Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-02 / 18. szám

6 Esztergom és Vidéke 1996. április 2. A Komturist Lőrinc utcai irodá­jának néhány hete új vezetője van. Pócsik György esztergomi születésű. Kereskedelmi, idegen­forgalmi és idegenvezetői tanul­mányai után egy ideig idegenve­zetőként dolgozott, főleg külföldi csoportokat kísért az ország kü­lönböző városaiban, legszíveseb­ben Esztergomba. Ezután az UNIKER RT. kereskedelmi veze­tője lett, m^jd pályázat útján ke­rült jelenlegi posztjára. faMilyen célok vezetik? Mik az el­képzelései új munkahelyén? ­kérdezem a fiatal szakembert. - Úgy szeretném, ha a Komturist Esztergomban Esztergomért dolgoz­na. Bár megyei szervezet vagyunk, városunk ennek csak az előnyeit él­vezheti. faMilyen előnyökre gondol? - Egy ilyen nagy szervezet mindig többet tud nyújtani, mint egy szűk területen működő. Például a múltkor nálunk fizetett be valaki egy külföldi útra, s bár itt nem volt elegendő a számára szükséges valutából, a többi irodából össze tudtuk azt gyűjteni. Vagy itt van másik példának a szín­ház- és hangversenyjegyek beszerzé­se. Mivel ez központilag történik, ke­vesebb a ránk jutó önköltség, tehát olcsóbban tudjuk adni. faA színházlátogatásokhoz buszt is tudnak biztosítani? - Természetesen. Sőt, bármely más célra, például iskolai kirándulások­hoz is. fa Gondolom, az iskolás csoportok­nak olcsó szállást is tudnak sze­rezni. - Hogyne. Ha csak nem valami kis pestre felutazniuk az ügyintézéshez, s nálunk garantáltan ugyanazért az árért kapják meg az utat Ha az utazást a Komturist szervezi, már néhány utas miatt is lejön az autóbusz Esztergom­ba az induláshoz és az érkezéshez is. faTudom, hogy valutabeváltással is foglalkoznak. - Igen, itt is és a kompnál is. Még­pedig kedvező beváltási áron. Dehát ezt a Szlovákiába utazók tapasz­talhatták. Éppen most keresünk olyan Új ember a Komturist élén eldugott helyre látogatnak, ahol nincs szálláslehetőség. Persze, az ideláto­gatóknak is tudjuk biztosítani az éj­szakai pihenést bár ez nem mindig sikerül. A múltkori autós versenyre például hamar elfogytak a szálláshe­lyeink. Nagyon kevés itt a szálloda és a panzió. Dehát, gondolom, ezt már sokan elmondták. fa Más irodákkal is kapcsolatban vannak? - Közvetítjük több utazási iroda szolgáltatásait is. Ez előnyös az esz­tergomiaknak, hiszen nem kell Buda­munkatársat akinek valutavizsgája van, és beszél valamilyen idegen nyelvet fa Új irodát akarnak talán nyitni? - Szó sincs róla. Már működik há­rom irodánk a környező települése­ken - Dorogon, Nyerges új fal un és Letkésen -, viszont itt a központi iro­dában szeretnénk bevezetni a szom­bati nyitvatartást s ez a jelenlegi három fővel nem oldható meg. fa Említette, hogy e nagy, megyei szervezetnek sokelőnye van.Ahát­rányairól viszont nem beszélt. - Mert ilyeneket még nem nagyon tapasztalt m. Persze, sokszor jól jön­ne a függetlenség. Örömmel támoga­tunk például hasznos helyi kezdeményezéseket főleg, ha azok az utazással, az idegenforgalommal kap­csolatosak - ilyen az Esztergom és Vidékének új vetélkedősorozata is -, de ehhez előzőleg mindig meg kell nyernünk a megyei központ támoga­tását. faMár a szándékot is köszönjük, s reméljük, a felettesei sem fognak elzárkózni... Befejezésül hadd kí­vánjak sok sikert utazási irodá­juknak. - Köszönöm. De én is szeretnék még végezetül valamit mondani. Az eddigi sikerekben oroszlánrésze van Erős Miklósnak, irodánk nemrég nyugdíjba ment vezetőjének. Azt hi­szem, helyénvaló lenne ezúton is megköszönni az ő évtizedes fáradozá­sait hiszen sokat tett Esztergomért.. fa És tesz még most is különböző társadalmi szervezetekben. Te­hát akkor búcsúzzunk így: köszö­net a régi vezetőnek, sok sikert az újnak! Sz.B. A saját dolgozóik által épített köz­ponti épület korszerű irodájában fogad. 1960-ban született Esztergomban. Iskoláit is itt végezte a tanítóképzővel bezárólag. Utána a gyógypedagógiai főiskolán szerzett tanári képesítést Diplomáját a kisegítő iskolában, a Családsegítő Központban hasznosí­totta. Nevelőotthoni gyakorlat után a Városgazdálkodási Vállalat köztisz­tasági részlegét vezette. 1990-től a Relabor ügyvezetőjeként dolgozik. Felesége szintén gyógypedagógus, a Montágh Imre iskola tanára. Fia, Tamás 13 éves, leánya, Judit 11 éves. Egy testvére van, aki jelenleg a Doro­gi Égetőmű Kft főművezetője. fa Hogyan vetődött fel a gondolat egy rehabilitációs célszervezet létrehozására? - A munkanélküliség szociálpszi­hiátriai hatásai közismertek. A tétlen­ség, a kényszerű otthon tartózkodás korábban is sok embert sújtott A szét­eső család nyűgével küszködve sokan közel kerültek az alkoholhoz. Ezek egy része a Simor Intézetben került A pszihiátriai rehabilitáció után újra ta­lajt próbáltak fogni. Természetesen ezen a területen találkoztunk egzisz­tenciális válságtünetekkel is. Az em­berek a gyógyulás útjára léptek, de nem volt hova menniük, sehol sem tudtak elhelyezkedni. Az igazán nagy cégek 1991-92-ben kezdtek tönkremenni, így a munka­nélküliek létszáma ugrásszerűen megnőtt. Az idősebbek sorsa megol­dottnak látszott a nyugdíjazásokkal. Az aktív korosztály nem tudott elhe­lyezkedni, és megkerestek bennün­ket Először egy 20 fős kft-ben gondol­koztunk. Tőkehiánnyal küszködtünk, de örömünkre dr. Mersány Géza fői­gazgató és Szegőfi Béla gazdasági igazgató támogatott bennünket. fa Mi történt az elindulás óta? - Jelenleg 550 ember dolgozik a Relaborban. Az igazi fejlődést az je­lentette, hogy célszervezetté minősí­tettek bennünket 1991 óta állami dotáció illeti meg cégünket. Ennek eredményeként fejlesztéseket tud­tunk megvalósítani. Az emberek is egyre jobban kerestek bennünket hi­szen a rokkant járulék nem elég a zünk Dorogon, az önkormányzat nagy megelégedésére. Tavaly a Búbá­nat-völgyben is végeztünk rendben­tartó munkát Az idén sajnos, nem minket kértek fel rá. A mérnökök és technikusok megjelenésével felvál­laltuk, hogy az IBM számítógépekhez a tápegységekbe alkatrészt gyártunk. Bemd Blanke úr, az AMP ügyveze­tője is megkeresett bennünket. Ó fel­ismerte a megváltozott munka­képességű emberek foglakoztatásá­nak lehetőségét és fontosságát. Az AMP-nekalkatrészeketszerelünkösz­sze, az IKEA-nak iratelosztó dobozo­kat készítünk. Kialakult egy szociálisan gondolkodó kör, akik a „Fontosak vagyunk egymás számára" Beszélgetés Schiller Kertész Tamással, Uj ^ h a Relabor ügyvezető igazgatójával 1 1 megélhetéshez. A munkanélküliek jó része ez idő alatt elvesztette kapcso­latait. Jövőképüket nálunk vélték megtalálni. Mi pedig minden hozzánk fordulót nyitottan fogadtunk. Igye­keztünk minél több lehetőséget meg­adni számukra, de nem az a célunk, hogy a létszámot állandóan növeljük! Vállalattá szerveztük magunkat. Megjelentek nálunk a mérnökök is, akik ugyan nem megváltozott munka­képességűek, de szakmai irányításuk­ra szükségünk van. fa Milyen termelési ágai, telephe­lyei, gyártmányai vannak a cég­nek? -Legrégibb tevékenységünk a ker­tészet. Jelenleg is parképítést vég­területiséget és a szakmaiságot egya­ránt fontosnak tekintik. íg y jött létre Muzslai Zsitva Ágnes szerkesztésében az Érintő Újság, amelyben megszólal­nak a környék legjobb szakemberei. Színes, érdekes az újság, kiléphetünk vele az emberek közé. fa Úgy tudom, a hajléktalan-ellá­tást is felvállalják. Milyen a Via Bona otthon hatékonysága? - A szenvedélybetegek kezelés után szállást és munkát kapnak ná­lunk. Az itt eltöltött idő alatt egyre inkább teljes értékű emberekké vál­nak. Megtanulnak gazdálkodni, fe­lelősséget vállalni önmagukért má­sokért Mindez meglátszik belső tar­tásukon, öltözködésükön. Azt a tudatot erősítjük bennük, hogyha van munkád, felelős vagy magadért kör­nyezetedért! Szeretnénk, ha minél előbb beil­leszkednének a társadalomba, de úgy látszik, jól érzik itt magukat mert nem igyekeznek elhagyni a hajlékta­lan szállást. fa A három T-a tehetség, tisztes­ség, törekvés - hogyan érvénye­sül a cég mindennapi életében? - A Relabor egész szellemiségét a cselekvő szeretet hatja át Erre biztat­juk dolgozóinkat is. A mások megis­merésére, a kölcsönös tiszteletre, a megbecsülésre. Ma már nem örökér­vényűek a gazdasági kategóriák. Az emberek mindezt megértik és képe­sek váltani. Megélhetésünk kölcsö­nös zálogaként mindent megcsi­nálunk, mert fontosak vagyunk egy­más számára. fa A jövő? A jövőkép? - A jövő? Nincs arra esély, hogy dolgozóink korszerű munkahelyekre tudjanak elmenni dolgozni. így lét­számunk nem csökken, sőt növek­szik. Tovább folytatjuk a beruházásokat a stabilitációt a mű­szaki fejlesztést. Ugyanakkor a reha­bilitációhoz kapcsolódó munka­végzési lehetőségeket akarunk terem­teni (kihelyezett munka, alkalmi munka). Egzisztenciális biztonságot nyújtunk ajövőben is. A közösségfej­lesztő programjainkat pedig megtart­juk, mert mindannyian úgy gondoljuk: fontosak vagyunk egymás számára! Maier-Kránitz

Next

/
Thumbnails
Contents