Esztergom és Vidéke, 1996

1996-07-18 / 29-30. szám

1996. június 13. Esztergom és Vidéke 3 Városunk jövőjéért Az elmúlt időben több városi fó­rumot tartottak, ahol megfogalmazták a közvetlen jövőképet. Olvasóink tá­jékoztatására az írásos megállapo­dást - amelyet dr. Könözsy László polgármester, dr. Haller Zoltán or­szággyűlési képviselő, Szűcs György ROB elnök és Németh János ROB titkár írtak alá - közreadjuk. „Az 1996. május 21-i esztergomi Városi Civil Fórum szükségesnek tar­totta, hogy a város jövőépítésére és a 2000. év ünnepeinek méltóvá tételére vonatkozó véleményekből, javasla­tokból szülessen határozat, amely ke­rüljön minél rövidebb időn belül az illetékesekhez. Az Esztergom város képviselő-testülete által 1995. június 22-én jóváhagyott négy éves progra­mot célszerű kibővíteni a Városi Civil Fórumon elhangzott legfontosabb, 2000-ig tartó tennivalókkal és az ezekhez szükséges feltételekkel. A fentiek megvalósítására a kö­vetkezőket javasoljuk: 1. Az önkormányzat, a római ka­tolikus egyház, a civil szerveződések vezetői, az országgyűlési képviselő és a Nemzeti Múzeum főigazgatója szo­ros együttműködésben alakítsák ki a város 1997-2000 évekre vonatkozó összehangolt fejlesztési esemény és ünnepi tervét még az év őszén, és azt bocsássák a közvélemény elé. 2. Ugyanezen összefogással érjék el, hogy az ország illetékes döntési szintjein az államalapítás és a magyar római katolikus egyház millenniumá­nak központja Esztergom legyen, és annak méltó fogadásához megfelelő fejlesztések történjenek, s központi pénzügyi források álljanak rendelke­zésre. 3. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy az esztergomi Várhegy a Világörökség részévé vál­hasson 2000-re. 4. Az önkormányzat szervezze meg azt a tudatos és célirányos tevé­kenységet, amelynek eredményeként évről-évre érzékelhetően javulni íog a városkép. 5. Az önkormányzat (a polgár­mester) szervezzen meg egy olyan di­namikus, társadalmi szervezetet ­Esztergom Város Magisztrátusát -, amely a teljes történelmi időszakot átfogva, a szükséges jogosítványok­kal képes végig kísérni az ünnepi és fejlesztési programot. A Magisztrátus a szakmai, szer­vezői munka hatékonysága, valamint a regionális hatások érvényesítése ér­dekében vegye igénybe a Regionális Operatív Bizottság (ROB) kínálta le­hetőségeket. 6. Meg kell vizsgálni, hogy mi­lyen módon lehet az erőforrásokat koncentrálni pl. alapítvány létrehozá­sával, amelyhez a városi önkormány­zat 1997-től évente tervezzen be hoz­zájárulást a költségvetésében. 7. Fontos, hogy a feladatok és a megvalósítás helyzete az esztergomi Városi Fórumon fél évenként vala­mint az írott és elektronikus sajtón keresztül folyamatosan kerüljön a közvélemény elé. Ötven deeibeles az „altatódar Július 2-án a Polgármesteri Hiva­tal kistanácstermében egyeztető tár­gyalásra került sor a „47-es Dokk" nevű diszkó okozta zajártalom té­májában. Bánomi Antal a Polgár­mesteri Hivatal képviseletében el­mondta, hogy lakossági panaszbeje­lentésre helyszíni ellenőrzést és hangerő-vizsgálatot tartottak a disz­kóban, valamint több lakónál is vé­geztek zajszintmérést. A vizsgálat eredménye szerint a diszkó hang­ereje nem haladta meg az engedé­lyezett 50 decibeles értéket. Ennek ellenére a diszkó üzemeltetője ak­kor ígéretet telt a hangszigetelésre. Több lakó is kétségbe vonta a zaj­szintvizsgálat eredményét. A Kör­nyezetkultúra Egyesület képvisele­tében megjelent Szendi Gábor tá­mogatta a lakóknak a hangerő csök­kenésre vonatkozó kérelmét, és fel­ajánlotta az egyesület segítségét. Dr. Borbíró Katalin aljegyző kifejtette, hogy bár a vizsgálat eredménye nem támasztotta alá a lakók panaszát, a Kis-Duna parti környezet indokolja a külön elbírálást, ezért a Hivatal korlátozni fogja a diszkó nyitvatar­tását. Tájékoztatta az aljegyzőnő a jelenlevőket arról is, hogy a hama­rosan megalkotásra kerülő Telepü­lési Környezetvédelmi Program kellően biztosítani fogja a lakosság nyugalmát. A rendelet-készítésnek azonban komoly szabályai vannak, több egyeztetés is szükséges, így szeptember előtt nem kerülhet sor az elfogadására. Addig is a lakók türel­mét kérte. Az egyeztető tárgyaláson nem je­lent meg a 47-es Dokk üzemeltetője. E gesztust a jelenlévők úgy értékel­ték, hogy nem kívánja a problémát az érdekeltekkel közösen megolda­Pillanatképek az irodalmi társaságok találkozójáról Június 28-30 között Esztergom­ban tartották idei találkozójukat a magyar irodalmi társaságok. Hatva­ni Dániel, az ITASZ ügyvezetője elmondta: mintegy 40 irodalmi tár­saság működik a határainkon túl, akikkel szoros kapcsolatot tartanak. Esztergomot azért választották idén találkozójuk színhelyéül, mert olyan történelmi hangulatú város­ban kívántak tanácskozni, ahol érezni lehet azt, hogy 1100 éves a Kárpát-medencében a magyarság. És erre Esztergom a legalkalma­sabb! A találkozót Varga Domokos író, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg, aki örömmel említette, hogy a hatá­rainkon túli magyar irodalmi társa­ságok is elküldték képviselőiket Esztergomba. A határokon túli ma­gyar irodalomról Czine Mihály tar­tott előadást. A találkozón felszólaltak az iro­dalmi társaságok képviselői, el­mondták gondolataikat a mai irodalmi helyzetről, és beszámoltak tevékenységükről. Az óbudai Krúdy-kör titkára, Kanizsa József a saját erőből meg­jelentetett kiadványaikat is bemu­tatta. Társaságuk tagja Keres Emil Kossuth-díjas színművész is, aki­nek első kötetét nemrég jelentették meg. Jeles személyiségeknek 1989 óta Krúdy-einlékérmet is adomá­nyoznak. A nyíregyházi Bessenyei Társa­ság nevében Nagy Éva szólalt fel. Elmondta, hogy immár harmadik alkalommal rendezte meg társasá­guk az egyházi középiskolák orszá­gos versmondó versenyél, és különféle kiadványokat is meg tud­nak jelentetni. Az esztergomi Balassa Társaság képviseletében Nagyfalusi Tibor tartott előadási a Babits-örökség válságairól. Kassáról érkezett Balassa Zol­tán író, a Kassai Magyarok Baráti Társaságának elnöke. Társaságuk már 1988-ban megalakult, akkor még félig legális szervezetként, majd a politikai életben történt vál­tozások után Kassán is megindulha­tott a szabadabb társasági élet. Legnagyobb rendezvényük 1991­ben volt, Kassa bombázásának 50. évfordulójára szervezlek nemzetkö­zi konferenciát. Az erdélyi Szilágy megyében is működő EMKE képviseletében Si­mon Irén festőművész szólt. El­mondta, hogy bár Erdélyben nagyon nehéz megőrizni a magyar szót és a magyar művészetet, min­den erejükkel azon vannak, hogy hazájukban kialakílásák a magyar kulturális életet. Egyúttal meghívta az ITASZ tagjait 1997 június végén Gyergyószentmiklóson megrende­zésre kerülő találkozóra, amit az ITASZ és az EMKE közösen szer­vezne. Varga Domokos megköszönte a meghívást, és kifejezte reményét, hogy erre a találkozóra jövőre sort tudnak keríteni. m uzslai Levél Rahóról Tavaly ősszel hírt cultunk a kárpá­taljai gyerekek esztergomi ny(valósá­ról, ennek ottani visszhangjáról. Említettük akkor Bilics Éva raliói taní­tónö nevét, aki a kárpátaljai magyarság egyik mozgató rugója, s akinek kapcso­lata Esztergommal több évre tekint vissza. Török Józseffel, aki városunk­ban sokai tett a kárpátaljaiak megsegí­téséért, rendszeresen levelez, llozzá küldött legutóbbi levele annyira közér­dekű, hogy Jóska bácsi kérésére, némi rövidítéssel, közöljük. Kedves Józsi Bátyám! (...) Sikerült az általad összegyűjtött holmikat elhoznunk Ungvárról sze­mélykocsival. Jómagam már szét is osz­totlain, és nagyon hálásak voltak a szülők a segítségért. A gyermektápszer is nagyon jól jölt, mert itt igen drága ­ha egyáltalán van - és nem tudja minden­ki megfizetni. A jó Isten áldjon érle, hogy ennyit fáradoztál az összegyűjté­sével, és köszönet az,oknak is, akik ado­mányozták. (...) Az évet az iskolában azzal zártam, hogy megrendeztem egy területi vers­mondó versenyt azoknak a magyarul ludó gyerekeknek, akik itt, Kárpátalján ukrán iskolákba járnak. Nagyon jól si­került, 54 gyerek nevezett be 12 város­ból. Sok érdeklődő jött el, és mindenki nagyon elégedett volt. Még Budapestről a Magyarok Világszövetségétől, az Anyanyelvi Konferencia védnökségétől is képviseltették magukat. Két héttel ezelőtt megnyitottuk itt, Rahón, a magyarnyelvű óvodát 24 gye­rekkel. De úgy tűnik, még gyarapodni fog a gyerek-had. Mivel a magyarnyel­vű első osztályt semmiképpen nem si­került beindítani (nincs annyi jelentkező, mint amennyi kell), úgy képzeljük, hogy ha a magyarnyelvű óvoda jól és folyamatosan dolgozik, és a gyennekek szépen tanulnak magyar nyelven, a szülők is megszokják és ag­gályoskodás nélkül íratják be a gyerme­keiket a magyarnyelvű osztályba. Sajnos, az idén csak 10 gyereket tudtam Budapestre küldeni nyaralni. Ennyi volt a meghívás. Ok is gyengén állnak pénz dolgában, mint mindenki. Nagyon sajnáljuk, mert nem csak a gye­rekek várták nagyon az idei nyaralást, de mi is bíztunk benne, hogy megint el tudunk menni Esztergomba. (...) Mi még élünk és megvagyunk. A helyzetünk olyanabb, mint volt, de hál' Istennek egészségesen túljutottunk az elmúlt iszonyúan hosszú és hideg télen. Bízunk a jó Isten segítségében, hogy lassan csak túl leszünk a mélyponton. Csak az a baj, hogy az értelmiségiek, a középosztály teljesen elszegényedett. Az orvosok, pedagógusok, állami tiszt­viselők már március óta nem kaptak fizetést, az öregek a nyugdíjaknak csak a 60 százalékát kapták meg. A tartalékok fogynak. Van olyan pedagógus, akinek a szó legszorosabb értelmében kenyér­gondjai vannak. Ilyen még nem volt. Most váijuk, mi lesz tovább.(...) Nagyon sok szeretettel: Éva Lapzártakor kaptuk a hírt Török Józseftől, hogy városi összefogással mégis sikerült 40 kárpátaljai gyermek esztergomi nyaral tatását megoldani. Köszönet érte mindazoknak, akik ezt lehetővé tették!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents