Esztergom és Vidéke, 1995

1995-08-24 / 34-35. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1995. 32-33. SZÁM * MELLÉKLET ÜNNEPI KEPES KRÓNIKA: AUGUSZTUS 19-20. II. Szombaton délelőtt a kétnapos ünnepség nyitányára az Erzsébet-parkba sereglett a közönség - városunk „apraja és nagyja", díszvendégek és turisták itthonról és külföldről -, hogy tanúi legyenek az ősi várfalak tövében 10 órakor kezdődő történelmi játéknak és a középkort idéző lovagi tornának. Az árnyas fák alatt álldogáló, vagy a tribünön és a széksorokban helyet foglaló nézőket dr. Könözsy László polgármester köszöntötte, a meghívott díszvendégeket név szerint is: dr. Schagrin Tamást, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökét, dr. Dékány Vilmos püspököt, Rudolf Garfbergert, Bamberg polgármesterét, Jan Oravecet, Párkány polgármesterét, Dieter Philip-et, Aachen polgármesterét, az aacheni kézműves kamara elnökét, dr. Csizmadia Lászlót, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola főigazgatóját, Bors Józsefet, Veszprém alpolgámesterét, valamint az Ehingeni és a Maintali Baráti Társaság delegációit. AUGUSZTUS 19. Két történelmi este a Várszínházban Szabó Magda: Az a szép fényes nap Nemcsak azért, mert a Nagyváradi Állami Színház magyar társulata történelmi drámát mutatott be, hanem két másik okból is. A Várszínház történetében most először került színre olyan darab - magyar„királydráma" -, amelynek cselekménye a valóságban is az esztergomi vár falai között játszódott-le egykor. Másrészt ezen a nézőtéren - véleményünk szerint - ennél jobb előadásokat még soha nem jutalmazott a közönség vastapsa. A sikerhez bizonyára hozzájárult a történelmi színhely, az első előadáson az írónő jelenléte is; de mindenekelőtt a társulat tudatosságot és átélést egyszerre sugárzó játéka. Reméljük, jövőre is vendégeink lesznek! AUGUSZTUS 20. István király nemcsak az országot építette tudatosan szilárd alapokra, hanem példás családi életet is élt. E vonatkozásban is tanulságos üzenetet küld a múltból a mának akkor, amikor egyre jellemzőbb a magyar családok krízise, szétbomlása. Ezt Paskai László bíboros, prímás, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye érseke hangsúlyozta vasárnap az esztergomi bazilikában megtartott ünnepi szentmisén. A főpap kiemelte: az idei ünnep jelentőségét az adja, hogy Géza fejedelem fia, István éppen ezer esztendeje kötött házasságot a bajor Gizella hercegnővel. A párválasztás lezárta a magyarok és a bajorok közötti több évtizedes háborúskodást. A behívott hittérítők segítségével és kolostorok építésével tovább terjedhetett a vallásosság, s Magyarország Európa részévé vált. A szentmise után felavatták a házasságkötés ezeréves jubileumára emlékeztető magyar és német nyelvű emléktáblát. (MTI) A féltizenegykor kezdődő szentmise asszisztenciáját Kada Lajos érsek, a Szentszék bonni nunciusa, Manfréd Müller regensburgi, Franz Eder passaui, Dékány Vilmos esztergomi, Ternyák Csaba budapesti püspökök adták. Paskai bíboros a szentbeszéd végén Isten kegyelmét kérte a magyar családok számára, ugyanezért a hívekkel együtt könyörgő imát is mondott; majd a 25 és 50 éves jubileumukat ünneplő házaspároknak emléklapot nyújtott át. Dr. Könözsy László polgármester emléktábla-avató beszédében többek között a következőket mondotta: „Ma minden templomban, úgy mint itt a Bazilikában, ahol magyarok élnek, hazán belül és határokon kívül, az óceánokon túl is felsóhajt az ének: Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga? Hol vagy István király? Igazán nagy szükség volna most is rád, te erőskezű bölcs; ezt a széthúzó, marakodó népet egységbe kovácsoló kemény akaratodra; a jövőt formáló terveidre. (...) A hatalmas országot építő munka so- . rán volt hűséges társ Gizella, a feleség, aki családjából mély meggyőződéses vallásosságát hozta. A hűséges társ összekötő kapocs volt a magyarság és a meghatározó erejű nyugati szomszédunk, a bajor, a német nép között. Erre a házasságra emlékezünk a mai nap, ennek állítunk itt a Bazilika tövében emléket. Ez az ezer évvel ezelőtti dinasztikus házasság alapozta meg Szent István politikáját, pecsételte meg azt a nemzetközi szerződést, amely Magyarországot hosszú évszázadokon keresztül a keresztény Európához fűzte. (...) Mi, Esztergom népe most ezer év elteltével feljöttünk ide a Várhegyre, Szent István születésének, munkálkodásának színhelyére, hogy hitet tegyünk történelmi örökségének folytatása mellett. Ezért a város szabadon választott képviselő-testületének határozata alapján helyeztük el a most leleplezésre kerülő emléktáblát. És hisszük, hogy Szent István szellemisége továbbra is itt él és munkálkodik közöttünk. Segítő kezét el ne engedjük." Vasárnap 17 órakor a Vármúzeumban kiállítás nyílt háromszáz év (1470-1770) díszfegyvereiből. Mivel Keleti György honvédelmi miniszter akadályoztatása miatt nem tudott eljönni, helyette dr. Fehér József minisztériumi államtitkár mondott megnyitót. A Kovács S. Tibor múzeológus által rendezett kiállítást - a 18 vitrinben bemutatott kivételes értékű fegyvereket, páncélruhákat - Horváth Béla múzeumigazgató ajánlotta a közönség figyelmébe. Akiállítás szeptember végéig tekinthető meg. A megnyitó beszéd szövegéből idézünk: „Idén a Szent Isván napi ünneppel egybekötve történelmünk meghatározó eseményére emlékezünk. Ezer évvel ezelőtt 995-ben kötötte házasságát Szent István királyunk, akkor még István herceg a bambergi Gizellával. Ez a dinasztikus házasságkötés volt az az államszerződés, amely akkor Magyarországot és Bajorországot kibékítve, országunkat Európába integrálva ezer évre meghatározta országunk kapcsolatrendszerét, hovatartozását.(...) A ma kezdődő kétnapos ünnepség kezdete annak a 2000-ig ívelő történelmi eseménysorozatnak, amely a honfoglalás millecentenáriumán keresztül Szent István király megkoronázásáig ívelve Esztergom városát az ezredvég nemzeti- történelmi eseményeinek kiemelt helyszínei közé emeli. " Ifj. Cseke László és dr. Magyar György, a Szent György Lovagrend visegrádi Haditorna Klubjának vezetői Az Erzsébet-park és a Várszínház rendezvényeit egy „visszatekintőben"hamarosan részletesebben - és kritikusan is - méltatni fogjuk. Ezt az ünnepi krónikát zárjuk le a köszönet szavaival. Elsőként a nagyváradi színészeknek köszönjük a két nap élményét, hiszen ők alakították a nászhajó megérkezését felelevenítő történelmi játék szerepeit is. Leginkább Medgyesfalvy Sándor - nagy színészt ígérő - nevét jegyezzük meg (Géza fejedelem), mellette Kovács Leventéét (Vajk-István), valamint Eugen Harizomenovét (Hermann) és Hajdú Gézáét (Gyula), akik egyébként a színház román illetve magyar társulatának igazgatói. Köszönet Horányi Lászlónak, a művészeti vezetőnek, a rendező Seregi Zoltánt iák és asszisztensének, Meleg Vilmosnak, - az ötletgazda és főszervező Koditek Fó/nak, a Grantours Utazási Iroda ügyintézőinek és minden közreműködőnek.