Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-24 / 12. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 A Nemzeti Demokraták jelöltje Takács Gábor Szombat esti tolakodásom ellenére - hiszen ilyenkor még, legyen akár választási kampány, akár más rendkí­vüli helyzet-Takács Gábor, a Nemze­ti Demokrata Szövetség Komárom­Esztergom megyei 5. számú választó­kerület képviselőjelöltje esztergomi lakásában barátságosan fogadott, s a beszélgetést egy rövid bemutatkozás­sal kezdte: - Dorogon születtem 43 évvel eze­lőtt, nős vagyok, két gyermek boldog édesapja. Gyermekkoromban nem messze innét, a Sárisáp melletti Anna­völgyön éltem. Elvégeztem az eszter­gomi tanítóképző főiskolát, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet, jelenleg egy újabb, külkereskedelmi diploma megszerzésén fáradozom. Szentendrén egy kulturális-infor­mációs központ igazgatója vagyok. - Hogyan került kapcsolatba a Nemzeti Demokrata Szövetség­gel? - Az előző választásokon Szél Pé­ter szentendrei MDF-es ország­gyűlési képviselő kampányfőnöke voltam, ő később átlépett az NDSZ­be, innen a kapcsolat. Továbbá az sem mellékes, erről, indíttatásom és szimpátiám miatt mindenképpen kell beszélnem: Bíró Zoltánt, a párt társelnökét mindig nagyra becsül­tem. - Szórólapján pontokba szedve olvashatjuk az NDSZ programját. Ön ezekből mit tart a legfonto­sabbnak? - A szociális biztonságot, az igaz­ságtalan jövedelemkülönbségek megszüntetését. A család védelmét, a lakosság egészségi állapotának ja­vítását, a népesség csökkenésének megállítását. A család védelmében rengeteget segíthetnek az egyházak, a hit. Továbbá nagyon fontos a hazai pi­ac versenyképes termékeinek védel­me, amit védővámnak is nevezhe­tünk. Különösen az élelmiszerekre, valamint a műszaki cikkekre vonat­kozóan, s nem hiszem, hogy a Lehel hűtő, a Videoton és az Orion televí­zió, a Csepel kerékpár, vagy az Ika­rusz autóbusz minőségileg rosszabb lenne, mint külföldi versenytársai. - Ön szerint Esztergomnak mire kellene jobban támaszkodnia: az iparra vagy az idegenforgalomra? - Egyértelműen az iparra, de nem a gyáróriásokra gondolok, hanem a kis- és középüzemekre. Ez utóbbiak akár félévente is képesek profilt válta­ni. Az idegenforgalom fejlesztéséhez szakemberekre volna szükség. Szen­tendrén látom, hogy a Dunakanyar idegenforgalma - akár az egész orszá­gé - visszaesőben van. Tudatosítani kell, hogy a vendéglők és szállodák ne a turisták megkopasz­tására törekedjenek, hanem a tulajdo­nosok inkább hosszútávú befekteté­sekre törekedjenek. A belföldi turizmusnak nagyobb hangsúlyt kellene kapnia, hiszen az rendkívül jövedelmező lehetne. Sze­mélyesen is tapasztaltam, Koreában és Ausztriában erre alapoznak. A ven­déglátóipar dolgozóinak nyelveket kellene beszélniük, de ez a hátrány szerintem pár éven belül behozható. - Milyen esélyei vannak a választá­sokon a Nemzeti Demokrata Szövet­ségnek, és Takács Gábornak, mint egyéni jelöltnek? - AÍZ NDSZ eléri az öt százalékot és bekerül a parlamentbe. Nagy sikere lesz, annak ellenére, hogy a késői in­dulás hátrányaival küzd. Nagyon jó lenne, ha a jobboldal egységesülne, mert sokkal egyszerűbb lenne választani, ha csak három párt, egy nemzeti konzervatív, egy liberális, és egy szocialista indulna. Az én esélyeimről még korai lenne beszélni, bizakodom. Az én esélyeim sem rosszabbak, mint a többi jelöltté. Tehát a nemzeti demokraták jelölt­je Komárom-Esztergom megye 5. számú választókörzetében: Takács Gábor. Müller Gábor A Köztársaság Párt országgyűlési képviseloj előlije dr» Tittmann János főorvos A Vaszary Kolos Kórház Simor Já­nos Intézetének főorvosa és a RELA­BOR Rehabilitációs Célszervezet ügyvezető igazgatójaként dolgozom. Nős vagyok, feleségem is orvos, reu­matológus. Három gyermekünk van, két lány és egy fiú. Szeretném a törté­nelem nagy tanítóinak gondolatait fel­érni ésszel és cselekvéssel. Ezen gon­dolatok közül az egyik kedvencem, Senecat idézi, aki szerint: „Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tud­ja, hogy milyen kikötőbe tart." Márpe­dig, azt hiszem, sokakéval megegyező tapasztalatom szerint, manapság a szél változékony irányú, ezért magamra nézve kötelező érvényűnek érzem an­nak határozott megfogalmazását, hogy tekintet nélkül arra, hogy merről is fúj a szél, az én célkikötőmet két világítótorony jelzi: a jólét és a társa­dalmi biztonság. Ennek a vidéknek a szülötte va­gyok, szakmai munkásságom 14 éve is ideköt. Az orvostudomány azon te­rületén dolgozom, érdeklődésemnek megfelelően, mely igen szoros kap­csolatban áll az egyének és családok társadalmi, gazdasági helyzetével. Ezért vidékünk lakosságának életében előforduló nehézségekről igen pontos ismereteim vannak, ezeket éveken át célzottan is vizsgáltam. A vizsgálatok célja azonban nem pusztán a tudo­mány öröme volt, hanem a probléma­megoldás hatékony eszközeinek ki­dolgozása. Azt hiszem, hogy egy emberben la­kozó célok és törekvések megismeré­sének legjobb útja cselekedeteinek vizsgálata. Tevékenységemet azért mutatom be a lap olvasóinak, mert azt szeretmén, hogy megismerjenek és mert azt gondolom, hogy a munkatár­saimmal közös törekvéseink sikeresek voltak. Amikor a hozzám segítségért fordu­lók nehézségeinek megoldására a szűk értelemben vett orvosi eszközök elég­telenné váltak, nem tudtam elfogadni a tehetetlenség szabta kényszerpályát, ezért átléptem orvosi szerepköröm ha­tárait. Tudomásul vettem, hogy gazda­sági és társadalmi biztonság nélkül se­bezhető az egyén testi és lelki egész­sége. Ezért alapítottam gazdasági tár­saságot és ezért teremtettünk munka­társaimmal több száz munkahelyet és ezért fogtunk sokak értetlenségétől kí­sérve új társadalombiztosítási formák kidolgozásába. Nem értek a külpoliti­kához, sokszor nem értem, hogy mi zajlik a TV és a rádió körül, de azt a saját sikereim és kudarcaim tapasz­talataiból tudom, hogyan lehet vidé­künkön munkahelyet teremteni, az embereket pénzhez juttatni, az idősek­nek értékálló nyugdíjat biztosítani, a betegek számára lehetővé tenni, hogy megvegyék az egyre drágább gyógy­szereket, tehát hogyan kell gazdasági­lag, társadalmileg alátámasztania testi és lelki egészségre épülő európai élet­minőséget. A közelgő választással kapcsolat­ban nincsenek ünnepélyes érzéseim, nem érzek indokoltnak semmilyen vá­lasztási majálist sem. Kizárólag mun­kának tudom tekinteni, ezért vállal­tam, hogy a józan határozottság és gyakorlatiasság támogatóit keressem a választópolgárok körében. A Ma­gyar Ifjúsági Gazdasági Kamara or­szágos szervezetének, valamint az Egészségpénztárak Országos Szövet­sége elnökeként számos lehetőségem volt nemzetközi tapasztalatok szerzé­sére. Ezek kiegészítve közvetlen gaz­dasági, társadalmi ismereteimmel, va­lamint az egyének és családok szemé­lyes világára vonatkozó élményeim­mel alkotják azt az alapot, melyre tá­maszkodva szeretném a választópol­gárok támogatásával képviselőként hatékonyabban, szélesebb körben folytatni munkámat a közjóért. Esztergom, 1994. március 21. Dr. Tittmann János Képviselő-testületi előzetes: Esztergom Város Képviselő-testü­lete soron következő ülése 1994. már­cius 31-én lesz. Tervezett - nagyszámú - napirendi pontok: 1.Beszámoló a két ülés közötti ese­ményekről és a lejárt idejű határoza­tokról. 2. Az országgyűlési képviselővá­lasztás szavazatszedő bizottságainak létrehozása. 3.Önkormányzati intézmények ala­pító okiratának elkészítése ill. módo­sítása; névváltoztatási kérelmek elbí­rálása. 4. A távhődíjakról szóló rendelet módosítása. 5. A pénzbeli és természetben nyúj­tott támogatásokról szóló rendelet mó­dosítása. 6. A személyes gondoskodást nyúj­tó ellátásokról szóló rendelet módosí­tása. 7.Az Aranyhegyi Úti Óvoda költ­ségvetésének módosítása. 8. Képviselő-testületi állásfoglalás a közoktatási közalkalmazottak "lehet F" besorolásáról. 9. Belépés a Regionális Fejlesztési Társaságba. 10. Lakásértékesítés. 11. Garázs vásárlási kérelmek. 12.Távhő üzemeltetési tender pá­lyázat kiírásának kiegészítése.; 13. Parkolók üzemeltetése. 14.Esztergom város gázellátás la­kossági hozzájárulása. 15. Szentgyörgymezei csatorna I/B és II. ütem finanszírozása. 16. Lakásgazdálkodási Társadalmi Bizottság megszüntetése. 17. G. G. esztergom-kertvárosi la­kos fellebbezési kérelme. 18. N. M. esztergom-kertvárosi la­kos fellebbezési kérelme. 19. P. G-né esztergomi lakos felleb­bezési kérelme. 20. A Polgármesteri Hivatal 1994. évi pénzügyi ellenőrzési ütemterve. 21. Tájékoztató az 1994. évi önkor­mányzati sporttámogatás felosztásá­ról.

Next

/
Thumbnails
Contents