Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-02 / 18. szám

1996. április 2. Esztergom és Vidéke 7 ERTEKEINK Keresztény Múzeum tisztelettel hívja a művészetek barátait, minden kedves érdeklődőt KRIZSÁN GYÖRGY grafikusművész kiállításának megnyitójára 1996. május 5-én du. 4 órára A tárlatot megnyitja dr. Galambos Iréneusz O.S.B. (Unterwart, Burgenland) A kiállítás megtekinthető június 2-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között (Esztergom, Mindszenty tér 2.) Ajánlás Ha egy váratlan találkozás során lassanként feltárul a másik tudata, meglepő tanulságokkal járhat a csendesen oldódó beszélgetés. így történt velem, amikor Takáís Gyula költő asztalánál megismerkedtem egy festővel egy élményben bővelkedő lendvai konferencián. A barátság persze csak fokozatosan alakult Az, hogy „alkotó ember", hamar kiderült De hogy alkotó kedve milyen gondolkodásból ered, élménytára minő környezetből és Köznapokból származik, egyben hogy e kettő együttese mit ér, ezt csak apró részletekben tárult fel, a további találkozások során. Áz apróságokból szerzett élményt szeretném ez ajánlás olvasóival megosztani, ha átböngészésére szánta idejét További „elszánásokra" ösztönözném: tekintse nyitott szemmel az alkotásokat a Keresztény Múzeum máiusi tárlatán. Krizsán György Nagykároly szülötte, a városé, ahol Petőfi-Rómeó a maga Júliájával megismerkedett Nagybátyja, Krizsán János, a nagybányai festőiskola növendéke volt, és a „második nemzedékből" vezető Mesterként „... mindvégig... kitartott a magyarság és a magyar kolónia mellett..." - mint Réti István vegre kihagyások nélkül megjelent emlékezésmonográfiájában olvasható (1994). Szívesen idézném továbbRéti mondatait, de reménykedem, mind többen kézb$ veszik művét a művésztelep alaptása centenáriumán. Útját „a rokon" csak részben valasztotta maga: előbb a másik hazába menekült a család, a fiatal művészt pedig a tágasabb Európába sodorta a történelem riasztó kényszere. De hűtlen az „örökséghez" aligha lett Önállósodó művészete szélesebb horizonttal, friss tapasztalatokkal, gondolkodása bölcs ; toleranciával gazd igodott: rajzain a szűkebb szellemi haza miliője, közben a ; stájer vidék, akár a még békés Szarajevó és környékének mikrovilága, utóbb a ; Duna Esztergomtól Visegrádig (Zebegény!) kanyargó vonzása látható. Házak és ; utcarészletek, olykor templom egy tornácos falusi folyosó fókuszából, másutt : egy mecset kupolájának körvonala vagy éppen zsúpfedelek. Dombos mezők a ; tavolban hegyekkel, a nyár és az ősz színei. A soknemű, sokrétű és végtelen ; szépséggel pompázó világ egyazon napfény alatt színesedik az akvarelleken. A művek alkotója maga is jellegzetesen „európai": magyar tudattal, svéd ; állampolgárként Grazban el, osztrák és magyar jóbarátok, sokféle vonzódások • között A burgenlandi magyar gyerekeknek újságot rajzol Oberwartban, leveleit a legszívesebben Szombathelyt adja vagy adatja fel. A hazai bélyegek rajza ! édesebb talán. Festményein a szellemi sokféleség áttételesebben jelentkezik: az európai érzékenység a tanuló években a génjeibe ivódott, kortársi magyar színvilággal rokonul. És talán gondolkodásának szellemi kolorikája, a látványok sokrétűségé a leginkább megkapó. A beszélgetésekben és beszédes művekben, elkötelezettségben és kultúrában egyaránt A bartóki harmónia, szerény lírával, csendesen. Az apróbb művek érzékeny papírjain, a nagyobb vásznak elvontabb felületén egyként felfedezhető ez a melódia. Nemcsak a szem előtt; de a nyitottan elmélyült tudat számára is: a látványok mögött élmény, nyomukban felvirágzó látomások sora. Ha kinyílhat előttünk a mű, olyan festői világ mutatkozik, amely számára nem csupán „térkép a táj", megragad bennünk a művész kortársi és „históriai" elkötelezettsége is. A megkapó látványban összetett szellemi élmény rejtőzködik, egy teljesebb humanitással találkozhatunk Bodri Ferenc A várhegyi tanodában vallásra és pro| fán tudományokra egyaránt oktattak. Az jjj első tanulók tanulmányaik sikeres befeji; jezése után a nép között élve, bencés jjj szerzetesként a hittérítésnek szentelték § életüket. Róluk mondták sok-sok évvel később, | hogy a középkor jezsuitái voltak. Nyoíi mukban templomok, kolostorok épültek, jjj és iskolák nyitották ki kapuikat „Minden kolostor abban az időben | egy-egy oázis volt, ahonnan a civilizáci| ónak és békés fejlődésének a példája | messze környékre kihatott." Fennmaradt annak a kolostornak a nejjj ve, amely Esztergom mellett volt találha| tó, és valószínű, hogy ebben az „ Abbatia | S. Benedicti prope Strigonium" nevűko;jj lostorban éltek azok a szerzetesek, akik jjj Radla Sebestyénnel érkeztek Esztergom| ba Szent Mártonból, és lettek a káptalani jjj iskola első magiszterei, lector- illetve jjj cantorkanonokjai. Szent István iskolájának első éveit hojjj mály fedi, de analógia útján fel tudjuk jjj vázolni felépítését. Ez a korai iskola a jjj mai középiskolának felel meg. TerméI szetesen attól sokban eltért. Az államalapítás korának kulturális jjj viszonyait jellemezte „ az aratás bő volt, | de kevés a munkás" mondás. Ezért ezek jjj az iskolák először az elemi ismereteket is jjj kellett hogy hordozzák, majd később a jjj speciális irányú tanulásokat, a felsőfokot | is magukba foglalták. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban található egy XII. századi diákjegyzet, amely azokat az ismeretköröket tartalmazza, amelyeket a várhegyi iskolában oktattak: a grammatikát, retorikát, prosoidát, dictament. Ez a legrégebbi magyar tankönyv jól tükrözi az akkori oktatás komplex tantárgycsoportjait. Tartalmazza ezenkívül a Magyarországon fellelhető, legkorábban lejegyzett ókori szerző, Cornificius, Cicero kortársának szövegét is. Az iskola legfontosabb tantárgya a grammatica volt. A tudományok ajtajának is hívták. Első hazai iskoláink, köztük az esztergomi is, az egész középkoron át Priscianus „haladó" nyelvkönyvét használták. Az első latin könyvet egy fiatal francia pap, Hilduin hozta Pécsre. Fulbert, Chartres püspöke küldte Pécs püspökének, Bonipertnek. Minden bizonnyal Szent István király is forgatta lapjait, ugyanis Chartres püspöke a következőket írta levelében: „Kérünk arra is, ... a kiváló István királynak... add üdvözletünket, valamint püspökségünk összes kanonoki közösségének érte mondott buzgó imádságait." Bonipert bizonyára nem késlekedett királyának az üdvözletét tolmácsolni, s a mintapéldány gondos lemásolása után egy hiteles, magyarhonban készült Priscianussal térhetett útjára Esztergom felé. Mit olvastak ezenkívül az első századokban az esztergomi tanulók? A könnyebb prózai és verses olvasmányok után következtek a fogósabb írók, mint pl. Vergilius. Azt, hogy nálunk a káptalani iskolában már a XIII. században olvasták Vergiliust, igazolja Lodomér esztergomi érsek, ki 1288. május 8-án a következőket írta IV. Miklós pápának: „Mikor még kis gyermekként a költői hiábavalóságokat tanultam (nem nagy lelkesedéssel!), megismertem a saját arcát haszontalan alakokra változtató Proteust." Erről a vízi Istenről Vergilius Georgikonja IV. könyvének 387. sorától lehet olvasni. Cicero beszédeit ismerni kelett Ezenkívül Qintillianus, Capella, Alkuin és Beda, Petrus Connestor könyveit vették gyakran kezükbe a tanulók a Dunára néző kis tanulócellákban. A latin grammatica mellett a káptalani iskola legnehezebb tantárgya az ének volt. Van egy adatunk arra vonatkozóan, íj hogy Szent István uralkodása alatt a Vár- ?i hegyi iskolában énektanítással is foglal- íj koztak. 1028-30 táján érkezett egy bajor jjj szerzetes, Arnold, Asztrik-Anaztáz esz- jjj tergomi érsek udvarába. Az éppen áradó jjj Duna miatt Arnold pár naposra tervezett :j esztergomi tartózkodásából 6 hét lett jjj Ezalatt az idő alatt a fiatalember nem tétlenkedett. Szent Emmerán - Regens- jjj burg patrónusa - tiszteletére antiphoná- jjj kat írt és komponált, a megfelelő felele- jjj tekkel. Ezeket Anaztáz érsek a szerzete- jjj sekkel és a káptalan iskola növendékei- jjj vei betanultatta, s istentiszteletkor a jjj templomban énekelték őket, többek kö- jjj zött királyuknak. Az éneklés mellett az olvasásra he- jjj lyeztek nagy súlyt. Ennek oka, hogy a jjj Kar-imánál és az étkezés alatti felolva- jjj sásnál nagyon kényesek voltak a pontos, j; szépen érthető olvasásra. Akkor nem első jjj év karácsonyára kellett olvasni tudni, | sokszor 3 év is beletelt, amíg a fiúk a jjj folyékony olvasásig eljutottak. Csak ezután kezdték tanítani az írást jjj Ennek megtanulása nem kis jelentőség- jjj gel bírt, mert az iskolából kikerülve a jjj könyvmásolás is kiváló, jól megfizetett jjj foglalkozásnak számított, s az sem volt jjj utolsó dolog, hogy az ími tudó magának jjj is írhatott kódexet (Folytatjuk) | Bánomyné Kovács Ildikó I ESZTERGOM ISKOLATÖRTENETENEK KEZDETEI (2.)