Esztergom és Vidéke, 1995

1995-11-02 / 44. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 44. SZAM VAROSNAPL O HÍREK HÍREK HÍREK VAROSHAZA Képviselők fogadóórái: November 3. (péntek) 16-17 óráig: Bánhidy László, Berényi Vilmos, Juhász Albin, Magyarsóki Ferenc, Németh József a Mindszenty iskolában. November 6. (hétfő) 12-14 óráig: Minczér Kálmán Pilisszentléleken a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségében. 17-18 óráig: Tőrök József a Petőfi iskolában. November 9. (csütörtök) 16-17 óráig: Baranya István Kertvárosban a Polgármesteri Hivatal Kirendeltségében. Költségvetési A képviselőtestület október 19-ei ülé­sén több fontos költségvetési kérdésben is döntést hozott. Ennek előzménye, hogy szeptember­ben az önkormányzati intézmények több­sége költségvetési pótelőirányzat igény­lést nyújtott be. Ezeket a Pénzügyi Bi­zottság kérésére revizori vizsgálat ellenő­rizte és véleményezte. A revizori jelentést a Pénzügyi, az Oktatási, az Egészségügyi és Szociális Bizottságok megtárgyalák és a képviselő-testület az ő javaslatuk alap­ján úgy határozott, hogy az összesen 23 millió 53 ezer forintot kitevő igénylésből 12 millió 740 ezer forint pótelőirányzatot indokoltnak ismer el, és az intézmények rendelkezésére bocsájt, a következő el­osztás szerint. Középiskolák: Árpád-házi Szent Er­zsébet Humán Szakközépiskola 305 ezer forint; Dobó gimnázium 832 ezer forint; Kereskedelmi szakközépiskola 1 millió 380 ezer forint; Körősy Kollégium 815 ezer forint; Ipari szakmunkásképző 1 mil­lió 996 ezer forint. módosítások Általános iskolák: József Attila iskola 3 millió 56 ezer forint; Petőfi Sándor is­kola 35 ezer forint; Somogyi iskola 1 mil­lió forint; Montágh Imre iskola 1 millió 446 ezer forint. Óvodák: Belvárosi óvoda 261 ezer fo­rint; Szentgyörgymezei óvoda 671 ezer forint; Erzsébet királyné úti óvoda 124 ezer forint; Honvéd úti óvoda 11 ezer fo­rint. Az Egyesített Szociális Intézmény költségvetési póttámogatása 705 ezer fo­rint. A Városi Zeneiskola a saját költségve­tésén belül megtakarított bérekből és tár­sadalombiztosítási járulékokból beruhá­zásra 1 millió 296 ezer forintot használ­hat fel, . A Mindszenty József Katolikus Alt alá­nos Iskola -ugyanolyan megítélés alap­ján, mint az önkormányzati intézmények - 3 millió 812 ezer forint kiegészítő tá­mogatásban részesült. A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság október 30-ai ülésének első napirendjeként a Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatója, Nagyfalusi Tibor számolt be az intézmény működéséről, tevékenységéről. A bizottság jónak ítélte a könyvtár munkáját, de felhívta a figyelmet a költségvetés aránytalanságára, amely főként abban jelentkezik, hogy az összes kiadásnak csupán hat százaléka - ezévben 700 ezer Ft. - fordítható könyvek, folyóiratok vásárlására. A Várszínházi Alapítvány kuratóriumának két lemondott képviselő-tagja helyébe a bizottság dr. Ámon György alpolgármestert és Juhász Albin képviselőt javasolta. Áttekintették a helyi és országos kitüntetési rendszert. Megállapították, hogy a város nem él az állami kitüntetésekre való felterjesztés lehetőségeivel. Tervbe vették egy új városi elismerési forma létrehozását. A jövő év kulturális-, idegenforgalmi- és sportrendezvényeire vonatkozóan előzetes költségvetést tárgyalt meg a bizottság, kiemelt figyelemmel arra, hogy 1996 a mille­centenárium éve. A becsült költségek 30 millió forintot tesznek ki. VISSZATEKINTŐ Regionális vasúttársaság Szeptember 21-ei számunkban rövid hírt adtunk a vasútfelújítási konferenciá­ról, amelyet előző napon a Városháza dísztermében tartottak. ígéretet tettünk a bővebb tájékoztatásra. Az Esztergom környéki vasútvonalak száz éve szolgálják a személy- és teher­forgalmat, az alapépítmények, az állomá­sok a folytonos felújítási munkák ellené­re is elavultak, így már régen nem állják a versenyt a közúti szállítással. A konferencia célja az volt, hogy az egyes szakterületek megismertessék ter­veiket egy környezetbarát, regionális elő­városi vasút megvalósítására, amelynek vonalán az utazás Budapest Nyugati pá­lyaudvar - Esztergom között 78 percet vesz majd igénybe. Dr. Könözsy László polgármester kö­szöntötte a konferencia elnökségét, Niko­lits Istvánt tárcanélküli minisztert, dr. Gyurkovics Sándor közlekedési államtit­kárt, dr. Haller Zoltán országgyűlési kép­viselőt, Rigó Zoltánt a MÁV vezér­igazgatóját, a meghívott előadókat és a száznál is több vendéget, érdeklődőt. Ni­kolits miniszter a pilisi környék ország­Szeptember 20. - esztergomi központtal gyűlési képviselőjeként és Gyurkovics államtitkár is elkötelezettje ennek a nagy­távlatú vasútfejlesztési programnak, amint ez hozzászólásaikból is kitűnt. Sor­rendben a következő előadások hangzot­tak el: Regionális vasutak, vasúti profit­centerek (Nagy Béla, közlekedési mi­nisztériumi osztályvezető), A Budapest­Esztergom és az Esztergom-Almásfüzitő közötti vasútvonalak jelenlegi állapota, felújításának módja, a várható kedvező hatások (Vizsy Ferenc, MÁV üzletigaz­gató), A MÁV könnyű-motorkocsi prog­ramja (Varga Lajos, a MÁV Járműjavító igazgatója), Újszerű kapcsolatok a MÁV és az önkormányzatok között (Szinyei András, Hatvan polgármestere). Rigó Zoltán MÁV vezérigazgató összefoglalójában elmondta, hogy fontos célkitűzésűk az elővárosi forgalom kiter­jesztése, ennek megvalósítására rövide­sen létrejön a regionális vasúttársaság, melynek központja Esztergomban lesz. Feladata pedig a Budapest-Esztergom és Esztergom-Komárom vasútvonalak gaz­daságos, a helyi érdekekhez alkalmazko­dó üzemeltetése. (P. I.) Nikolits István, dr. Könözsy László, dr. Haller Zoltán, dr. Gyurkovics Sándor RENDORSEG • A TEHERAUTÓTÓL AZ AU­TÓSTÁSKÁIG . A Kiss János utcából az elmúlt héten egy Toyota Hiace típusú kis­teherautót loptak el, benne nagy értékű zöldségáruval és a tulajdonos személyi irataival. Szerencsésebb volt az a budapesti au­tótulajdonos, akinek a Széchenyi téren parkoló Mercedesét is megkísérelték el­lopni, de „megúszta" egy 50 000 forintos rongálással. Továbbra is gyakori bűncselekmény az értékesebb MTB kerékpárok eltulajdoní­tása. Az elmúlt héten zárt helyiségekből loptak el egy-egy ilyen kerékpárt az Er­zsébet királyné utcából és a Schweidel ltp. egyik lépcsőházából. Hogy miért volt szüksége a tolvajnak a Poór Antal tér sarkáról ellopott „Behaj­tani tilos" közlekedési táblára, az máig is rejtély. Valamivel érthetőbb az a lopás, melyet a Postán követtek el. Figyelmetlensége kö­vetkeztében lopták el autóstáskáját egy fér­finek. A táskában több mint 10 000 forint készpénz és személyes iratok voltak. • NYOMOZÓI SIKEREK. Hamar fény derült arra a csalásnak minősíthető bűncselekményre, melynek tettese pilis­maróti ingatlanát túlságosan is nagy ha­szonnal kívánta értékesíteni. Egy vevőtől 550 000 Ft előleget vett fel, majd házát egy másik vevőnek adta el. Eredményes rendőri munkának kö­szönhető, hogy az Esztergom-Dorog kö­zötti hőtávvezeték alumínium burkolatát dézsmáló tettes szintén kézre került. El­lene az eljárás folyamatban van. Ugyancsak sikeres rendőri eljárás eredménye az az ügyészi vádirat, mely­nek főszereplője három olyan személy, akik 51 rendbeli üzletszerűen elkövetett lopást és más bűncselekményeket követ­tek el. A tettesek közel 4 millió forint értékben járműveket, műszaki cikkeket és használati tárgyakat loptak el váro­sunk különböző helyeiről. • BŰNÜGYI STATISZTIKA. Az Esztergomi Rendőrkapitányság az elmúlt héten 41 alkalommal rendelt el nyomo­zást. 6 esetben közlekedési bűncselek­mény, 29 esetben vagyon elleni, 3 eset­ben személy elleni és 3 esetben közrend elleni bűncselekmény alapos gyanúja mi­att. 13 esetben történt személyes szabad­ságot korlátozó intézkedés. A Rendőrkapitányság illetékességi te­rületén az elmúlt héten 3 alkalommal történt személyi sérüléses közlekedési baleset, melyek során ketten súlyosab­ban, egy személy pedig könnyebben sé­rült meg. A balesetek oka általában az útviszonyokhoz képest rosszul megvá­lasztott sebesség volt. TESTVÉRVÁROSOK Ehingeniek a Ferences gimnáziumban Viszontlátogatásra jöttek október dere­kán a Ferences gimnáziumba ehingeni barátaink a Szent József Kollégiumból. Nagy izgalommal vártuk őket, hiszen a náluk töltött nyári napok ma is kedves emlékeink közé tartoznak. Igyekeztünk, hogy minél többet ismer­hessenek meg ők is a kollégiumunk, is­kolánk életéből, Esztergom látnivalóiból, a környék szépségeiből, a Dunakanyar­ból, fővárosunkból, s természetesen a magyar konyha finom ízeiből. Jól sikerült ez a találkozás. Kellemes, vidám hangulatban röpült el az idő. Ép­pen ezért nagy örömmel hallottuk a bú­csúzáskor, hogy a két igazgató atya a diákcsere további folytatását szorgalmaz­ta. Ugyanakkor kicsit irigykedve gondo­lunk azokra a szerencsés társainkra, akik a jövő évben, nyomdokainkba lépve, vendégek, illetve vendéglátók lehetnek. A diákcsere negyedikes tanulói H I R E K. A V AROSFf J YKSÍTF.S i 1H')5 CKNTKNÁKIDMI tr>5 EMI.ÉKf.VF.ItEN Száz éve írta az Esztergom és Vidéke 1895. október. 23. Építkezések. A lőrincz-utczai új csa­tornát már szorgalmasan készítik. Egy­szerre két helyen, a kis Duna torkolatánál és a Simor János utcza elején kezdték meg a betoncsatorna építését. A lőrincz­utczai kisajátított házak helyén már csak a kőtörmelékek láthatók. Hull Árpád dr. már szintén építteti a töltésvédő kőfalat, amely hatalmas egy és fél méteres alapon fog nyugodni. A hévvízi kis kőhid föld­munkálatával is előhaladott stádiumban vannak. A kis dunai vashidat a napokban már padlózni fogják. A szigeti főfeljárót már teljesen elkészítették. - E helyen je­gyezzük meg, hogy Esztergom város ta­nácsa elhatározta, hogy a kis Duna partot egész hosszában rendezni fogja, ezáltal a környék jelentékenyen fog külső csínban emelkedni. 1895. október. 26. Nagyszerű látványosság a Dunán! Milos Joachim úr ma, holnap és holnap­után minden nap délután 5 órakor, még rossz időjárásnál is szabadalmazott „At­lantik" vízhatlan ruhájával a nagy Duna közepén, 100 méternyire a Mária Valéria hídtól fölfelé produkálni fogja magát a nagy közönség előtt. Be fogja mutatni az „Elbe" hajó elsüllyedését, s be fogja bi­zonyítani, hogy az ő szabadalmazott ta­lálmánya gyermekek és aggok megfulla­dását is lehetetlenné teszi; csak övig áll a vizben. Amíg a Duna közepén fog állni, egy 100 kgr. súlyú podgyász ládát és egy 20 kgr. súlyú homokzsákot fog kezében a víz szinén tartani. Milos úr csónakja, melyet magával visz, 20 másodpercz alatt el fog süllyedni, de Milos úr, úgy magát, valamint a csónakot, a podgyászt és a zsákot találmánya segítségével meg fogja menteni, övig a vízben állva át fog hatolni a Dunán. Minthogy a szigeten lé­vő hajóügynökségi épület környékéről nyílik a legszebb kilátás, e hely lesz az első hely, melyen 20 kr a belépti díj, má­sodik hely nincs, itt csak gyűjtés lesz ren­dezve. - Milos úr kéri a közönséget, hogy pártfogolják találmányát, mellyel dicsőséget fog aratni. Milos úr találmá­nya egy sajátságos szerkezetű öltözetből áll, mely 10 kros belépti díj mellett a Fürdő szállodában reggeli 8 órától esti 8 óráig megtekinthető. Milos úr mutatvá­nyainak Pozsonyban 2500, Komáromban 10000 nézője volt, utóbbi helyen a kö­zönség lelkesen tüntetett mellette. Belép­ti jegyek a három napon keresztül Brutsy Gyula díszmű kereskedésében és a Wal­fisch-féle dohánytőzsdében kaphatók. 1895 november. 2. A szentgyörgymezeiek küldöttsége a polgármesternél. A szentgyörgymezeiek az iránt kérték meg Malina Lajos h. pol­gármestert, hogy a disznópiaczot a szt.­györgymezei vásártárre tegyék át. - A polgármester megígérte a küldöttségnek, hogy kérelmüket a tanács, illetve a kép­viselőtestület elé pártolólag fogja beter­jeszteni. A disznópiacz áttétele már csak azért is előnyös volna, mert a vágóhidat is a város szt.-györgymezei részében fog­ják elhelyezni. J.VISS ZATEKINTÖjl Szeptember^ Az újabb városrészek szimbolikus csatlakozása a 100 évvel ezelőtt egyesült Esztergomhoz Reményi Antal, Esztergom-Kertváros képviseletében: (...) ,JBsztergom egyik legfiatalabb városrésze Esztergom-kertváros, korábbi nevén Esztergom-Tábor. Ez a településrész a Nixbrod-dűlő, Kenyérmező-major, Esztergom­tábor városrészekből alakult ki és érte el a mostani nagyságát és fejlettségi szintjét. A városrész területe jelenleg 420 hektár, ebből a belterület 297 hektár. Polgárainak száma közel 6000 fő. Esztergom-kertváros a Dorogot Esztergommal összekötő 11 l-es út két oldalán a Strázsa-hegy alatt terül el. A századfordulón és az első világháborút követő időszakban a terület északi részein katonai táborok, laktanyák, valamint hadifogoly táborok léte­sültek. Ez volt a terület fejlődésének egyik meghatározója, amiről korábbi elnevezését is kapta. A másik fejlesztési lehetőség a dorogi szénbányászat felfutása nyitotta meg. Ez a tevékenység rengeteg munkást igényelt, akik az ország különböző részeiből költöztek a bányák környékére, így a mi területünkre is. Először földbevájt kunyhók, majd kis lakások és házak épültek az 1920-as években. Ezek tulajdonosai a bányászat terén találtak megélhetést. A századelőn kialakult a területen a mezőgazdaság is. Ennek központja a kenyénnezői major volt, ahol a mezőgazdasági dolgozóknak, cselédeknek szolgálati lakásokat építettek. A két háború közötti időszakban településrészünk lélekszáma már mintegy 3000 fő volt. A városrész arculata 1945 után, különösen pedig az utóbbi két-három évtizedben jelentősen megváltozott, kertes házakból álló utcák lettek a jellemzőek. A városrészben állandó jelleggel közigazgatási kirendeltség létesült. A területen óvoda, általános iskola, középiskola, posta, vasútállomás és orvosi rendelők is működ­nek. Vasút és autóbusz közlekedés biztosít utazási lehetőséget az ország bármely részére. A városrész területén található Észak-Dunántúl egyik legtisztább vizű üdülő és horgászterülete, a Palatínus tó. A városrész eddigi története során önálló státusszal soha nem rendelkezett, de ebben a kérdésben a második világháború óta kétszer is volt népszavazás. 1947 szeptembe­rében, valamint 1948 májusában az volt a kérdés, hogy ezt a településrészt Doroghoz csatolják-e, vagy maradjon Esztergom része? A népszavazás - egyedülálló módon ­családonkénti szavazással döntötte el, méghozzá 74 %-os töbséggel, hogy a terület Esztergom része marad. A második népszavazás - a rendszerváltás mindent megpezsdítő időszakában ­1992 elején a hátrányosnak érzett helyzet és a fejlesztési lehetőségek egyirányú városi orientálása miatt az önállósodás kérdésében történt. Az eredmény közismert, az Alkot­mánybíróság egy korábbi határozata értelmében az önálló települési státusz nem jött létre. A városrészhez tartozó infrastruktúra meghatározó módon az utóbbi években épült ki, a területre ma már jellemzővé vált a víz, villany, gáz, telefon, valamint a kábeltévé megléte. A még hiányzó csatorna építése 1993-ban elkezdődött és a befejezése, vala­mint használatbavétele belátható közelségbe került. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents