Esztergom és Vidéke, 1996

1996-07-18 / 29-30. szám

Esztergom es Vidéke 1996. július 18. 242 Gondolatok az idegenforgalmi fórumokhoz Két ellentétes felfogású idegenforgalmi fórum zajlott le 1995 májusában és 1996 júniusában városunkban. Az 1995. évit helyi előadók tartották és azon nem elméleti, hanem gyakorlati, helyi-megyei problémákkal foglalkoztak. Az elhangzottakról az érdekeltek (kamarák, megyei, városi önkormányzatok) részére emlékeztető készült. Ez nagyjából a következőket tartalmazta: Két fontos területen kell eredményesebb munkát végeznünk, az eddigieknél jobban dolgozni: 1. Az idegenforgalmi kínálatot gazdagabbá, színesebbé kell tenni. E rendezvényeknek folyamatosaknak és többszínűeknek kell lenniök, időpontokban ne ütközzenek. Összehangolásra, közzétételre a kamara vállalkozik lapjában. Nincs megszervezve a nyári szezonban az idegen vendégek csoportos kirándulása, melyeket Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Esztergom és Visegrád utazási irodái csak együttesen tudnának megoldani. Jobban fel kellene karolni a kerékpáros és a vízi turizmust Szomszédos régiókkal - Balatonnal-Dunakanyarral - szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, közösen kerékpárutakat építeni, közös programokat szervezni. 2. Másik fontos terület a propaganda erősítése, piackutatás, kiállítások rendezése, azokon való részvétel, színes megyei idegenforgalmi prospektus, vállalati katalógusok készítése és ezeknek főleg a Duna-menti országokban való terjesztése, azokkal - főleg a kamarák révén - szorosabb üzleti kapcsolatok kialakítása. Országosan szabályozásra szorul az idegenforgalom szervezeti felépítése, a különböző szervezetek együttműködése, jogaik, kötelezettségeik. Különösen hiányosak, gyengék az engedély nélkül, feketén dolgozók elleni szankciók. Az idegenforgalom nem ismer határokat. Az ezt akadályozó jogszabályokat, intézkedéseket felül kell vizsgálni és minél előbb megszüntetni. Vonatkozik ez az országok közti érintkezésre, de az egyes települések, megyék, régiók közti átjárásra, együttműködésre. (Pl. utak építése, fenntartása, vasúti-vízi közlekedés összehangolása, rendezvények lebonyolítása, stb.) A gazdasági fejlődést akadályozó jogszabályokat minél előbb meg kell szüntetni. Megengedhetetlen, hogy a kiutaztató utazási irodák kb. 18 %-os nyereséghányaddal dolgoznak, míg az exportot jelentő beutaztatok csak 6 % körülivel. A belföldi forgalmat minden eszközzel, mérsékeltebb árakkal, utazási kedvezményekkel támogatni kell. Sürgősen szabályozni kell kötelező kamarai tagsággal a fizetővendéglátást, mely a feketézés melegágya. Mindezek a problémák az idegenforgalom helyi, országos fejlődése szempontjából döntő jelentőségűek, ezeket kellett volna újra tárgyalni, megvizsgálni az elért eredményeket, a kitűzött célok elmaradásának okait, esetleg helyettük jobb megoldásokat találni. Az idei fórum szervezői új alapokon, kissé szervezetlenül rendezték meg azt. Konkrét, a helyi, megyei idegenforgalom javítására vonatkozó javaslatok nem hangzottak el. A szép számban megjelentek kissé csalódottan távoztak. Pedig az idegenforgalom a város és vidéke gazdaságának húzó ágazata lehetne, széles rétegek jobb megélhetését javíthatná. De ezt csak jó vezetéssel, a városát, szülőhelyét szerető lakosság együttes, megértő, szorgalmas munkájával lehet elérni. Ez irányban hangzottak el a legérdekesebb, megszívlelendő hozzászólások, főleg Koditek Pál részéről. A jó, iránymutató vezetés hiányát kifogásolta Mármarosi Győző, ezt hiányoltam jómagam is. Városunk évek óta egyre piszkosabb, elhanyagoltabb, vendégeinek nem biztosítja a kellemes időtöltést, a maradandó, szép úti emléket. Ezért kevés a viszszatérő vendég. Ilyenekkel csak a Gran Kemping rendelkezett, mely városunk legjobban működő idegenforgalmi létesítménye volt. Ezt, sajnos, eléggé tisztázatlan körülmények között kivették bérlőik kezéből és irányítását - nem éppen szabályos módon -- a felszámolást végző kft. vette át. Ez ügyben kellett volna a résztulajdonos városi önkormányzatnak és a város országgyűlési képviselőjének is beavatkozni. A furcsa eljárással - a szokás szerint - törvénysértés nem történt, de az a jó erkölcsbe, üzleti tisztességbe ütközik. Hasznos volt ezért a fórum, mert felhívta a figyelmet, hogy rend, tisztaság, közbiztonság, tisztességes üzleti szellem nélkül nincs idegenforgalom! Ezen alapok nélkül, - lett legyen bármilyen jó elképzelések - megvalósíthatatlanok. dr. Gaál Károly közgazdász Helyi furcsaságok Úgy tűnik, Isten és a postai kereskedelem útjai kifürkészhetetlenek. Az OTP szomszédságában lévő utcai újságárusnál nem kapható postai levelezőlap, mert a helyi posta nem, csak a tatabányai posta küldhet neki - az pedig nem küld. Ha bizonylat nélkül árusítana, megbüntetnék. így egy-egy lapért a postára kell elkutyagolni. Ha pedig többet vásárol egyszerre az ember, számíthat arra, hogy a sűrűn változó, emelkedő bérmentesítő díj miatt mehet kiegészítő bélyegért. Az is felderítést kíván, miért nem árusítanak itt a helyi autóbuszjáratokra érvényes jegyet - a buszmegálló szomszédságában. Kadosa Árpád Városvédő tábor Az Esztergom Barátainak Egyesülete fiataljai részére idén is megszervezete a városvédő tábort. 37 gyerek dolgozott egy hétig a városért: négy diák jött a Mindszenty iskolából, őket Gyurján Erika tanárnő irányította, a Somogyi iskola 19 diákjának munkáját Tuschinger Lászlóné és Béres Zsuzsa tanárnők segítették, a József Attila iskolából 14 gyerek jött. Németh Mária és Meggyes Miklósné tanárnők dolgoztak ezzel a kis csapattal. Június 24-én, hétfőn kezdődött a tábor. A Balassa Múzeum az esztergomi középkori kolostorok és templomok témájú kiállításnak megtekintése után közösen láttak neki a gyerekek a Szenttamás-hegy lépcsősorának takarításához. Évek óta tapasztaljuk, hogy a lépcsősort sok turista keresi fel. Most sem volt belőlük hiány. De egyetlen-egy sem ment el úgy a munkálkodó diákok mellett, hogy ne ejtsen néhány dicsérő szót. Egy idősebb úr elemesélte, hogy valamikor Esztergomban tanult. Több, mint 10 éve minden évben eljön Esztergomba, s ilyenkor mindig feljön a Szenttamás-hegy tetejére. Örömmel látta az elmúlt években, hogy a lépcsősor mindig tiszta, rendezett. Csak tavaly tapasztalta az ellenkezőjét. (Akkor a városvédő gyerekek más területen dolgoztak!) Más is értékelte a kis városvédők lelkes munkáját. Meszesné Hajdú Erzsébet néni, aki nyugdíjasként települt vissza Svájcból szülővárosába, 1000 Ft-ot adott a gyerekeknek csokira. Köszönjük szépen. Tóth Béláné, Erzsi néni a József Attila iskola gyerekeit ajándékozta meg. A Művészek terének megálmodója évek óta tartja a kapcsolatot az iskola helytörténetiseivel és színjátszóival, akik évről-évre tisztítják a lépcsősort, illetve szerepelnek a képzőművész csoport rendezvényén. Az utolsó két nap a Somogyi iskolások a Belvárosi temetőben híres emberek sírjait tették rendbe. Ez évek óta vállalt feladatuk. A József Attila és a Mindszenty iskola diákjai befejezték a lépcsősort, majd a szentgyörgymezői temetőben az I. világháborús sírok tereprendezését végezték el. A városvédők jóleső érzéssel mentek péntek délután az ünnepélyes táborzárásra a Babits villához. Amíg a „terített asztal" finomságai megérkeztek és az ünnepi záróaktusra felkészültek, addig a józsefattilások egy kis játékos - de ismeretnyújtó - akadályversenyt rendeztek. Aztán jött a sok finomság elfogyasztása - és legvégül Meszes Balázs EBE titkár táborzáró köszönő szavai. (A jutalomkönyveket a gyerekek a tanévnyitón kapják meg iskolájukban.) Ezzel a Városvédő tábor '96 általános iskolás csoportja munkáját befejezte. Most majd a kereskedelmi iskola diákjai következnek, akiket Meszes Balázs igazgató vezet. Ó volt az általános iskolás tábor fő irányítója is. M.I. Példaképp említeni A millecentenárium évében Komárom Város Önkormányzata 10.000 - azaz írd: tízezer - példányban(i) jelentette meg a Komáromi anzix 16 lapos ingyenesen terjesztett füzetét. Harminchét színes fénykép és egy színes rajzolt térkép - szerkesztette és írta dr. Bárdos István. Nincs előszó és nincs semmiféle magyarázat. A képek és a szöveg önmagáért beszél; a fotókat Mudrák Attila, Bóna István, Bothy László és Szamódy Zsolt készítette, a nagyvonalú tervezés és tipográfia Ölveczky Gábor tudását és értő Komárom-ismeretét dicséri. A kiadvány számomra legnagyobb értéke, hogy kisebbrendűségi érzés nélkül illeszti be Brigétió, Szőny, Újszőny és Ószőny értékeit a túlpart egykori királyi város csak jelzett hagyományai és értékei mellé. Itt vagyunk, vannak értékeink, büszkék vagyunk rá, be akarjuk mutatni őket jöjjetek, nézzétek meg: ezt sugallja a kiadvány. Nem lehet szó nélkül elmenni a régészeti anyag parádés válogatása mellett, amely Számadó Emese munkája. Országos és helyi értékek bemutatása mindig problémát jelenthet: ezt most a kiadvány szerkesztőjének sikerült megoldania. Az olvasó kerek, jól tájékoztató, adatokkal nem túlterhelt, de a tájékozódáshoz szükséges pontos információkat kap. Csupán két észrevételünk lenne: 1945 után a túlparti Komárom nem Szlovákiához, hanem Csehszlovákiához tartozott, s 1958-ig Almásfüzitő Szőny része volt. A kiadvány értékét azonban ezek az adatok semmivel sem rontják. O.A.