Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-02 / 44. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. november 2. * POLGÁRI LAP * 44. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) Hírlap bolt (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 26 Ft Onagy Zoltán Nap 10. Halottak napja A magyar történelemben olyanfor­mán kapcsolódik minden, mint, ahogy mást ne mondjak, Esztergom alatt a le­rombolt házak megmaradt lábazatai a következő épületek alapjával. Egy idő elteltével már az újakon sincs torony, nincs por a padlástérben, mert padlás sincs, nincsenek ólomüveg ablakok, ve­retes tölgyfaajtók, csak a küszöb. Jó esetben. Forog, halad, ismétlődik, el­múlik, kezd az elején. Valami azért megmarad, hatások, építési stílusok részben megmentődnek, részben átala­kulnak az egyik épülő gót ablak vizigót ájert kap, de nem keresztelik át, gótnak nevezik továbbra is, és nem zavar sen­kit az elnevezés. Akit kérdeznek az ügylet alapproblematikájáról, csak néz csodálkozva, hogy: Na igen, de és ak­kor mi van? Mint egy erdő. Sarjad, kamaszodik, szélesedik a váll, összeborul a korona, néha egy-egy tisztes példány kidől, de az egész egységes és emlékezetesen zöld és barna és egészséges. Ma leég, holnap abból él tovább, sejtjeibe dol­gozza a szénvegyületeket. Erjed és tombol a vegetáció. Kon­centrál, ahová képes, oda benyomul, bekúszik és helyet tapos magának az evolúció. Száz évek, ezer évek. Min­dennek helye van a nap alatt, minden a maga alakuló életét éli. Áz ember mozdul, ha mozdulnia kell, menekül, ha üldözik, fejlődik, trükközik, tapasztalatokat összegez, le­vonja magának, amit le kell vonnia. Ölel, amikor az ölelés ideje érkezett el. Öl, amikor azé. Épít, rombol, nő az agya, ügyeskedik a keze, közben észre sem veszi, történelmi korszakhatárokon csusszan át, fogalma nincs róla, ha valaki megkérdezné, széttárná a karját, hogy: És akkor mi van? Mi van, ha középkor, ha inkvizíció, ha feudalizmus, ha job­bágy vagyok, ha kapitalizmus, ha gyári munkás, ha szocializ­mus van éppen, vagy akármi, közben nekem holnap reggel is enni kell adnom a gyerekeknek, holnap is a nappal kelek, kö­szöntöm őt; mi van, ha nekem mindenképpen el kell végeznem a dolgaimat, bárminek nevezi a történelem a maga szakaszát, bármivel fontoskodnak fölöttem, bármibe vonnak be, bármivel játszanak ki, csapnak be, bármit hazudnak, bármit hazudok a kedvükért, bármerre és bármilyen helyzetben azt teszem, amit kívánnak tőlem, amit parancsolnak, akár jobbágy vagyok, akár csavar a szalag hatodik állásán, akár nótafa a Pártban, akár üvöltő dervis a szakszervezetben, én nem történelem, csak egy ember vagyok, egy apa, egy fiú, egy férj, akinek holnap is enni kell adnom, akinek holnap is vigyáznia kell a családra, aki igyekszik: jó legyen nekik. De ha nem is jó, kicsivel jobb, mint tegnap. Én voltam, aki nem mertem öngyilkos lenni, amikor pedig már vége volt mindennek, a pap a temetőárokba kapartatott volna el, (mert papunk földbirtokosának kellett a munkaerő); én voltam Világosnál a szakaszvezető, aki ezután tizenöt évet szol­AZ EMLEKEZET LANGJAI Három nemzedék a Széchenyi téren (Középen Vásárhelyi Miklós, az október 26-ai emlékünnepség szónoka) Német katonasírok a Belvárosi temetőben gáltam büntetésül a monarchia seregében; én kaptam szilánkot Doberdónál, utána levágták a lábam; én vadásztam orosz parti­zánokra és én jöttem haza az utolsók közt Sztálin halála után; én léptem be a Pártba, engem zártak ki, hiába gyakoroltam nyilvános önkritikát; én rettegtem a tömegben, amikor a Mező­gazdasági Minisztérium tetejéről belém géppuskáztak; engem rehabilitáltak '62-ben, de munkát nem kaptam; én termeltem meg a telken a Trabant árát; én kerültem a szívemmel kórházba, de az orvosnak aznap nem volt ideje rám, ott haltam meg. Én loptam és tőlem loptak; én hazudtam és nekem hazudtak; én csaltam és engem csaltak; én szerettem és engem szerettek. Nem történelem vagyok, főleg nem történelemkönyv a Nemzeti Alaptantervből. Csak ember. Aki, amikor ideje elérkezett, meg­haltam csendben, vagy üvöltve. Most ott fekszem. Abban a temetőben. Gyerekeim, unokáim, ükunokáim, vén barátaim, öreg szeretőim gyertyái bevilágítják a temetőoldalt, sírom fölött a fákat, a novemberi ködöt. Ez az emlékművem. Nekem nem jár utca, nem épül obelisz­kem, rólam nem szónokolnak elcsukló hangon a Parlamentben, rólam könyv se készül. Én csak fekszem lent egyedül, boldogtalanul, amíg ti fönt körbeálltok. Amikor rám gondoltok, akkor én is. Közműfejlesztés a századelőn "Évtizedek óta állandó ostrom alatt állott a város vezetősége a közvilágítás tarthatat­lansága miatt, mert hiszen a gyéren pisláko­ló petróleumlámpák legfeljebb irányjelzők­nek bizonyultak, de semmi esetre sem szol­gálták a kényelmes közlekedés lehetőségét és a közbiztonságot. (...) Erre megindult egy igen érdekes háború. A városatyák két pártot szerveztek. Volt gáz-párt és volt villany-párt. A gáz-párt fő­vezére dr. Prokopp Gyula ügyvéd - később - avagy: Esztergom háziasszonyai megszavazták a városi főügyész - volt, míg a villany-párt irányítói néh. Vimmer Imre polgármester, néh. dr. Aldori Mór orvos és O'sváth Andor főjegyző voltak. Amikor a végleges döntés napja erősen közeledett és a harc egyre he­vesebb lett, nem lehetett kivenni, hogy me­lyik párt erősebb. A harcot a villany javára Esztergom asszonyai döntötték el. Ne mo­solyogjon ezen senki, mert ez a gáz-pártiak­kal szemben komoly és remek sakkhúzás volt. A harc különben nemcsak a szónak KÚTI SÁNDOR üveg-, porcellán-, lámpa-, kép-, keret- és táblaüveg­kereskedő :: ESZTERGOM, Rákóczi-tér (Kispiac) Nagy választék: étel-, kávés-, tea-, bor-, sör-, likőr-és mosdó-készlet, valamint kép-, keret, tükör, lámpa, tányér, tál és dísztárgyakban. „ORION" fémszálas izzólámpákból állandóan nagy raktár. Elvállalok képkeretezési és épületüvegezést. Hodern villamos csil­lárokban és Berndorfi alpacca evőeszközök­ben nagy választék. Szolid és pontos kiszolgálási villanyvilágítást meggyőzésre törekvő erejével, hanem ólombetűkkel is folyt. Dr. Prokopp Gyula lapja: az Esztergom és Vidéke, a gáz mellett bontott zászlót. Gerenday József lapja: az Esztergomi Lapok, viszont a villany mellé állott. Az E. és V. a gáz előnyeit és gazda­ságos voltát hirdette, az E.L. pedig a gáz veszedelmességét hangoztatta és a világ minden tájáról kiböngészett esetek felsoro­lásával lajstromozta a gáz által történt ful­ladások és robbanások eseteit s ezek mellett erősen hangsúlyozta azt a tagadhatatlan igazságot, hogy ha az egész város területét, - ami nem volt tervbe véve, - gázvezeték­kel látják el, ez oly óriási befektetést köve­tel, ami a várható jövedelmezőséggel arány­ba nem hozható. Nos, az E.L. a végső küz­delemben szózatot intézett a város hölgykö­zönségéhez és szavazásra hívta fel a háziasz­szonyokat s evégből kérdésekkel ellátott le­velezőlapokat küldött szerte. Az eredmény meglepő volt. A nők óriási többsége a vülany javára döntött. Ez az eredmény azután kihatott a fórumra is, mert a városatya férjek ennek hatása alatt több­séget biztosítottak a villanyvilágításnak." Részlet az Osválh Andor szerkesztéséban megjelent vármegye-monográfiából (1938). A villanytelep és hálózat létesítésének he­lyi történetéről e számunk mellékletének Időlapozó című rovatában olvashatnak. OKTOBER Hírünk az Az elmúlt hónap folyamán városunk három üggyel kapcsolatban keltette fel az országos sajtó érdeklődését. Október első felében hírt adtak két fő­városi kerület és három város - köztük Esztergom - összefogásáról a történelmi műemlékek védelmének, felújításának érdekében. A budai Vámegyed, Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár és Visegrád ­egykor, hosszabb-rövidebb időre mind királyi székhely-városok - polgármeste­rei közös nyilatkozatban fordultak a kor­mányhoz és a közvéleményhez. Törté­nelmünk közelgő nagy évfordulóiban lát­ták a kedvező alkalmat, hogy támogatást kérjenek a területükön található, nemzeti örökségünk legjelentősebb értékeihez tartozó műemlékek - egyebek között az esztergomi Vitéz János-palota, a Halász­bástya, Aquincum, a székesfehérvári ba­zilika, a visegrádi királyi palota - meg­óvásához. Elképzeléseik szerint szakér­tők segítségével, ütemezve, fontossági sorrendet felállítva már a jövő évben el kellene kezdeni, és 2000-re, vagyis nem­zetünk millecentenáriumi, milleniumi emlékezés-sorozatának végéig be kellene országban fejezni a munkálatokat, amelyek évente csaknem egymilliárd forintot igényelné­nek. Az öt polgármester a közös nyilat­kozatban vállalta, hogy a felkészülés ér­dekében műemlékvédelmi, múzeumi és idegenforgalmi elképzeléseiket rend­szeresen egyeztetik majd, hasonlóképp az országgyűlési képviselők megnyeré­sére - vagyis a „lobbizásra" - vonatkozó stratégiát és akcióterveket. Október 26-án Székesfehérváron tar­tottak találkozót és sajtótájékoztatót az „ötök". Ezen polgármesterünket dr. Etter Ödön bizottsági elnök, országgyűlési ^képviselőnket pedig - irodavezetőként ­Csernusné Láposi Elza kéjr^elte. (Hi­vatalos delegációk tagjaként dr. Könözsy László az Egyesült Államokban, dr. Hal­ler Zoltán Kínában tartózkodik.) A másik téma az Alkotmánybíróság székhelyének megváltoztatása, illetve esztergomi épületének - a Sándor-palotá­nak - sorsa. A harmadik dr. Haller Zoltán „ügye": személyes és/vagy közügy?... Az előbbiről következő számunkban közlünk összefoglalót, az utóbbiról mos­tani számunk 3. oldalán olvashatnak. OKTOBER 31. Gázpalack-robbanás döntött romba egy lakóházat Kedden reggel hét órakor hatalmas robbanás rázta meg a Déli-városrészt. A Ren­dőrséggel szemben, a Csatay Szabó János utca 11. számú ház teljesen összedőlt. Szabó Antal autóalkatrész-kereskedő, hiteles tájékoztatást adott lapunknak. Szom­szédja, dr. Fórizs György, 81 éves nyugalmazott állatorvos a szokás szerint hozzá látott, hogy megfőzze reggeli kávéját. Begyújtotta a probán-bután gázpalackról üze­melő tűzhelyet és bekövetkezett a szörnyű robbanás. Dr. Fórizs Györgyöt a légnyomás a tűzhely alá sodorta, ennek köszönheti, hogy a tragédia után egyáltalán életben maradt. A ház kártyavárként dőlt össze, a falak, a mennyezet, a tetőgerendák leom­lottak. A kivonult tűzoltók bányászták ki az idős embert a négy-öt méter magas törmelék alól, és addigra a Mercedes rohammentő is megérkezett. A Vaszary Kolos Kórház sebészeti osztályára szállították, állapota súlyos, különös tekintettel idős korára. Koponyasérülést, belső zúzódásokat szenvedett. Az eset figyelmeztető mindannyiunk számára: a gáz, akár vezetékes, akár palackos, egyaránt robbanás-, tűz-, és életveszélyes. Egyre többen használják városunkban is, különösen most, hogy az olajárak az égbe szöktek. Figyeljünk oda, tartsuk be a gáz kezelésével kapcsolatos szabályokat! Szörnyű belegondolni, mi történne, ha ilyen gázrobbannás egy lakótelep emeletes házában következne be! A szakértőktől kapott értesüléseink szerint a robbanást az okozta, hogy a palackbe­kötésnél szivárgott a gáz. Minden esetre a tragikus gázrobbanás részletes körülménye­ire és tanulságaira még visszatérünk. (Pálos) Csatay-SajíT. lakóház... volt NOVEMBER 2. A képviselő-testület 15 órakor kezdődő ülésének napirendjéből • Módosítják a város ezévi költségvetési rendeletét; meghatározzák a jövő évi önkormányzati költségvetés elkészítésének ütemtervét • Döntenek a lakbérek emeléséről, ezzel kapcsolatban módosítják a bérlakások bérleti díjának megállapításáról, illetve a szociális ellátásokról szóló helyi rendeleteket • Pályázatot írnak ki könyvvizsgálói munkakör betöltésére • Megtárgyalják a diákétkeztetés megoldására vonatkozó javaslatokat • Határozatot hoznak ingatlanhasznosítási illetve értékesítési ügyekben (Kossuth Lajos u. 24., Aranyhegyi út, kertvárosi építési telkek stb.) • Megtárgyalják a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság tájé­koztatóját az idei nyári rendezvényekről • Zárt ülésen egyéni fellebbezéseket bírálnak el

Next

/
Thumbnails
Contents