Esztergom és Vidéke, 1994

1994-03-24 / 12. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Nyílt levél a miniszterhez Művelődési és Közoktatási Minisztérium Dr. Mádl Ferenc miniszter úr részére Igen Tisztelt Miniszter úr! Esztergom Város Képviselő-testületének nevében és felhatalmazása alapján fordulok Önhöz. Tájékoztatom Miniszter urat, hogy a közalkalmazotti illetményrendszer 1994. január 1-jei bevezetése milyen helyzetet teremtett Esztergomban. A városban a tagintézményeket is számítva 40 olyan intézmény működik, melyek a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznak. Ebből: 25+3 közoktatási, 5 közművelődési és sport, 5 egészségügyi és szociális, 2 költségvetési-szolgáltató jellegű intézmény. Ez évi költségvetési rendeletünk előkészítése során felmértük a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott illetmények és pótlékok pénzügyi hatását. Az 1993-ban rendelkezésre álló bér és TB-előirányzathoz képest a költségvetési törvény alapján felmért többlet-igény 111.529 ezer Ft, amelyből a közoktatási-közművelődési területekre 96.465 ezer Ft jut. A korábban megállapított különféle pótlékok, helyettesítési díjak stb. miatt 1994. évi költségvetésünkben a 111.529 ezer Ft-tal szemben ténylegesen 151.404 ezer Ft-ot kellett terveznünk, amelyből 132.016 ezer Ft a közoktatási-közművelődési területet illeti, melynek hatásaként - működési időnk óta először - 129.977 ezer Ft hitelfelvételt voltunk kénytelenek betervezni. Sajnos az önkormányzatot további költségek is terhelik. Az egyik, időben még távolabbi, s az Alkotmánybíróság majdani álláspontjától is függ (a több-diplomások besorolása), a másik viszont nagyon közeli és konkrét. Itt azokra a munkaügyi perekre gondolok, melyeket a munkavállalók rendre nyernek meg - az „F'-ből történt indoklás nélküli viszszasorolás miatt. Esztergomban, felmérésünk szerint, 244 per indult vagy fog indulni. Amennyiben az eddigi gyakorlat szerint a munkavállalók nyerik a pereket, úgy azok 1994-ben 40.213 ezer Ft többletköltséget fognak jelenteni. A pert indítók közül 73 fő a kötelező „F-ben" volt. A többletköltség 12.836 ezer Ft, 171 fő pedig a jó munkáért adható (lehet) „F"ben volt, melynek többletköltsége 27.377 ezer Ft. A fentiek alapján kérdéseink, ill. kéréseink a következők: 1. A sok intézményt fenntartó kisvárosok, mint például Esztergom is, aránytalanul magas tehervállalásra kényszerültek, önhibájukon kívül. Van-e mód ennek legalább részleges kompenzálására? 2. A már eddig keletkezett költségeinken felül várható többletkiadásainkhoz kaphatunk-e kormányzati támogatást, a költségvetési törvényben megállapított megközelítőleg 30-70 % mértékben? Tisztelt Miniszter úr! Tudom, hogy levelemben olyan gondot jeleztem, amely Ön előtt sem ismeretlen. Mégis arra kell kérnem, hogy a kormányban személyes tekintélyét is felhasználva érzékeltesse e helyzet súlyosságát, mert - hivatalos helyen is nagyon leegyszerűsítve, önkormányzati gondként kezelik az ügyet, - a kis lélekszámú, kis teherbíró képességű, ám sok intézményt fenntartó iskolavárosok az átlagostól eltérő, méltányosabb elbírálást érdemelnének. Esztergom, 1994. március 7. Megértésében és segítségében bízva tisztelettel üdvözli: dr. Könözsy László polgármester Nyílt levél Esztergom Pedagógusaihoz Tisztelt Pedagógusok! Önökhöz - óvónőkhöz, tanítókhoz, általános- és középiskolai tanárokhoz -, a NEMZET NAPSZÁMOSAIHOZ szólok. A város vezetése ismeri gondjaikat, élethelyzetüket, több évtizedes társadalmi háttérbe szorítottságukat, alulfizetettségüket. A rendszerváltás második évében felvillant a remény: törvényi ígérvényt kaptak, hogy állami közalkalmazottként felelősségteljes és a jövőt formáló szolgálatukért tisztes anyagi elismerésben lesz részük. Az állam törvényben garantálta a végzettségükkel és beosztásukkal öszszefüggő illetmény-előmeneteli rendszerüket, és speciális többlettevékenységükhöz kapcsolódó illetmény-pótlékot. A zárt illetmény-kategóriák oldására a törvény a „lehetF" Fizetési osztályba sorolással a kiemelkedő teljesítményt is dotálni kívánta. Az új bérrendszer 1992-ben még a 8.000 Ft-os illetményalappal is elfogadható jövedelem-Ígérvényként hatott. Azóta az infláció túlhaladta a 8.000 Ft-os minimálbért, s a közalkalmazotti törvény módosítása nem enyhítette, hanem fokozta a feszültségeket, hiszen szakdiplomák - nem a politikaiakra gondolok! - váltak a besorolás szempontjából értéktelenné, s többlettudást adó oklevelek „semmisültek" meg, a megmaradó „többletdiplomák elismertsége" is egy fordulóponthoz kötött aktuális beosztástól függött. Ez a törvényi és kormányrendeleti modosítás, továbbá az illetményalap „bebetonozása" már önmagában is nagy feszültséget okozott, és jogos követeléseket indukált. A közalkalmazotti illetményrendszer bevezetésének alapvető hibája az, hogy a közalkalmazottak csak papíron maradtak állami alkalmazottak, a valóságban a szükséges pénz előteremtését az állam az önkormányzatokra hárította át. S ha egy önkormányzat bevételeit elemezzük, akkor tisztán látható, hogy a többletet a helyi lakosságnak adók formájában kell megfizetnie. Esztergom köztudottan iskolaváros. A középiskolákat - egy kivételével - nem adtuk át a megyének, mert nem akartuk, hogy az iskolák megyei függőségben éljenek. A bérrendszert, a megyei átlagnál alacsonyabb fizetéseket - örököltük. Az állam a közoktatás finanszírozásából az elmúlt években egyre kevesebbet vállalt, s hangsúlyozom, a közalkalmazotti illetményrendszer minimumát sem! vállalja fel. Felmértük az igényeket, s jogosságukat látva - tudva - elfogadva sem volt képes a város a teljesítésre. A pedagógusok bérrendezése - mert a jelenlegi illetményalappal kapott bér kevés, megközelítően sem arányos a végzett munkával, a felelősséggel, mint ahogy egyéb ágazatokban sem az - nem lehet helyi feladat. Tisztelt Pedagógusok! Az Önök elkeseredettsége, bérhelyzetük gondja nem esztergomi jelenség, az országot feszítő probléma, amit a nemzetgazdaságnak, az államnak kell megoldania. Ehelyett a kormány az anyagi terheket is az önkormányzatra hárítja, a pénzügyi források megteremtése nélkül. E „huszárvágással" a helyi pedagógus-társadalmak és az önkormányzatok kerültek szembe egymással, így Esztergomban is. A város vezetése pozitívan és megértően kívánta a közalkalmazotti illetmény-rendszer optimális helyi bevezetését, de erőnkből az Alkotmánybíróság döntéséig ennyi telt. A kiemelkedő munka elismerése, a „lehet-F-re" 10 millió forintot tartalékoltunk. A tartalékba helyezésnek igen racionális oka volt és van. Ha az Alkotmánybíróság „visszaadja" a most „elveszített" diplomákat, akkor a kötelező „F"-ek-re az államnak is garanciát kell vállalnia, tehát 10 millió Ft felhasználása több jól dolgozó pedagógust érinthet, mintha most élnének a besorolási lehetőséggel. Tudom, hogy a kiemelkedő teljesítményű pedagógusok a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával, valamint az állam pénzügyi döntésének pillanatától nem lettek kevésbé jó pedagógusok. Mi történt? Az állami ígérvényeket nem tudták fizetéssé váltani, s mint már hangsúlyoztam, az állam helyett közöttünk, az önkormányzatok és Önök között jött létre a feszültség. Ez a szembenállás csak erőnket forgácsolja szét, nem marad, vagy igen kevés energia marad a közös gondolkodásra, az együttes fellépésre. Ha egymással harcolunk, nem tudjuk megtalálni közösen a megoldást. Az imént vázolt gondokat meg kell oldani - egyszerűen nem tudjuk megkerülni őket. Közösen kell végiggondolnunk: érdemese pereket indítani - vagy, ha a törvény kötelez, egyszerűbb, ha megadjuk...? Ha ez az egyetlen út, akkor a városnak fel kell vállalnia. De ez ne kerteljünk - évi 37 millió többletkiadást jelent (tb-vel együtt). Csak összehasonlításként: a gázprogram végrehajtása a város számára 17 millió forintot jelent, az úthálózat fejlesztése-karbantartása 35 milliót. További kérdés: érdemes-e országos szinten kezdeményeznünk, más érdekelt (iskola)városokkal összefognunk? S így elérni, hogy a pénzügyi forrásokat is odatelepítsék, ahol azokra ténylegesen szükség van! Ha erre nem kerülne sor, akkor a szükséges pénzt végsősoron a várospolgár fogja megfizetni - például megemelt adók formájában. Vagy a városi fejlesztéseket kell visszafognunk! Áldozatot kérek Önöktől? Megértést? Nemcsak! A város tekintélyes létszámú és erejű értelmiségétől kérek együttes gondolkodást, együttes erőkifejtést, közös fellépést a magyar és a helyi oktatásügyért, 45 év alatt többszörösen elnyomott, és most önerőből fejlődni kívánó városunk jövőjéért. Tisztelettel köszönti Önöket: dr. Könözsy László polgármester