Esztergom és Vidéke, 1996

1996-01-18 / 3. szám

1996. január 18. Esztergom és Vidéke Bizottsági ülés Az Etnikai Bizottság január 10-én tartotta idei első ülését. A napirenden a városi önkormányzat és a német, szlovák, lengyel, cigány kisebbségi önkormányzatok éves munkatervének megbeszélése szerepelt A kisebbségi önkormányzatok gazdag kulturális, sport és ismeretterjesztő programokat állítottak össze. A német kisebbségi önkormányzat Gizella napját választotta német kisebbségi napnak. Ekkor - pontosabban május 45-én Gizella ünnepségek megszervezését tervezik. A szlovák kisebbségi önkormányzat legtöbb rendezvénye nyáron lesz, többek között a Szentkorona tábor is. A lengyel kisebbségi önkormányzat kiemelkedő rendezvénye lesz az októberi Sobieski-emléknap, melyet a lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából szerveznek. A cigány kisebbségi önkormányzat ismeretterjesztő előadássorozatot tervez a gyermeknevelés, születésszabályozás, bűnmegelőzés témakörökben. Cs. E. A bűnözéssel együtt kell élnünk (?!) Már-már közhelynek számít, hogy Esztergom a bűnözés melegágya lett, mi több, országos (rém)hírünk is kerekedett a médiákban, az éppen vonzónak nem mondható „Esztergomi maffia" cimkeragasztással. Tény: romlik (nálunk is) a közbiztonság, nő a lopások, betörések száma, sötétedés után szorongva lépünk ki a házból. Szükségszerű együttjárója lenne ez a rendszerváltás kín-keservének s ezért hosszabb távon is számolnunk kell vele, vagy csupán átmeneti tünetről, múló jelenségről van szó? Ezek és egyéb megválaszolandó kérdések hozták el hétfőn este a városi könyvtárba azt a nagyszámú érdeklődőt, akik félelmeikre választ a Liberális Klub neves vendégétől, dr. Kacziba Antaltól, az országos rendőrfőkapitány helyettestől reméltek. A bűnügyi főigazgató azonban gyógyító, nyugtató recepttel nem, de terápiát segítő tünet-leírással igyekezett szolgálni. Elmondta, hogy a gazdaság átalakulásával a privatizáció vadhajtásaként megjelent a gazdasági bűnözés és nőtt a feketegazdaság szerepe. A feketegazdaság ellen már elég hatékonyan lépett fel az elmúlt évben a rendőrség, de felszámolásához még hosszú idő szükséges. Sőt, - tette hozzá - véglegesen kizárni nem is lehet. A jóléti társadalmakban is fellelhető, igaz kisebb mértékben. Kérdések sorát kapta az előadó a színesfém lopások okán: értékes szobrokat, fontos vasúti elektromos vezetékeket, útjelző táblákat lopnak el és adnak át a felvásárlóknak - hol van ilyenkor a rendőrség? Dr. Kacziba Antal egyetértett azzal hogy ezek a színesfém ügyletek „hajmeresztőek", s azzal is, hogy a színes fémek átvételekor származásukat valóban senki nem vizsgálja. Például csak Esztergomban milliós nagyságrendűre rúg a pótolandó közlekedési táblák számlája! Az egyik hozzászóló elmondta: fél, mert a bűnözés elérte a szűkebb lakóhelyét, így már környezete sem biztonságos. Mit lehet tenni? A kérdező úgy vélte a rendőri felügyelet, a gyakoribb járőrszolgálat és az ottlakók ébersége egyaránt kellene ahhoz, hogy biztonságban élhessenek. Ezzel a vendég is egyetértett, aki végezetül elmondta, hogy az ilyen találkozások számára nagyon hasznosak, mert alkalmat kínálnak arra, hogy nemcsak a jelentésekből, statisztikai adatokból ítélje meg az ország bűnügyi helyzetét. A jelenlévők érzése is az volt, hogy számukra se volt tanulság nélküli (osi) Féltem az UNIKERT mondta a leköszönt vezérigazgató Lapunk elmúlt évi 49. számában Mi a valóság az Uniker kör UH című írásunkban hírt adtunk a részvénytársaság körül kialakult áldatlan állapotról. Most tovább súly osbítj a a helyzetet, hogy Nagy János vezérigazgató, a többségi részvénytulajdonosokkal kialakult „kibékíthetetlen ellentét" miatt, közös megegyezéssel 1996. január 15-ével lemondott. A 300 milliós vagyonnal rendelkező, 130 dolgozót foglalkoztató, Esztergomban, Dorogon, Nyergesújfalun, Tokodon, Tokodaltárón, Tatabányán, Sárisápon, Lábatlanon, Süttőn üzletekkel, illetve ingatlanokkal bíró gazdasági társaság további sorsáról a január 23-án Budapesten (!!!) sorra kerülő közgyűlés dönt Döntenek Esztergom és a többi település vagyonrészéről is.Ezen Nagy János már nem lesz ott, elköszönt munkatársaitól. Leveléből: „..Megköszönöm a közel 11 évi közös munkát, amit együtt végeztünk. Büszke vagyok arra, hogy Önökkel együtt sikerült az UNIKER Rt.-t megtartani. Kívánom, hogy a jövőben az új tulajdonosokkal a cég új vezetésével is gyümölcsözően és sikeresen védjék az UNIKER Rt.-t." P.I. Az Ipartestület közgyűléséről jelentjük: Ezüstgyűríít kapott öt kisiparos Január 15-én, hétfőn este öt órakor tartotta évi közgyűlését a háromszáz kisiparost és vállalkozót tömörítő Esztergomi Ipartestület. Juhász Józsefe Inök köszöntötte a vendégeket, Szűcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét, dr. Könözsy László polgármestert, Sarkadi Nagy Emíliát, a budapesti iparosok küldöttjét, BártfainéBorz Györgyit, a Társadalombiztosítás helyi vezetőjét és az iparosok küldötteit. Gál Kálmánné ügyvezető számolt be az 1995-ben végzett munkáról, a sok programról és eseményről, amiből csak néhányat ragadunk ki: testvérvárosi iparostalálkozók, opolei, aacheni kézművesek vendégül látása, üzletember-találkozók, a HL Esztergomi Pünkösdi Kiállítás és Vásár jól sikerült megrendezése, szakmai képzések, tanfolyam a vásárszervezésről és piaci marketingről, iparosbál. Az Ipartestület költségvetése meghaladta a két és félmilliót. A legnagyobb bevételük a 800 ezer forint tagdíjból származott, ehhez jött még a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 670 ezer forintos támogatása és az oktatásból származó 400 ezer forint. Kiadásaik közül a fenntartási, valamint a bérköltségek egyaránt 800-800 ezer forintot vittek el, bevételük fennmaradó részét pedig a bérek közterheire, szervezeti rendezvényekre, segélyezésre, oktatásra, kultúrára, sportra költötték. A vendégek és a küldöttek véleményt cseréltek az Ipartestület működéséről. Szűcs György országos elnök dicsérte az esztergomiak szakmai felkészültségét, de figyelmeztetett a kormányzat „vállalkozásellenes" pénzügyi politikájára, ami itt is az iparosok, kézművesek ellehetetlenüléséhez vezetett már eddig is. Dr. Könözsy László polgármester hozzászólásában kifejtette: az esztergomi beruházási és felújítási munkálatok pályázására és elvégzésére képesnek tartja a helyi vállalkozókat, egyedül az ajánlati árakon múlik az, hogy legtöbbször mégis idegenek jutnak munkához. Ezen változtatni kell. Kiss Kálmán, Torma László, Sinkó Gyula, Meszes Balázs, Juhász József szólt még hozzá a különböző szakmai, oktatási és kamarai témákhoz. Sárhegyi Béla a régi, Kossuth Lajos utcai iparos székház „reprivatizációját" sürgette. Az Ipartestület a szervezeti életben végzett odaadó munkájukért oklevéldíjazásban részesítette Fabi Lászlóné dömösi, Hullár Lajosné, Torma Lászlóné, Kovács Jenoné, Payer Károly és Hula Antal esztergomi iparosokat Szűcs György az Országos Elnökség nevében a negyedszázados vállalkozói munkásságukért ezüstgyűrűvel és oklevéllel jutalmazta Csányi István pilismaród vízvezeték- és fűtésszerelőt, Dinnyés Mihály bádogost és tetőfedőt, Kovács Antal műszerészt, Nagy László festőt és Torma László műszerészt Ugyancsak ezüstgyűrűt kapott Gál Kálmánné ügyvezető, aki öt éve tölti be felelősségteljes állását Az Ipartestület megemlékezett idősebb Szűcs Zoltán autószerelőről, aki már nem vehette át az ötvenéves szolgálatért járó aranygyűrűt, mivel tavaly elhunyt. A közgyűlés résztvevői - a hivatalos rész után - késő estébe nyúló baráti beszélgetésre ültek össze, melyen városunk jövője is szóba került. (Pálos)