólag származnak a balesetek. - Hogyan jönnek vissza egy-egy ug­rás után ide, a központba 1'! - Akik közel érnek földet, azok egy­szerűen visszasétálnak, akik távolabb, azokért kocsi megy. Felszállás előtt és beérkezés után névsorolvasást tartunk. Ha valaki nincs meg, addig keressük, míg meg nem találjuk. - Visszatérve a hajtogatásra: ez ugye nagyon fontos művelet? Mennyi ideig tart, amíg egy alapernyőt ugrásra kész állapotba hoznak1 - A kezdőknél ez 45 perc, de egy gyakorlottabb ugró 10 perc alatt is össze tudja hajtani. A saját biztonságáért a fel­elősséget mindenki maga vállalja. -Súlyosabb baleset történt-e a közel­múltban1 - 1989-ben egy tanárnő, aki váloga­tott kerettag is volt, 800 ugrás után 23 évesen halt meg. Leoldotta a főernyőt. Hogy miért? Ma sem tudjuk. - Nem okoznak az ilyen esetek lelki meg ráz kódtatást1 - Az édesapám, Hűse Károly 1978­ban 6262 ugrás után zuhant le. Utána kezdtem el az ejtőernyőzést. Az élet megy tovább, csak előre szabad nézni. - Orvosi vizsgálatot végeznek-e ug­rás előtti - A kezdőknél a felkészüléshez hoz­zátartozik az orvosi vizsgálat. Akik hu­zamosabb ideje járnak ide, azoknak minden idény előtt a biztosítás megkö­téséhez szükséges az orvosi vizsgálat. Ilyenkor tetőtől-talpig átnéznek min­denkit, még az illető fogazatát is. - Milyen okmányok kellenek még az orvosi igazoláson kívüli - A tagdíj befizetést és a szakmai vizs­gát igazoló okirat, valamint az ejtőer­nyős igazolvány. - Anyagilag milyen segítséget kap a klubi - Amióta megszűnt az állaná támo­gatás, a klubnak önerejéből kell eltarta­nia magát. Elsősorban az ugrások árát „forgatjuk vissza" az üzemanyagba. Ej­tőernyős bemutatókat, sétarepültetést vállalunk. - Milyen a légkör a klubon belül? - Családias. A lényeg, hogy bízzunk egymásban. Ha egyszer Gödöllőn jártok, a város egyéb látnivalói mellett ne hagyjátok ki a „családias légkörű" repülőteret sem! Csonka Andrea, Juhász Kata Történelmi táborzás Sopronban A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére a Tájak, Korok, Múzeu­mok Ifjúsági Irodája pályázatot hirde­tett. Olyan írásokat vártak, amelyek bemutatják valamely történelmi sze­mély munkásságát, aki sokat tett az állam létrejöttében, vagy zenei, iro­dalmi, képzőművészeti, építészeti al­kotásain keresztül mutatta be nekünk a honfoglalás és a korai középkor éle­tét. Iskolánkból három pályaművet küldtünk be, melyek közül a zsűri továbbjutásra javasolta riportunkat Baróti István orgonaművésszel, aki­ről a honfoglalás és a korai magyar középkor ének- és zenekultúrájáról beszélgettünk. A döntő zsűrije pályázatunkat két­hetes Sopron-Brennberg-völgyi tá­borzással jutalmazta. Több mint 2000 pályázó közül választották ki a tábor­zás 140 résztvevőjét. Akik ott vol­tunk, azokat természetesen egy kicsit elmélyültebben érdekli a történelem, mint az átlag gyerekeket. Örömünkre e két hét alatt szinte mindent megtud­hattunk az államalapítás koráról. El­játszhattuk Asztrik vagy éppen István király szerepét, kampánybeszédet ír­hattunk. Készíthettünk korabeli ruhá­kat, a Mesterségek Napján megtanul­hattuk, hogyan kell nemezelni vagy növényfonatos házat építeni. Megismerkedhettünk a korai Ár­pád-kor szokásaival, fegyvereivel, táncaival, hallhattunk régészeti és tör­ténelmi előadásokat. Sok érdekes történelmi ismerettel gazdagodva térhettünk haza. A szer­vezők két év múlva terveznek újabb tábort egy más történelmi korból. Jó lenne, ha valaki közülünk oda is eljut­hatna! Németh Krisztina, Bartha Katalin (Balassa iskola) ji „Eletbölcsességek" Mikulásra ij jj * Az ember életében négy kor- ji ji szak van: ij ij - amikor hisz a Mikulásban, jj jj - amikor már nem hisz a Miku- \ ij lásban, \ ij - amikor ő a Mikulás, jj - és amikor már úgy néz ki, ji ji mint a Mikulás. I j: ;j ji * Cinikus az, aki tíz évesen rá- ii ij döbbent arra, hogy nincs Mikulás, ji ij és ezt azóta sem tudja kiheverni, ji

Next

/
Thumbnails
Contents