Esztergom és Vidéke, 1995

1995-04-13 / 15. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE MELLEKLET 1995.15. szám ESZTERGOMI HELIKON Máriási Iván kiállítása a Keresztény Múzeumban Máriási Iván, a hazai és külföldi tárlatairól jól ismert jeles festőművész kiállításának március 5-ei ünnepélyes megnyitásáról lapunk már hírt adott. Most örömmel értesítjük a művészeteket szerető olvasókat, hogy a kiállítást május 25-éig meghosszabbították. így többen részesülhetnek a művész felemelő, fénylő látomásaiban, melyek az Elet szépségét, örömét sugározzák. A kiállítás középpontjában a művész életének főműve, a Kozmosz gobelin áll. A Világmindenség káprázatos, nagy erőktől feszülő víziója ez, amelyet Rend és Harmónia jellemez. A 415 x 305 cm-es, 12 m

2 nagyságú finom gyapjú szőnyeg középpontjában a Nap fénylő foltja ragyog, amelyet a bolygók, tejutak, állócsillagok, csillagcsoportok ugyancsak sugárzó kisebb központjai öveznek szüntelen rezgésben, mozgásban. Árasztják tovább a Nap fényét és energiáját: az Életet. Máriási Iván vérbeli festő, akit a belső látomás, az intuíció vezet az alkotásban, így született a Kozmosz gobelin is. Az egyes csillagcsoportok rendszere szorosan összefügg egymással és az Egésszel: többrétegű, egymástól függő szerkezetek holisztikus rendszerét alkotja, amelyben a Rész és Egész ugyancsak a törvénynek engedelmeskedik. A rendszer-hierarchia csúcsa - helyesebben: középpontja - az a Pont, amitől minden függ de ami nem függ mástól. E Pont köré épül a Nap koncentrikus, táguló sugarú szférája; alatta egymással összefüggő amorf formarendszerek jelennek meg, melyekre - egy hatalmas lapátkerékből lecsurgó vízhez hasonlóan - függőleges irányú gravitáció hat. A fényfolyammá sűrűsödött csillagpontok mozgásiránya azonban nem csak lefelé mutat. A szétszóródás, a kilövelés csupán időleges. A centripetális erő ismét érvényesül, és a csillagpor egy nagyobb sugarú gömbbé áll össze. Egy robbanóerejű forgórendszer ez: az Univerzum, a Létezés óriáskereke. A Kozmosz görög szó, eredeti jelentése: szép, szépen rendezett. A görögök intuitív felismerését az univerzumról a modern természettudomány egyre inkább alátámasztja. Ahogy Lánczos Kornél, Einstein magyar munkatársa írja: „A Szépség és a világegyetem között harmónia van. így lehetőség nyílik arra, hogy a Kozmoszt esztétikai alapon meg lehessen érinteni. " Máriási Iván gobelinje ezt a lehetőséget váltja valóra. Segít, hogy mi is megsejtsük, megérezzük, átéljük az Univerzum csodálatos világát: a robbanó erejű, de meleg, éltető fényt, a teremtő erők dinamizmusának egyensúlyát - egy gazdag festői vízióban. Ez a fénylő remekmű - ha jól megfigyeljük - csak a fehér és a fekete árnyalataira épül. De: mintegy 40 árnyalatára! Menjünk el újra és újra a Keresztény Múzeum kiállítására: minderről győződjünk meg személyesen! Máriási Iván festői Kozmosz-képe gyapjúszőnyegen áll előttünk. A szövés technikája is szimbolikus. Jelzi a keletkezés, a fejlődés folyamatát. A költők is gyakran hasonlítják az Életet a szövethez. Geothe így ír a Faust-ban: „Élet-halál egy nagy szövedék, l egy forgó örvény, / egy örök törvény, / jár az idő szövőszéke rég, / s én szövöm az Úr eleven köpenyét." Máriási Iván pompás szőnyegét három és fél évig szőtték. Hetes felvetésű, igen sűrű szövésű, finom szőnyeg. Csak így lehetett a művész végtelen sok színárnyalatú látomását megjeleníteni. A kiállítás több képe is az Élet, a Természet szépségét, nagyszerűségét dicsőíti. A képek címei és a mellettük olvasható irodalmi idézetek - a világirodalom legnagyobb szellemeitől - a festői víziókkal rokon gondolatokat tolmácsolnak. Álljunk csak meg az egyes képek előtt! így az Oshajnal zöld-kék-sárga színgazdagságban ébredő formái előtt, vagy a rózsaszínekből, halványlilákból, sárgákból Születő természet előtt. A tenger ébredése és A tenger mélysége című képek zöldre épített kompozíciói ugyancsak a Világ, az Élet végtelen gazdagságát, Szépségét állítják elénk. Ez a harmónia is a XX. század világa, - mégha ez a hang halkabb is. Köszönjük a művésznek és a Múzeumnak, hogy városunkban lehetővé tették e felemelő, igazi művészet bemutatását. Dr. Prokopp Mária Köszöntjük az ötven éves Sárándi Józsefet SUGALLATOK A TÚL- ÉS ÁRNYÉKVILÁGBÓL (Szövegmetszetek) A Leányváron élő költő-író, kérésünkre ezt az - eddig még sehol meg nem jelent - összeállítást küldte. (Reméljük, megbocsát,hogy terjedelme miatt két részletet ki kellett hagynunk.) „Élek a magam zsoldosaként, csak a harcban szabadon." SJ. : A helyzet, 1977. 1. Valaki úgy vélte, felszálló ágban vagyok. Csak el ne bízzam magam. Hányszor ráfizettem. Sikeres időszakaimban a gőg kérgébe burkolóztam. Mintha repedezne a kéreg. Alázatosabban kellene élnem, nem pedig önimádattól megalázva. 2. Stendhal, Vörös és fekete című regényében Julién Sorel, akit a bíróság halálra ítélt, ifjúkori nagy szerelme, de Renalné ellen elkövetett gyilkossági kísérletéért, a kivégzés, (a lefejezés) előtti éjszakán imígyen gondolkodott a túlvilágról: „... ha a keresztények kegyetlen Istene ítél fölöttem, biztosan elkárhozom, de ha Fénelone-é, O azt mondaná: mert nagyon szerettél és sokat szenvedtél, megbocsátok." 3. „Ha a megvalósulatlan üdvözülést ócska színpadi kelléknek tekintjük, mi marad? Egy ember, egy egész ember, aki mindannyiunkkal fölér, s akivel mi mindannyian fölerünk." Jean Paul Sartre 9. Talány „Vagyok, mint minden ember Fenség, Észak-fok, titok, idegenség. Lidérces messzi fény, Lidérces messzi fény." Ady Mi vagyok? Géniusz, a jól színlelt idegbeteg szerepében? Nem áltatom magam, még túl kevés az érdem, egy látványosság nélküli pornográf halál bemutatójához. Lábidézet: 10. „Aki Jézus Krisztusban hisz, annak a múlt, a jelen és a jövő minden bűne meg van bocsátva." Douglas Stewart „Pedig valahogyan van Isten, csak vigyáz magára..." 5. ,Hiszek hitetlenül Istenben...' 11. ÍRNI = INRI 12. Páskándi Géza Ady Ady 6. „mert szörnyűséges, lehetetlen, hogy senkié vagy emberé az Élet, az Élet." Ady Ontológiai farkasvakság Vakon, süketen és szószátyáran hagyjuk elmenni magunk mellett a csodákat. 1993. 13. Ősök A szeretetet nem Krisztus találta ki. Őt is kitalálta Valaki. Mindannyian egy Ismeretlen Isten ügyefogyott balekjai vagyunk. 1994. Kiegészítések Gáthy Zoltán építész esztergomi hagyatékához Közel egy éve gyűjtjük és rendezzük a Gáthy-családdal azt a hagyatékot, amelyet dorogi tizennyolc évének „maradékaiból" rendbe lehet tenni. Szerencsére Gáthy Zoltán önéletírása és akkurátusan pontos jegyzéke műveiről fennmaradt. Ezt a „Dorogi Füzetek" sorozat 8. köteteként ki is adtuk 1994 őszén, az építész születésének centenáriumán. Az emlékiratok és a föllelt egyéb dokumentumok alapján jelent meg az Új Forrás februári számában egy emlékező-értékelő írásom Gáthy Zoltán dorogi éveiről. A családi hagyaték szép számú esztergomi vonatkozásai közé tartozik a Reviczky család síremléke az iroda és emeletes lakóépület a kötélpálya végállomásánál, az ún. Szénrakodónál, a Duna-parton, a Legényegylet székháza (ma Kolping iskola és Petőfi Sándor Általános Iskola). Rendelkezünk egy kertépítészeti tervvel, mely Gáthy elképzelései szerint rendezte a Széchenyi tér parkját. Épített egy szabadtéri színpadot a Bazilika mellé 1938-ban, az Eucharisztia évében, készült egy „Megyeház homlokzat felvétel és átalakítás terve", s bár a jegyzékben nem szerepel, egyik tervrajza kísértetiesen emlékeztet gyermekkorom „Fogaskerék" szállodájának homlokzatára. A hányatott sorsú Palkovicspadot is ő tervezte. Gáthy a sokat foglalkoztatott, ám agyonhallgatott építészek sorába tartozik. Méltó módon mostanáig sehol sem emlékeztünk meg munkásságáról. A fentebbi értékes hagyaték mellett azonban van a családi emlékek között egy különlegesség. Nem is egy, hanem három. Lakásuk falán faragott, aranyozott díszkeretben három múltszázadi, romantikus, szép festményt őriz Gáthy Barnabás, az építész fia. Az első Várady Antal fiatal jogászt ábrázolja 1856-ban, a második feleségét, Ruffy Idát és két év körüli gyermeküket. A harmadik ugyanezt a gyermeket serdült nagylányként 1867-ben. (Ezt a portrét az a Kovács Mihály festette, aki Barabás Miklós tanítványa - s ahogy e kép is jól mutatja - követője volt.) Közismert, hogy Várady Antal joghallgatót milyen szoros barátság kötötte Petőfihez, Jókaihoz. Sokan vannak - reméljük, legtöbben az esztergomiak között -, akik tudnak a két nagy író tanúskodásáról is jogászbarátjuk eszküvőjén; sőt arról is, hogy csaknem leányszöktetés lett a vegyes házasság miatti családi berzenkedésből. S meglehet, Pató Pál anekdotája is az esztergomi lakodalomhoz kötődik. Várady Antal és Ruffy Ida házasságának kései leszármazottja Gáthy Zoltán építész, akinek ük- és dédszülei kanyargós utat tehettek meg Esztergom, Budapest, majd Felvidék, Dorog és ismét Budapest között. A család úgy tudja, Váradyékról nem sok ábrázolás maradt fenn, a Petőfi Irodalmi Múzeumban is kései arcképét mutatják csak a híres jogásznak. Pedig íme, a bizonyság: az esztergomi helytörténeti és az irodalomtörténeti relikviák léteznek. S talán egyszer - gondos, lokálpatrióta akarnokok segítségével - közkinccsé is lehetne tenni őket. .