Esztergom és Vidéke, 1996

1996-04-25 / 17. szám

1996. március 14. Esztergom és Vidéke 25 ERTEKEINK Szent György napja - Szentgyörgymezon „Szent György tisztelete már Szent István korában jelentkezik a magyarság körében. Első szent királyunk nagyobb legendája elmondja, hogy a király a po­gány ellenállást a kereszt dicsőséges je­lének oltalmában, Isten Anyja, a mindenkor Szűz Mária segítségével, Márton püspök és Szent György vértanú zászlaja alatt törte meg." Szent György egyházi kultusza a középkorban virágzott igazán. A népi tradíciókban, hiedelemvilágban Szent György alakja, ünnepe a tavaszkezdet szimbóluma - a paraszti kalendárium legjelesebb napjai között szerepel. Szent Györgyről elnevezett helyneve­ink számát talán csak Mártonéi múlják felül - írja Bálint Sándor az Ünnepi kalendárium című munkájában. Ehelyt emlékezik meg az Esztergom melletti Szentgyörgymező mezővárosról, mely­nek prépostság át állítólag István király alapította, annyi viszont bizonyos, hogy Telegdi Csanád állította helyre 1337­ben. Szentgyörjgymezó katolikus népe főként földműveléssel, szőlő- és gyü­mölcstermesztéssel foglalkozott Zárt közösség volt (kb. a 20. sz. közepéig); egymás között házasodtak többnyire ­nem látták szívesen a máshonnan jött menyasszonyt, vőlegényt Szent György napjához több hagyomány, szo­kás, hiedelem fűződik a hagyományőr­ző, katolikus szentgyörgymezeiek közösségében, mint más magyar falvak­ban. Az állatok kihajtásának, legelteté­sének első napja a naptári évben a leg­több magyar községben április 24-e volt - Szentgyörgymezőn azonban nem, hi­szen ünnepnap volt ez, a búcsú napja. Aznap először a templomba mentek az emberek, volt szép mise, délután litánia. Azelőtt mindij» volt Szent Gyöigy este bál. Már előző nap készültek, takarítot­tak, főztek-sütöttek, várták a vendége­ket A templomnál voltak búcsúsok, árusok, mézeskalácsosok, volt ringlis­pü. Búcsúkor, Szent György napján a templom elé egy nagy máj fát is állítot­tak. Tisovszki Zsuzsanna Kiállítás a Sziget Galériában A Gran Art-csoport kiállítása nyüt meg április 19-én a Gyakorló általános íj: iskola Sziget Galériájában. A látogatókat Sipos Imréné, az iskola igazgatója | köszöntötte, és bemutatta a kiállító művészeket: Bangó Miklós, Nagy László és | Kreivich Gyula festő-, Drobinoha Csilla ötvösművészt és Székely Gábor kera­;í mikust A Dobó gimnáziumnak a kiállításon résztvevő kórusát Galyasi Géza % karmester vezényelte. A csoport bemutatkozó tárlatát Horváth Béla, a Vármú­| zeum igazgatója nyitotta meg. Bangó Miklós a csoport nevében megköszönte x az érdeklődést és kérte hogy ez a bensőséges kapcsolat a jövőben is maradjon meg a közönség és a műveszek között. Ferences diáktalálkozó a Prímás-szigeten Április 21-én, vasárnap egésznapos diáktalálkozóra gyűltek össze Eszter­gomban az itt korábban végzett és a most érettségiző ferences gimnazisták. Délelőtt szentmisén vettek részt a Bazi­likában, majd a Prímás-szigeten, a Klubház előtti szabad téren Reisz Péter Pál igazgató köszöntötte a több száz vendeget Az igazgató örömének adott hangot hogy a volt diákok összetartozá­sukat minden évben üy módon is kife­jezik. Felelevenítik a diákkor eseményeit emlékeznek fiatalságukra, az Esztergomban töltött diákévekre. Az igazgatói köszöntés után a Klub­ház tetőtéri szintjén nyüt meg Zsinkó István természetfotó-íaállítása. Tokár Gyurkovics Tibor - vidámabb arccal... János atya, aki osztályfőnöke volt az 1987-ben érettségizett fotósnak, meleg szavakkal köszöntötte tanítványát. Bán­hidy László művészettörténész-tanár szakmai szempontból értékelte és aján­lotta a látogatók figyelmébe a pályája elején tartó fotós képeit (A tárlaton be­mutatott 28 alkotásból a művésznek ­mint megtudtuk - az Alkonyi elégia, a Puszta, az Almatag tó, a Csipkebogyók, az Őszi alázat a legkedvesebb.) A diáktalálkozó délután kispályás foci mérkőzésekkel folytatódott Ered­mények: Öregdiákok - Tanárok 4:3, Diákok - Dolgozók 5:3, Diákok - Öreg­diákok 2:1, Tanárok - Dolgozók 2:0. Este - az egésznapos Sporttelepi program után - Franka bál volt a gimná­zium tornatermében. (P.I.) Költészet napja - estje ­Esztergomban Nagysikerű irodalmi esten vehettek részt április 10-én a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola hallga­tói és a város érdeklődő polgárai. A fő­iskola zsúfolásig megtelt dísztermében családias, meleg hangulatban mutatkoz­tak be a Független írók Szövetségének tagjai: Gyurkovics Tibor, Szeghalmi Elemér, Elmer István, Szabó Ferenc, Bertha Bulcsu, Tóth Sándor és a főisko­la pályakezdő poétája, Beliczki Zoltán. Börzsöny Ferenc előadóművész és Szabó Gyula színművész tolmácsolta a verseket, a prózai részleteket A kiváló előadók mellett a szerzők is megszólal­tak. Gyurkovics Ti bor kezdetben vidám, majd a befejezéskor katartikus élményt adó drámai hangon mutatta be verseit A szűnni nem akaró taps jelezte, hogy hi­ába telt el már két óra, a közönség szí­vesen hallgatná tovább is irodalmi nagyjainkat Az estélyt szép muzsikájával gazda­gította a Strigonium Consort (Fehér Lász­ló, Lehner Lívia, Pásztói Tamás) és a Monteverdi Kamarakórus Hunyadi Zol­tán vezetésével. Az énekkar előadásában Sík Sándor, Babits Mihály és Weöres Sándor egy-egy megzenésített verse csendült fel. Elmondhatjuk hát e rendez­vény valóban a költészet a líra estje volt! Szent György napi hiedelmek Ha Szent György előtt ágyneműt teregettek ki, betegség lesz a családban. E nap gyíkot fogtak (ha torokfájós volt a családban), fölvágták a torkát, hogy ne fájjon a torka a betegnek. Mikor a szóld kifakadott Szent György előtt, azt mondták, „ le köll rugdosni, mert nem volt jó, ha olyan korán kifakadt, mert azon úgyse lesz szőlő, csak amelyik Szent György után hajt ki." Megmosakodtak Szent György hajnalban, hogy szépek legyenek. Ha Szent György előtt megdördült az ég: „ hamar henteregni, hogy ne fájjon a derekad!" T.Zs. Pillanatkép a kiállítás megnyitásáról Egy elkötelezett ember Kevesen tudnak róla, hogy né­hány nappal ezelőtt városunkban járt Eperjes Károly. Kevesen, hiszen nem hirdették plakátok, nem mondta be a rádió és a tévé sem Hogy miért nem? E híres színészt Fr. Ottó - a Ferences gimnázium IV.C. osztályának főnöke - hívta meg intézetünkbe. Ottó testvér elsősorban az osztálya számára hozta össze ezt a találkozót, de más érdeklő­dők előtt is nyitva állt az ajtó. És hogy milyen volt ez a röpke két óra? Rövi­den összefoglalva: egy életre szóló! Ugyanis erről a tehetséges színészről kiderült, hogy erősen katolikus beállí­tottságú, és teológiai tudása oly ki­emelkedő, hogy többen felvetették már neki, mi lenne ha egy könyvben írná le gondolatait Nehogy azt higgye azonban bárki, hogy az együtt töltött 120 perc unalmas teológiai előadással telt el. Nem ezért jött el közénk. A beszélgetés elején megkért minket, hogy kérdezzük tőle, amire csak kí­váncsiak vagyunk. Amíg kérdéseinkre várt - mintegy megelőzve azokat ­elmondta: kedvenc írója Dosztojevsz­kij, kedvenc költői Ady és Pilinszky, a régi korok zeneszerzői közül Vivaldit kedveli, a közelmúlt zenészeiből pe­dig a Bee Gees áll a legközelebb hoz­zá. Megtudtuk, hogy egy fia és egy lánya van, s hogy fia nagyjából velünk egyidős. Vég üli s kérdéseinkből sem­mi sem lett, viszont belőle dőlt a szó, folyamatosan áradtak a gondolatok. S mindez ragyogó előadókészséggel pá­rosítva. A mélyreható elmélkedések közé becsempészett olyan poénokat { jarodikus elemeket, amelyekre nem ehetett máshogyan reagálni, mint ne­vetéssel, s így bizony hamar elröppent az idő. Mint azt már korábban megje­gyeztem, olyan meghatározó élmény volt ez a személyes találkozás, ami­lyennek minden ember életében kell lennie legalább egyszer, hogy utat mu­tasson neki, helyes irányba terelje. Ez a különleges ember talán még egy a­teistát is meg tudna változtatni a hit erejével. Hogyne hatott volna hát ránk, akik negy éven át a ferences tanárok emberformáló kezei alatt nőt­tünk fel. Köszönjük tehát az élményt! B

Next

/
Thumbnails
Contents